Hans Christian Andersen 1831-ben megjelent nagy klasszikusa a színházi- és filmvilág számos alkotóját megihlette. Készült belőle balett, több rajzfilm (köztük egy Disney alkotás), élőszereplős film, és most egy bábszínházi előadást is láthatnak a nézők, ahol a történet színészek és bábok együttes játékával elevenedik meg.

A kis hableány azon kevés mesék közé tartozik, amikor valami keserédes, szomorkás, kicsit nyugtalanító érzés fogja el az olvasót vagy nézőt, hiszen a megszokott, boldog befejezés helyett csupán csak elfogadható módon ér véget, katarzis nélkül. Lehet, hogy éppen ez az oka annak, hogy az Andersen által zseniálisan papírra vetett mese annyi gondolatot, érzést képes elindítani gyermekben és felnőttben egyaránt.

A történet a kíváncsisággal, az ismeretlen utáni vágyakozással, a tudni és megismerni akarással kezdődik. A kis hableány a tengeri birodalomból a szárazföldre vágyik, szeretné mindazt megtapasztalni, amit az emberek, holott tudja, hogy a sellőknek szigorúan tilos velük barátkozni. Az igéző hanggal bíró, deréktől felfelé női testű, alul viszont halfarokkal élő teremtmény 15 évesen a felszínre úszhat, és megtekintheti a földi világot. Miután megment egy hajótörött herceget a biztos fulladástól, máris tudja, hogy semmire sem vágyik jobban, mint a földi herceg szerelmére, arra, hogy ember legyen, lábakon járjon.

Így a tenger boszorkányához fordul, hogy lábakat kérjen, cserébe azonban a boszorkány a hangját akarja, és elmondja neki, ha a herceg így, némán is beleszeret, örökre ember maradhat, ha azonban az ifjú mást vezet oltárhoz, a kis hableány szíve másnap reggelre megszakad, és mindent elveszít. A lány – vállalva a kockázatot – eljut szerelméhez, akit elbűvöl a szépsége és tánca, azonban a szívével nem érti a beszédes pillantását és a szavak nélküli nyelvet. A kis hableány – az önfeláldozás útját választva – tajtékos habbá változik, ám lelke nem foszlik semmivé, így a levegő lányaival a mennyekig emelkedhet.

A meseirodalom egyik legszebb szerelmi története mélyen elgondolkodtat két ellentétes világ találkozásáról, önfeláldozásról – a Vaskakas Bábszínház most ezt eleveníti meg a nézőknek Bartal Kiss Rita (Blattner Géza-díjas) rendezésében.

Gimesi Dóra dramaturg, Góbi Rita koreográfus és Csermák Zoltán zenei munkája egészítik ki Rofusz Kinga (látvány) színpadra álmodott terveit. A már-már minimalista díszlet valami egészen unikális látványvilággal párosul, a mozgás, a zene, a képi világ és a színészi játék garantálja a sikert.

Darvas Emőke a kis hableány szerepében, Sebestyén Bernát pedig a herceg alakítójaként látható. Bánky Sára és Dunai Júlia a hableány nővéreit formálják meg, „Tengerboszorkánya”-ként pedig a Blattner-Géza-díjas Kocsis Rozi „gonoszkodik”.

A szereplők nemcsak játszanak, mesélnek, mozognak, hanem mesteri ügyességgel mozgatják a bábokat is. Az előadás 4 éves kortól ajánlott, de nagyszülő, szülő és gyermek számára egyaránt ígér emlékezetes élményt.

Gyönyörű, elgondolkodtató, megható történet, fantasztikus képi világ, zseniális színészi játék és kreativitás – mindezt a Vaskakas Bábszínház A kis hableány című előadásban megkérdőjelezhetetlenül garantálja.

Bári Edit
Fotók: Baranyai Edina

Fotógaléria: A kis hableány – Premier a Vaskakas Bábszínházban

Baranyai Edina fotói

8 kép