Az Egyetemes Nyilatkozat új korszakot nyitott meg, mely során az emberi jogok a politikai gondolkodás jelentős narratívájává váltak. A nyilatkozat konszenzusos elfogadása azonban oda vezetett, hogy azt különféle érdekcsoportok a saját céljaik elérésére próbálják felhasználni. Az elidegeníthetetlen jogok eszméjét eltorzító különféle igények megnövekedése, a szubszidiaritás szerepének elsorvadása, illetve a nemzeti szuverenitás félreértelmezése mind problémákat vet fel. Ezen időszerű és jelentős dilemmákról hallhattak azok, akik ellátogattak az MCC győri képzési központjába, ahol Sándor Lénárd, az MCC Nemzetközi Jogi Műhelyének vezetője beszélgetett Thio Li-ann-al, a National University of Singapore professzorával az Egyetemes Nyilatkozat 75 éves évfordulója kapcsán.

Thio Li-ann kiemelte, hogy az Egyetemes Nyilatkozat a saját sikerének áldozata lett és az emberi jogok felhígulásához vezetett, amennyiben minden kívánságot vagy igényt jognak tekintünk. Véleménye szerint visszatekintve figyelemre méltó tény, hogy még közvetlenül a hidegháború kitörése előtt, 1948-ban sikerült a dokumentumot elfogadni, és az is fontos, hogy valóban egyetemes jellegű, hiszen valamennyi emberre vonatkozik. Az egyetemes emberi jogok eszméje valóban nagy népszerűségre tett szert, ezért mindenki fel akarja használni saját politikai törekvései és kívánalmai legitimációjához. A globalizáció velejárója, hogy az emberi jogi aktivisták a világ minden részén jelen vannak, így minden földrész minden országa szembesül hasonló esetekkel. Nagyon fontos, hogy bármely vélt nemzetközi jogi normának széles körű konszenzuson kell alapulnia a sokszínű politikai, gazdasági és társadalmi világban, és az államoknak szerepet kell vállalniuk e folyamatban. Minél több jog elismerése iránt támasztanak követeléseket, annál nagyobb feszültségek alakulnak ki, mely gyengíti az emberi jogok tekintélyét és normatív erejét.

Az MCC győri központja hétről hétre kínál izgalmas szakmai programokat az érdeklődők számára. 2023. október 4-én Rendszerváltozás belülről – Személyes történelem címmel történt beszélgetés Kónya Imre rendszerváltó politikussal, a Boross-kormány belügyminiszterével.