Református Gimnázium Kecskemét, 1896, Iskolai értesítő:

A budapesti egyetemen hallgatott jogot. 1902-ben – mint tisztviselőjelölt – az első csász. és kir. szabadalmazott Dunagőzhajózási Társaság szolgálatába lépett Budapesten., majd több vidéki hajóállomáson szolgált.

Tisztviselőként 1902-ben a paksi, 1903 és 1905 között a komáromi hajóállomásokon teljesített szolgálatot. 1905. júniusban a piskei állomás főnökévé nevezték ki, 1906. szeptembertől pedig a győri állomás főnökhelyettesévé.

1907. júliustól 1913. szeptember 10-ig a központban teljesített szolgálatot, majd ezen a napon ismét Győrbe került, ahol állomásfőnök lett, és 25 éven keresztül vezette a hajózás ügyeit.

1929-ben a négy nagy hajózási vállalat: az Első Dunagőzhajózási Társaság, a Magyar Folyam és Tengerhajózási Társaság, a Bajor Lloyd és a Délnémet Dunagőzhajózási Társaság „együttműködésre lépett”, és átvette az MFTR állomásának vezetését is Győrben, majd 1930-ban érdemei elismeréséül felügyelővé nevezték ki.

Működése alatt sokat tett a győri hajózás fejlesztése érdekében. Az ő szorgalmazására építették ki a Duna-parti átrakodó vágányokat, majd 1917-ben megépítették a vidéken egyedülálló, modern villamos daruberendezést. A Kis-Duna hajózhatóságának érdekében szintén számottevő lépések fűződnek a nevéhez.

Budapesten a 38. Molináry gyalogezredben szolgált önkéntesként mint tartalékos hadnagy. Az első világháborúban nem vett részt a (nélkülözhetetlen) munkája miatt.

Hesz József társadalmi téren is jelentős munkát végzett Győrött, hivatali szolgálata mellett tevékenyen részt vállalt a győri református egyház hitéletében is. Tagja volt a református presbiteriumnak, ügyvezető elnöke a Győri Protestáns Körnek, továbbá tagja a Győri Olvasó Egyletnek, a Csónakázó Egyletnek, a győri hatósági munka-közvetítő hivatalnak és védnöke a győri református cserkész-csapatnak. Ennek a kiváló munkásságnak az elismeréséül nevezték ki kormánytanácsossá.

„Hivatott művelője a tollforgatásnak is, és mint népszerű humoristának, számos szépirodalmi alkotása jelent meg a helyi és fővárosi napilapokban és folyóiratokban” ‒ írta róla a Győr szab. Kir. városi és Győr-Moson-Pozsony k. e. e. megyei Fejek című kiadvány.

1859. október 10-én Prágában megalakult a helyi bohémek társasága, az is-schlaraff (Allmutter Praga). Az első Schlaraffia egyesület tagjai elsősorban társas vacsorával egybekötött rendezvényeken találkoztak. Az egyesület – melynek nyelve a német volt (és maradt napjainkig) – célként a művészet, a humor és a barátság ápolását tűzte ki maga elé. Noha a tagokat a férfiak adták, évente egyszer nyílt napot tartottak a hölgyek számára. A címerük – mondhatni a totemállatuk – a fülesbagoly, az uhu lett.

A Győri Híradó 1916. április 12-i számában tudósított arról, hogy Győrött is megalakult a Schlaraffia társaság.

Hesz József az emlékezésében erről így írt: „Az annak idején Győrött állomásozó 4. sz. cs. és Kir. bosnyák gyalogezred parancsnoka, Fuchs ezredes megalapította a győri Schlaraffiát Feldlager Győria néven. Győr akkori értelmiségének németül is beszélő tagjai nagy számmal léptek be az egyesületbe, amely minden csütörtökön este a Katolikus Kör nagytermében tartotta összejöveteleit. E műsoros estéken csak tagok szerepelhettek, akik vagy zeneszámokat, vagy prózai, esetleg költői műveket adtak elő.”

1917 novemberében Fuchs ezredes Győrbe látogatott, tiszteletére estélyt rendeztek, melyről a korabeli napilap is tudósított (Győri Hírlap, 1917. november 6.):

Hesz József a helyi Schlaraffia tagjairól karikatúrákat készített (lásd a cikk végén a képgalériát), melyek vagy a Garabonciás győri élclap számára készültek, vagy sosem publikálta őket. Közöttük számos prominens, helyi személyiség található, többek között:
• Stádel Károly gépgyáros
• Späth Gyula tanácsnok
• Csokonai Vitéz Mihály, a Garabonciás Diák főszerkesztője (Hesz a grafikáján y-nal írta a nevét)
• Farkas Mátyás polgármester
• Sefcsik Ferenc főlevéltáros
• Dr. Petz Lajos főorvos, kórházigazgató
• Lám Frigyes tanár
• Dr. Mayer Lajos ügyvéd
• Fuchs Lajos, a Győrött állomásozó 4. sz. császári és királyi bosnyák gyalogezred ezredese

Természetesen készített grafikát saját magáról is:

1920. december 12-én, este 7 órakor a győri Lloydban a Hadirokkantak Nemzeti Szövetsége karácsonyi segélyműsort rendezett, melyen Hesz József komédiáját is előadták.

A Győri Protestáns Kör 1930. október 12-én kultúrestet rendezett, melynek záróbeszédét Hesz József hajóállomásfőnök tartotta.

A Győri Nemzeti Hírlap 1937. április 13-i számában tudósított a Dr. Kovács Pál Irodalmi és Közművelődési Társaság VI. felolvasó üléséről, melynek a Városháza díszterme adott helyet. A rendezvényen Hesz Józsefet, a társaság elnökét a kormányzó a legfelsőbb kitüntetésben részesítette.

1937 áprilisában a Győri Protestáns Kör Hesz József tiszteletére kormánytanácsosi kinevezése alkalmából vacsorát rendezett. A Győri Nemzeti Hírlap 1937. április 16-i számában így írt az estéről:

1937-ben Hesz Józsefet közéleti működésének elismeréséül a kormányzó m. kir. kormánytanácsossá nevezte ki (Budapesti Közlöny, 1937. április 11.):

1938-ban Hesz József betöltötte a 60. életévét, ezért 36 évi szolgálat után nyugdíjba vonult, és Budapestre költözött. A győri hajóállomás főnökévé, utódává Rédei Ferenc szegedi irodafőnököt nevezték ki, aki 1938. februárban vette át a győri állomás vezetését.

Hesz József búcsúztatásáról több korabeli napilap is tudósított.

Győri Nemzeti Hírlap, 1938. október 25.:

Győri Nemzeti Hírlap, 1938. január 9.:

Hesz József munkájával mindenhol barátokat és tisztelőket szerzett, és a hajózás ügyét széles körben páratlan agilitással népszerűsítette.

Bedő Mónika

Fotógaléria: Hesz József karikatúrái

31 kép

 

Forrás: Győr szab. Kir. városi és Győr-Moson-Pozsony k. e. e. megyei Fejek. Győr, 1931. (a címlapkép is innen származik)

A cikk a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér sajtó- és képgyűjteménye alapján készült.

A Várostörténti puzzle cikksorozat korábbi részei itt találhatók felsorolva.