Az egyetemi kar könyvtárában tartott beszélgetést dr. habil. Smuk Péter dékán vezette be, aki elmondta, hogy voltaképpen a korábbi egyetemi klub újraindításáról is szó van egyben, mivel a 90-es évek rendezvénysorozatához hasonlóan ismét szeretné, ha a hallgatók a jövőben személyesen is megismerkedhetnének politikai gondolkodókkal. Akkoriban sok neves személyiség és aktív politikus aláírta a klub emlékkönyvét, többek között az a Habsburg Ottó is, aki a beszélgetés egyik alanya volt. Smuk Péter reményei szerint a jövőben ismételten jelentős személyiségek mesélhetnek majd az érdeklődőknek jogi- és politikai nézeteikről.

Bibó István Európa-felfogásáról Gyarmati György professzor emeritus beszélt az érdeklődőknek, kiemelve, hogy Bibó valójában sosem használta az Európa-gondolat kifejezést mint olyat. A magyar politikai gondolkodó két szempontból vizsgálta Európa történelmét, az antikvitástól a világháborús káoszig, mégpedig a szabadság és demokrácia szemszögéből. Bibót elsősorban azok a pontok érdekelték, ahol egy-egy európai politikai filozófia zsákutcába jutott, ahol Európa történelmében töréspont következett be. A görög, római és keresztény hatásra Európa országai igyekeztek úgy megszervezni magukat, hogy a hatalom működése összeférjen a szabadsággal és demokráciával, de ez sokszor kudarcnak bizonyult, például 1939-ben. Bibót a második világháború alatt kezdte el foglalkoztatni, hogy a régi kudarcok számbavételével ki lehet-e találni valami receptet az európai államok számára, amely egyszerre biztosítja a szuverenitásukat, Európa valamiféle egységét és persze a békét. Európa fogalma a latin kereszténység világára korlátozódik – bár annak vallási tartalma nélkül ‒, amelyet ráadásul tömbökre tagol: nyugati (Nagy-Britannia, Franciaország, Németalföld), középső (német államok, Itália) és keleti (utóbbiaktól keletre a Balkánig és az ortodox régiókig) blokkok, melyekben más és más mértékben sikerül biztosítani a hatalomgyakorlás és szabadság együttműködését.

Prőhle Gergely, a Habsburg Ottó Alapítvány igazgatója Habsburg Ottó Európa-felfogását mutatta be, amely sok szempontból hasonló, ugyanakkor mégis más, mint Bibóé. Mindketten kiemelt szerepet fordítottak Németországra, Bibó a világháború okán, míg Habsburg Ottó családja miatt. A néhai trónörökös világszemléletét alapvetően határozta meg származása. Ősei német-római császárok voltak, így Németország problémája közel állt a szívéhez, amely determinálta Európa XX. századi fejlődését. Ottót királynak és császárnak nevelték, amelytől eljutott addig, hogy Németország demokratikusan választott képviselőjeként ülhetett be az Európai Parlamentbe. Példaképe és hőse V. Károly császár volt, akinek hasonló problémákkal kellett a XVI. században szembenéznie, mint Európának a második világháborút követően: egyszerre szabadságot biztosítani a kisebb államoknak és fenntartani egyfajta egységet. Kiegyezést kellett keresni, egységet a sokszínűségben. Bibóval egyetemben úgy vélte, hogy ezt nem erővel, hanem konszenzuskereséssel kell megteremteni, mert az erő által egyben tartott egység kérészéletű lehet csupán. Prőhle kiemelte Andrássy Gyula szerepét is, mint aki a kiegyezéssel szintén egyfajta példát mutatott Habsburg Ottónak. Ugyanakkor Habsburg Ottó szélesebben értelmezte Európát, és a hidegháború idején is széket tartott fenn benne a vasfüggönytől keletre lévő államoknak, akiket Európa részének tekintett. Ez is családi örökségéből fakadt, hiszen bár az európai államok fölött állóként politizált, de Magyarországot hazájának tekintette.

Kérdésre válaszolva a két beszélgetőtárs elmondta azt is, hogy miként lehet emlékezni a fenti gondolkodókra. Gyarmati György szerint Bibónak nem emlékművek kellenek vagy nevét viselő intézmények, hanem az, hogy olvassák. Prőhle Gergely úgy vélte, a magyar állam már azzal, hogy átvette hagyatékának kezelését, rengeteget tesz Habsburg Ottó emlékének megőrzéséért, még úgy is, hogy az uralkodó kuruckodó történelemszemlélet miatt sokszor nem népszerű munka ez.

A beszélgetést követően megtörtént a kiállítás ünnepélyes megnyitása, amely megtekinthető a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karán, a könyvtár előtti folyosón Életút és örökség címmel: paravánok segítségével meséli el az utolsó magyar trónörökös rögös életét. A rendezvény zárásaként a közönség fogdáson vehetett részt.

Horváth Gábor