A Győri Városi Közkönyvtár, a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár, a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér vezetői ugyanis a kezdetektől fogva egészen napjainkig kiemelt feladatuknak tekintették és tekintik, hogy megszerezzék a Streibig család több generációja által városunkban működtetett nyomda kiadványait. A Győri Városi Közkönyvtár 1939-ben megjelentett évkönyvében Lengyel Alfréd már 178 a gyűjteményben található Streibig-kiadványt sorolt fel, ezek közül azonban 48 a Milkovics-Zámory gyűjtemény részeként került az intézményhez. Napjainkban több mint 850 kiadvány tartozik a Streibig-gyűjteménybe. Ez azonban kevesebb művet jelent, mivel egy-egy kötetből több példány is szerepel az állományban, jelenleg 650-nél több különböző dokumentumunk van Streibigék kiadásában.

Az 1710-es és az 1720-as években számos nyomdász települt át „osztrák és német földről a nyugati országrészbe”. A győri nyomdászat megalapítása az 1726-tól győri püspök Philipp Ludwig Sinzendorff (1699-1747) nevéhez fűződik, mivel az ő hívására költözött Győrbe Josef Anton Streibig, aki 1708-tól 1719-ig az alsó-ausztriai Wildberg várkastélyban működő nyomdában dolgozott. 1719-ben jött Magyarországra, először egy éven át Kismartonban, majd 1721-től kezdve egészen 1727-ig Sopronban működött nyomdászként. Streibig Győrben „privilegizált püspöki és polgári könyvnyomtatónak nevezte magát”. Első kiadványával, az 1728. évre szóló német és latin nyelvű, nagy méretű kalendáriummal egyaránt megmutatta technikai tudását és nagy betűkészletét is.

A nyomdát Streibigék négy generációja vezette. Az alapítót 1737-ben fia, Gregor Johann Streibig követte, aki egészen 1781-ig állt a nyomda élén. Utódja 1783-tól a szakmát Bécsben kitanuló Streibig József lett, akinek özvegye, Streibig Ilona 1807 és 1815 között vezette a műhelyt. 1815-ben adta át az irányítást fiának, Streibig Lipótnak, aki 22 éven át irányította a családi officinát. Az utolsó Streibig, akinek neve alatt megjelentek a kiadványok, özvegye, Streibig Klára (született Clara Werner) volt. 1846-ban kényszerűségből bérbe adta a műhelyt a művezetőnek, Sauervein Gézának, aki 1850. július 26-án megvette a nyomdát, és már saját neve alatt folytatta üzemeltetését. Így ért véget Győr városának első és működése alatt egyetlen nyomdájának története, amelyet 123 éven át irányított ugyanaz a család.

A Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Streibig-gyűjteménye nem teljes, nem található meg benne Streibigék valamennyi kiadványából legalább egy példány, mégis tartalmilag és nyelvi összetételében is jól tükrözi a 123 év alatt megjelentett dokumentumokat.

A gyűjtemény tartalmi megoszlása változatos képet mutat. A „győri püspök tipográfusaként (typographus episcopalis) működő” Josef Anton Streibigtől kezdve egészen 1850-ig jellemző volt, hogy számos egyházi-vallási kiadványt megjelentettek nyomdájukban. Biztos és folyamatos megrendeléseket kaptak a Győri Egyházmegyétől és más egyházi testületektől, intézményektől. Római katolikus imádságoskönyvek, énekeskönyvek, teológiai szakkönyvek és népszerűsítő művek, ún. kegyességi munkák, prédikációskötetek stb egyaránt megtalálhatók a gyűjteményben. „A Győri Egyházmegye használatára kiadott latin, magyar, horvát nyelvű szertartáskönyv” 1731-ben jelent meg Rituale Romano-Jaurinense címmel (fent balra). Egy különleges egyházi énekeskönyv kottákkal is megjelent Streibigéknél 1747-ben Honori Seraphico, processionale et antiphonale Romano-Franciscenum de tempore et sanctis concinnatum címmel (fent jobbra és lent). Csicsmán Pál (1697-1753) ferences szerzetes, zenész állította össze a magyarországi ferencesek számára.

A gyűjteményben szép számmal vannak úgynevezett egyházi névtárak, azaz sematizmusok is, amelyek „egy egyházmegye vagy rendtartomány intézményeinek, szervezeti fölépítésének és személyeinek adattárai”. Ezek latin nyelvűek. A győri egyházmegye minden éven kiadatta, a pannonhalmi bencések általában kétévente, a csornai premontreiek pedig háromévente (lent balra).

A gyűjteményünkben még egy görög katolikus dokumentum is található. 1801-ben jelent meg a Győrben működő Georgievics Áron lelkész által fordított ifjúságnak szánt katekizmus Kis kátekizmus avagy Rövidre vett igaz-hitű vallás-tétele a' napkeleti görög anyaszentegyháznak címmel (fent jobbra és lent).

Streibigék hamis nyomdahellyel is közreadtak műveket, ez bevett szokás volt leginkább 1725 és 1760 között „a vallási szempontból kifogásolható művek esetében”. A győri Streibig-nyomda is azon dunántúli officinák közé tartozott, ahol evangélikusok és reformátusok számára jelentek meg a vallásgyakorláshoz szükséges könyvek hamis impresszummal, azaz nem valós adatokat közöltek a megjelenés helyéről, évéről és a kiadóról. Streibigéknél csak 1732 és 1760 között jelentek meg így könyvek, ráadásul ilyenkor külön erre a célra elkülönített betűkészletet használtak, megtévesztendő a hatóságokat. A könyvtár állományában egy evangélikus énekeskönyv, zsoltárfordításokat tartalmazó kötet, katekizmus, a magyar Bibliafordítások történetét feldolgozó kiadvány szerepel (lent balra).

Később az impresszumban már feltüntették Győrt és magukat kiadóként, valamint a helyes évszámot is, így adtak ki evangélikus (imádságoskönyv, énekeskönyv, katekizmus, prédikáció stb.) és református (katekizmus, prédikáció, könyörgés, bibliamagyarázat, énekeskönyv, teológiai szakkönyv, liturgika, egyházi szónoklattan, életrajzgyűjtemény) egyházi-vallási kiadványokat (fent jobbra).

A szakkönyvek és tudományos munkák közé jogi, történeti, egészségügyi, orvosi, matematikai, építészeti, lélektani, könyvészeti művek és oktatáshoz használt tankönyvek egyaránt tartoznak. Ezek közül néhány a maga tudományterületén ráadásul az első magyar nyelvű tudományos munka. 1742-ben jelent meg az első magyar nyelvű sebészeti tankönyv Manuale chirurgicum avagy Chirurgiai uti-társ… címmel (fent balra). Szerzője a győri illetőségű Miskóltzi Ferenc (1697-1771) sebész, városi orvos volt. Az első magyar nemzeti bibliográfiának tekinthető művet Sándor István (1750-1815) állította össze, amely 1803-ban jelent meg Győrben Magyar könyvesház, avagy A magyar könyveknek kinyomtatások ideje szerént való rövid emlitésök címmel (fent jobbra). Márton Gábor (1775-1848) református lelkész pedig Gazdaságos méhtartás címmel írta meg az első magyar nyelvű méhészeti kézikönyvet, amelyet 1816-ban adtak ki (lent balra).

Jogi szakkönyveket is nyomtattak Streibigék. Szegedi / Szegedy János (1699-1760) jezsuita szerzetes, jogi szakíró 1748 és 1750 között Győrben volt házfőnök, ezen időszak alatt a Streibig-nyomdában jelentek meg latinul írt jogi művei. Manuale jurisperitorum Ungariae… (1749) és Bipartita cynosura universi juris Ungarici (1749) (fent jobbra).

A reformkorból pedig két jogászt és itt megjelenő műveiket kell megemlíteni. Csatskó Imre (1804-1874) 1834-től 1844-ig volt a Győri Királyi Jogakadémia tanára. 1839-ben jelent meg Bevezetés a’ természeti jogba és a’ tiszta általános természeti jog című műve. Szakterülete a büntetőjog volt. Városunkban látott napvilágot 1843-ban „első nagy büntetőjogi munkája” Büntetésjogi elméletek tekintettel a büntetésfajaira, különösen halálbüntetésre; mikép gyakoroltatott ez régi s újabb népeknél címmel (lent balra). A győri születésű Karvasy Ágoston (1809-1896) 1838 és 1848 között tanított a Győri Királyi Jogakadémián. Ő volt az első, aki „magyar nyelven adott elő politikai tudományokat”, valamint ő írta „az első magyar nyelvű közgazdaságtani és jogi tankönyveket”. A politicai tudományok rendszeresen előadva címmel írt háromkötetes műve 1843 és 1844 között jelent meg, második kiadása pedig 1843 és 1845 között A politicai tudományok címmel (lent jobbra). A magyar váltójog című könyvét pedig 1846-ban jelentette meg, szintén Győrben.

A történelem témaköréből több érdekes kötet is megtalálható ebben a gyűjteményrészben. 1747-ben és 1752-ben is megjelent Jan Stiltinck (Joannes Stiltingus) (1703-1762) németalföldi jezsuita szerzetes, teológus, szentek életének leírásával és kutatásával foglalkozó, ún. bollandista tudós „az első mai értelemben vett tudományos korszak-monográfiája” Szent István királyunkról Vita Sancti Stephani regis Hungariae… címmel, amelyhez latin és görög forrásokat egyaránt felhasznált (lent balra). 1751-ben Famiano Strada (1572-1643) itáliai jezsuita szerzetes, történész De bello Belgico historia című művét adták közre, amely a németalföldi szabadságharc 1555 és 1589 közötti eseményeiről szól (lent jobbra).

Mikolaj Krzysztof Radziwill (1549-1616) Jerosolymitana peregrinatio… című művének 1753-ban és 1754-ben is megjelentett kiadásai is megtalálhatók a gyűjteményben. A lengyel-litván nemes Radziwill 1582 és 1584 között Szentföldre tett utazásának története a mű, amelyet „a zarándokirodalom egyik legfontosabb darabjának tartanak”. Radziwill utazása során Palesztina mellett Szíriában, Egyiptomban, Krétán, Cipruson, Itáliában és Görögországban is járt. A mű nagyon népszerű volt, irodalmi értékkel bíró, olvasmányos alkotás, amely ráadásul gazdag ismeretanyagot tartalmaz.

A lélektan korai képviselője Rónay Jácint (1814-1889) bencés szerzetes, tanár, természettudós volt, Mutatvány a tapasztalati lélektan köréből című írása 1846-ban jelent meg Győrben (fent balra). Jellemisme vagy Az angol, franczia, magyar, német, olasz, orosz, spanyol nemzet, nő, férfiu és életkorok jellemzése lélektani szempontból című művét 1847-ben adták ki Streibigék (fent jobbra). Márton Istvánnak (1760-1831), a pápai református kollégium professzorának nyelvtankönyvei az idegennyelv-oktatást szolgálták.

A kalendáriumok, azaz az egy évre szóló nyomtatott naptárak jelentős bevételi forrást jelenthettek Streibigék számára is. Hosszú működésük során három egymástól eltérő kalendáriumot adtak ki, három különböző nyelven, azaz magyarul, latinul és németül, ezáltal más-más olvasói réteget szólítottak meg. A könyvtár Streibig-gyűjteményében közel ötven különböző évre szóló kötet van ebből a műfajból (fent). A Muzeális gyűjtemény kéziratai között van egy Mária Terézia aláírásával ellátott latin nyelvű oklevél (lent). Az 1771-ben kelt okirat megerősíti Gregor Johann Streibig latin nyelvű kalendáriumok kiadására szóló szabadalmát.

A gyűjteményben nagy számban találhatók olyan nyomtatványok, amelyeket az ún. alkalmi kiadványokhoz lehet sorolni. Ebbe a csoportba „az élet ünnepélyes, nevezetes, meghatározó, különleges alkalmaira készült” néhány oldalas kiadványok tartoznak. Ilyen alkalmak lehettek többek között a születésnap, névnap, hivatalos eseményekhez kapcsolódó események, pl. beiktatás, különböző jubileumok. Legtöbbször uralkodókat, főrendeket, főpapokat, a nemesség tagjait köszöntötték versben vagy prózában, magyarul, latinul vagy németül. Jelentős mennyiségben találhatók a gyűjteményben gyászversek és halotti beszédek is.

Ebből a dokumentumtípusból nagyon sok olyan van, amelyek a győri püspökök (pl. Schwarzenberg Ernő, Juranics Antal, Sztankovits János) és a pannonhalmi főapátok (Novák Krizosztom József, Rimely Mihály, Kováts Tamás) jeles eseményei kapcsán vagy halálát követően íródtak (fent). Található három olyan is, melyekben a magyar uralkodót köszöntötték születésnapja alkalmából. Majláth Antal (1739-1804) jezsuita szerzetes Mária Terézia magyar királynőt latin nyelvű ünnepi beszéddel, vagy Perlaky Dávid evangélikus lelkész egy magyar nyelvű alkalmi költeménnyel I. Ferencet köszöntötte (lent).

Külön csoportot jelentenek az iskolai alkalmi kiadványok. Ide tartoznak egyrészt a gyűjteményben található, úgynevezett vizsgatételeket tartalmazó tézisfüzetek, amelyek az iskolai „vizsgák, viták témáját összefoglaló művek, amelyek gyakran nem a vizsgázó művei, hanem a tanár által megadott tézisek összefoglalása”. Győri közép- és felsőfokú iskolák (Győri Királyi Jogakadémia, Győri Királyi Nemzeti Főbb Rajziskola, Pannonhalmi Szent Benedek Rend Győri Főgimnáziuma) értesítői is megtalálhatók a gyűjteményben.

Az intézmény Streibig-gyűjteményében néhány szépirodalmi kötet is található. Pálóczi Horváth Ádám (1760-1820) költő, író 1787-ben Győrben megjelenő, Hunyadi Jánosról szóló Hunniás, vagy magyar Hunyadi című eposzával szerzett magának ismertséget (fent balra). Révai Miklós (1750-1807) piarista szerzetes, nyelvész, költő Győrben komoly irodalomszervező tevékenységet folytatott. Költőként „magyarul és latinul is verselt”. Latin nyelvű verseskötete 1792-ben jelent meg (fent jobbra). Barátja, Nagy János (1732-1803) pap irodalmi művei szintén itt jelentek meg 1790-ben József Egyiptus’ vitze királyja és Nyájas múzsa címmel.

A 19. század első felében is jelentek meg szépirodalmi művek, például a győri könyvtár névadójának, dr. Kovács Pálnak a művei, a gyűjteményben megtalálhatók 1837-ben és 1846-ban megjelent drámakötetei (fent balra). Az időszaki kiadványok közül Streibigék műhelyében nyomtatták 1844 és 1848 között a Das Vaterland és a Hazánk számait is (fent jobbra).

A Streibig-család tagjai „azon első bevándorló nyomdászok közé tartoznak, akik a 18. század folyamán meghatározó szerepet játszottak a magyarországi könyvnyomtatásban”. Ezen írás keretei között a kiadványok töredékéről eshetett csak szó, ezek mellett még számos érdekes kötet található a gyűjteményben.

oszem

Felhasznált irodalom:
V. Ecsedy Judit: A könyvnyomtatás története Magyarországon a kézisajtó korában 1473-1830
V. Ecsedy Judit: Titkos nyomdahelyű régi magyar könyvek
Heltai János: Műfajok és művek a XVII. század magyarországi könyvkiadásában, 1601-1655
Bíró Ferenc: A felvilágosodás korának magyar irodalma
KSZ/6. Bibliográfiai leírás. Régi nyomtatványok
Magyar életrajzi lexikon
Győri életrajzi lexikon
Nagy Ferenc: Régi és új tendenciák a büntetőjogban és a büntetőjog-tudományban
Horváth József: Adalékok a győri Streibig nyomda történetéhez. In: A Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár jubileumi évkönyve 1898-1998. p. 185-217
Horváth József: Fejezetek a győri nyomdászat történetéből. 1. A Streibig-nyomda 1727-1850. In: Magyar Grafika 61. évf. (2017) 2. sz. p. 64-71.
Lengyel Alfréd: A Győri Városi Közkönyvtár Streibig Gyűjteménye. In: A Győri Városi Közkönyvtár évkönyve I. 1898-1938. p. 40-49.
Jenei Ferenc: Régi magyar irodalmunk és a győri Streibig-nyomda. In: A Győri Városi Közkönyvtár évkönyve I. 1898-1938. p. 50-58.
Magyar művelődéstörténeti lexikon. Magyar Könyvszemle 1974.
Szabados György: Párhuzamos gondolatok Attiláról, Szent Istvánról
Szabados György: Korai történelmünk szemlélete a XVIII. század végéig. In: Aetas 19 évfolyam (2004) 2. szám p. 130–139.
wikipedia
gyoriszalon.hu
lexikon.katolikus.hu

A 125 éves a győri könyvtár cikksorozat további részei itt találhatók felsorolva.