Közel ötven éve jelent meg az azóta ikonikussá vált Ami a szívedet nyomja című verseskötet. A Tótfalusi István által összeállított könyv megismertette és megszerettette az olvasókkal a svéd gyerekversek magyar fül számára szokatlan hangzás és formavilágát, ami könnyen utat talál gyerek és felnőtt olvasók szívéhez.

Tófalusi az 1975-ben született kötetről így írt még 2001-ben a Könyv és nevelés című folyóiratban: „1975-ben jelent meg válogatásom Ami a szívedet nyomja címmel Ingrid Sjöstrand, Britt Hallqvist és Siv Widerberg gyermekverseiből, amelyeket a szerzők nem is verseknek, hanem »tűnődéseknek« neveztek. Magam sem mertem biztosra venni, hogy a csengő rímekre és andalító ritmusra épülő, nagyszerű és nagy hagyományú magyar gyermekköltészeten nevelkedett kis olvasók jól fogadják majd a dísztelen, prózainak tetsző, furcsa szövegeket. Az eredmény aztán a legmerészebb várakozást is felülmúlta. Néhány éven belül három kiadás fogyott el a verskötetből, összesen több mint hatvanezer példányban (ma már a hetedik kiadáson és a százhúszezer példányon is túl vagyunk). A svéd gyermekvers fogalommá vált. Nem volt szavalóverseny, iskolai ünnepély, ahol a kötet néhány darabja el ne hangzott volna, máig az iskolai olvasókönyvekben is biztos helyük van. Mi több, magyar gyermekköltőket is ihletett a példájuk, hirtelenjében Mosonyi Aliz és Ágai Ágnes nevét tudom említeni.”

A 70-es évek gyerekei után a 2020-as évek gyerekei is friss, mai gyerekeknek szóló verseket olvashatnak Patat Bence értő, érző válogatásában és fordításában. Munkásságáról így ír a hajonaplo.hu: „Patat Bence neve gyakorlatilag összeforrt a skandináv irodalom fordításával. Még felsorolni is nehéz, hogy hány nyelvet beszél: mestere a norvég, finn, izlandi, észt nyelveknek, ezenkívül tud olaszul, angolul, németül, franciául, de még luxemburgi és szlovén nyelven is. Legtöbben Karl Ove Knausgård monumentális regényfolyama, a Harcom (Min Kamp) kapcsán ismerhetik, de ha valaki kedveli a rejtélyes észak irodalmát, a krimiket és a legendák, mesék birodalmát, lehetetlen kikerülni a nevét.”

A Szólj, ha kell egy barát című kötetben hat csokorba gyűjtött versek között könnyed és komoly témák egyaránt megtalálhatók. Patat Bence a barátság, a család, az iskolai hétköznapok, a félelmek és az elmúlás témaköre mellett külön részt szentel a bolygónk helyzetével foglalkozó verseknek. A válogatás ezúttal a svéd mellett norvég és dán verseket is magában foglal, emellett pedig – magyarul most először – izlandi és feröeri gyerekversek is helyet kaptak a kötetben, amely azért is egyedülálló, mert ehhez hasonló, friss antológia Skandináviában sem létezik. A könyv illusztrációit Schall Eszter készítette.

A kötet szerzői országok szerint: Dánia: Hanne Kvist, Thorstein Thomsen, Carsten René Nielsen; Norvégia: Christian Løchstøer, Ingvild H. Rishøi, Synne Lea, Ruth Lillegraven, Finn Øglænd, Torgeir Rebolledo Pedersen; Svédország: Mårten Melin, Lotta Olsson, Emma Adbåge; Izland: Andri Snær Magnason, Aðalsteinn Ásberg Sigurðsson; Feröer-szigetek: Steintór Rasmussen, Alexandur Kristiansen

Patat Bence 1975-ben születtett Budapesten, bölcsészdiplomáit az ELTE BTK skandinavisztika és finn szakán szerezte. Szenvedélyesen szereti a nyelveket, a különböző nyelvek és kultúrák közötti közvetítést. 2000 óta foglalkozik műfordítással, skandináv nyelvekről, valamint finnről és észtről összesen már több mint száz kötetnyi irodalmat ültetett át magyarra, köztük számos gyermek- és ifjúsági könyvet is. Fiatalkora óta megmagyarázhatatlanul vonzódik az Északhoz, a tájakhoz, az emberekhez, a kultúrá(k)hoz. Kiváltságnak tartja és büszkeséggel tölti el, hogy a műfordításai révén a magyar közönséghez is közelebb hozhatja ezt a világot.

Móra Kiadó