Az előadás során fény derült a sokakat izgató kérdésre is: Hogyan találkozott a Jászai Mari-díjas színművész és a fúziózenében otthonosan mozgó hegedűművész? Vajon miben találták meg a közös hangot? A két művész a Pilvaker formabontó kulturális kezdeményezéséhez csatlakozva talált egymásra, amelyen a hazai rap, slam poetry és más „szóforradalmárok” tulajdonképpen a maguk eszközeivel igyekeztek tisztelegni a ’48-as költők emléke előtt. Az évtizednyi munka a versenytől a közös produkción át az iskolai tananyagig ívelt. De ez már egy másik történet. Maradjunk csak a Pilvaker kapcsán baráti kapcsolatba kerülő két művész lélekemelő előadásánál!

A műsor címe sejteti, hogy az origóban Petőfi világa és költeményei álltak, érzelmi megközelítésben, ami tökéletesen illik a költőhöz, aki egyszerűen, őszintén tudott beszélni világról és az érzéseiről. Van mit tanulnunk tőle! – mutatott rá Kautzky Armand. Gondoljuk csak meg, milyen nehéz az érzéseinket szavakba önteni (és talán nem is annyira divatos)! Petőfi erre (is) megtanít bennünket. A műsorban elhangzó versei – Füstbe ment terv, Falu végén kurta kocsma és mások – mellett Wass Albert Hontalanság hitvallása vagy Reményik Sándor Csendes csodák című költeményei szólaltak meg Kautzky Armand rendkívüli hangján és előadásában, amelyek megadták az alaphangot Farkas Izsák improvizatív játékához. A fiatal, több formációban is aktív performer elektromos hegedűjén megszólaló zenéjében jól felismerhető volt egy-egy népdal melódiája, az ún. looper pedál segítségével pedig zenekari hangzást ért el. Izsáktól azt is megtudtuk, hogy mi történik akkor, amikor a művész becsukja a szemét. Ehhez humoros bemutatót is tartott.

Meggyőződésem, hogy az irodalmi művek a zenében teljesednek ki igazán. Ezen a délutánon szabadon áramoltak a gondolatok, az érzelmek és a dallamok, és aki nyitott szívvel hallgatta, egy fantasztikus lélekmozgató élményben részesülhetett.

SzaSzi
Fotók: Pozsgai Krisztina