(Ádámosi) Székely Bertalan 1835. május 8-án született Kolozsváron, székely nemesi családban. Tanulmányai során rengeteg helyen megfordult: képezte magát Drezdában, Münchenben, Berlinben, Franciaországban, Hollandiában, Németországban, Olaszországban és Londonban. Korának legműveltebb mestereként tartják számon, tanárként dolgozott. Főként a monumentális festészet problémái foglalkoztatták. Pályája elején freskókat, portrékat, női figurákat, ismert Léda-kompozíciókat és tájképeket készített. Egyéni stílusára az akadémikus komponálás, a pszichikai jellemzés és a naturalisztikus anyagábrázolás volt jellemző. Több jelentősebb történelmi képet alkotott, mint például II. Lajos holttestének megtalálása, VII. Károly császár menekülése, a Mohácsi csata vagy az Egri nők című festménye. Történelmi alkotásai kivétel nélkül nagy sikert arattak, hiszen úttörő volt ebben a témában.

Az Egri nők

Székely Bertalan Egri nők című remekműve a magyar művészettörténetben jelentős helyet foglal el. A festmény 1867-ben született meg, anyagát és a készítést tekintve vászonra festett olajkép. Stílusára a 19. században népszerűvé vált realizmus jellemző, amely a valóságot átfogó megjelenítésre törekszik.

A műre tekintve elsőre annak monumentális volta ragad meg bennünket, mérete 252×204×12 cm. Elkészítéséhez az első ceruzavázlatokat 1856-ban vetette papírra a festő. Több variáció is készült, mire a végleges koncepció elkészült – ezek már olajvázlatok voltak. Az alkotáson csoportos portréábrázolást láthatunk, amely egy csatajelenetben rajzolódik ki előttünk. Eger hősi küzdelmének egy szeletét mutatja be, amikor 1552-ben az ország nagy részét elfoglaló törökök megostromolták a várat. A festményt elnézve – annak ellenére, hogy tömeges emberábrázolást láthatunk – egy központi női alak emelkedik ki a képről: Dobó Katica, ahogyan egy maroknyi emberrel próbálja feltartóztatni a törökök rohamát. A mellette lévő nők arca is hatalmas koncentrációról árulkodik, látszik, hogy teljes mellszélességgel a feladatra összpontosítanak: mindenáron megakadályozni a vár elesését és a törökök bejutását.

Katicánál megfigyelhető, amíg jobb karjában lévő karddal éppen lesújtani készül az ellenségre, addig bal karjával magához öleli az éppen eleső férjét, ezzel kihangsúlyozva a családi kötelék fontosságát. A festő kibontja a csatajelenetet, a mű hátterében is látszódik az ádáz küzdelem, mesterien alkalmazza a drámai hatásokat a képen. A harc kimenetele még nem dőlt el, a néző csak bízni tud az egri védők erejében és győzelmében, melyet mégiscsak sugallni vélünk. Székely történelmi ábrázolásmódjában az újdonság az, hogy – korábbi képeivel ellentétben – itt nem a negatívumokra koncentrál, hanem pozitív oldalról fogja meg a történéseket. A festménynek ez a mondanivalója is: semmi sem lehetetlen, a harcra buzdít bennünket és az összefogásra.

Vonalvezetés és színhasználat

Székely Bertalan ábrázolásmódja rendkívül gazdag. Azon túl, hogy a képen látható arcokat roppant részletességgel dolgozta ki – érzelmek egész tárháza olvasható le róluk ‒, a női alakok ruhájára is nagy gondot fordított: szövetük és díszítéseik megjelenítése igazán élethűre sikeredett, ezáltal még valóságosabbnak tűnik a festmény. A drámai hatást és a kontrasztot – a műalkotás méretén túl – az élénk vibráló színhasználatával érte el, amellyel a központi nőalakot kiemelte a térből, míg a hátteret elmosódottan láthatjuk. A vonalvezetés is érdekes: egy alulról felfelé kanyargó, többször irányt változtató irányt figyelhetünk meg, amely a képből áradó feszültséget tovább növeli.

Székely Bertalan művei több szempontból is fontos társadalmi üzeneteket hordoznak: a családi összetartozásra, a kemény munka szorgalmára hívják fel a figyelmet. Alkotásai a mai napig a magyar művészettörténet fontos részét képezik, ezen belül pedig az Egri nők című képe a hazafiasság szimbólumának is tekinthető.

LSzimonetta

Források: Wikipédia, mng.hu, mek.oszk.hu 1, mek.oszk.hu 2

A kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.

A cikksorozat korábbi részei: