Petőfi és Arany látogatása a győri könyvtárban

Szabados Éva interjúja Berettyán Nándor színésszel

talalkozasok-petofi-arany-gyori-konyvtar

Találkozások – Petőfi és Arany címmel zenés irodalmi műsorral érkezik a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárába Berettyán Nándor, Szabó Sebestyén László és Szerényi Béla szeptember 25-én hétfőn. Az estről és Petőfihez fűződő viszonyáról Nándort, a Nemzeti Színház fiatal színészét, a Karinthy Színház művészeti vezetőjét kérdeztük.

Petőfi Sándor és Arany János barátsága legendás volt. Zenés irodalmi műsorotok mit emel ki a két nagyon ellentétes habitusú ember kapcsolatából?

Érdekes, hogy annak ellenére, hogy milyen mély és mindenki számára ismert Petőfi és Arany barátsága, valójában a forradalom költőjének korai halála miatt nagyon rövid ideig ismerték egymást. Személyesen csupán néhányszor találkoztak. A műsor folyamán nagyjából végigmegyünk a teljes levelezésükön. Fantasztikus, ahogy ugyanabban a levélben hülyéskednek a leghétköznapibb dolgokon, két sor múlva pedig a nemzet sorskérdéseiről értekeznek.

Egyik interjúdban elmondtad, hogy már a középiskolában volt egy fontos találkozásod Petőfivel, Az apostol című írásával. Jövő tavasszal pedig mozikba kerül a Most vagy soha! című Petőfi-film, amelyben a főhőst alakítod. A külső hasonlóságon kívül mi kapcsol össze a szabadság költőjével? Van olyan belső vonás, ami az adott hős megformálása után megmarad a színész lelkében?

Petőfi a Kiskunságból származik, én balmazújvárosi vagyok, a Hajdúság és a Hortobágy határáról. Ez a pusztai életérzés volt az, ami nekem először megtetszett Petőfiben. Az, hogy valaki 150 évvel ezelőtt kiment a falu szélére, és ugyanazt látta, amit én, és ugyanúgy lenyűgözte, mint engem. Jó esetben szerintem minden szerep hozzájárul az ember fejlődéséhez. Persze Petőfi egy eszményi alakká vált az emlékezetben, akihez kicsit minden művész hasonlítani akar.

Hogyan lehet közelebb hozni a mai fiatalokhoz a két költőóriást?

Nagyon egyszerűen: meg kell mutatni őket úgy, amilyenek voltak. A humorukkal, az indulataikkal, a szerelemi vívódásaikkal és vágyaikkal együtt. Abból rögtön kiderül, hogy ők nem szobrok, hanem olyan emberek, mint mi. Ezzel együtt voltak zsenik.

Nemcsak előadod a verseket, de magad is írsz. Miért fontos, hogy része legyen életünknek a költészet? Mi az, amit csak a líra nyelvén lehet elmondani?

Azt hiszem, a magyar egy lírai nemzet. Mi valahogy így tudjuk legjobban megfogalmazni magunkat. A költészetünk a világirodalom élvonalába tartozik. Az írás, azon belül is a versírás volt az első kapcsolódásom a művészetekhez. Ez hozott mindent. Azóta játszom, rendezek, drámát írok, regényem jelent meg, és a versírás kicsit háttérbe szorult, de éppen mostanában fogalmazódott meg bennem, hogy vissza akarok térni ehhez a műfajhoz, mert nagyon hiányzik.

A műsorban a zene is szerepet kap majd. Mesélnél erről pár szót?

Szabó Sebestyén László színész kollégámmal fogjuk a levelezéseket, verseket felolvasni, de szerettük volna érzékeltetni a kor hangulatát, atmoszféráját is, erre pedig a legjobb eszköz a zene. Szerényi Béla, az egyik legtehetségesebb fiatal népzenész, előadóművész zenél és énekel majd a műsorban. Őt önmagában is fantasztikus hallgatni.

Kiket vártok az estre?

Mindenkit, mert ez a téma szerintem mindenkit megérinthet.


Az est időpontja: 2023. szeptember 25. (hétfő), 17 óra
Helyszín: Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtára, Rendezvényterem (Győr, Baross u. 4.)

Szabados Éva

2023.09.20