Újjászülető történelem? Épített örökségünk megújításának lehetőségei
Erhardt Gábor és Böröcz László előadása a győri MCC-ben
Az elmúlt 13 év során hazánk épített öröksége nagy léptékű megújulási folyamaton ment keresztül. E folyamat magában foglalja a szükséges műemlékvédelmi és rehabilitációs beavatkozásokat, valamint azokat a tervezési mechanizmusokat, melyek segítségével új funkciókat keresnek olyan típusú épületeknek, melyek eredeti rendeltetésüket már nem, vagy csak korlátozott mértékben tudják szolgálni.
Magyarország épített örökségében – hasonlóan a többi kelet-közép-európai országhoz – a második világháború során végbement gigantikus pusztulást a felemás módon lefolytatott szocialista újjáépítés időszaka követte, mely nem egyszer a „könnyebbik” megoldásnak gondolt elbontást, rombolást alkalmazta a megóvás és rehabilitáció helyett. E történelmi kontextust is beemelve mutatták be hazánk épített örökségének megújulási folyamatait Erhardt Gábor, az MCC Építészet és Emlékezet Műhelyének vezetője, valamint Böröcz László, a Budapest világörökségi területfejlesztésének kommunikációjáért felelős miniszteri biztos a győri MCC-ben szeptember 9-én. A beszélgetést követően sok kérdés érkezett a nagyszámú közönségtől.
A beszélgetőpartnerek egyetértettek abban, hogy a műemlékvédelmi besorolásnak az Európai Unión belül nincs egy egységesen elfogadott kritériumrendszere, hanem az mindig az adott kormányzatok és emlékezetpolitika irányelvein, döntésein múlik. Az, hogy Magyarországon az elmúlt bő egy évtizedben ilyen léptékű műemléki rehabilitációs folyamatokra kerülhetett sor, az az európai uniós célforrások mellett köszönhető annak is, hogy az ország gazdasági teljesítménye erőteljes növekedésen ment keresztül, mely fontos tényező a szükséges források előteremtésében. Fontos, hogy a megújult épületek, épületegyüttesek vagy városrészek olyan 21. századi funkciókat kapjanak, melyek amellett, hogy a helyi lakosság vagy az idegenforgalom igényeit szolgálják, egyben biztosítsák a hosszú távú fenntartáshoz a szükséges pénzügyi forrásokat.
A Budai Palotanegyed esetében is fontos látni, hogy az elmúlt években megújult épületszárnyak és a felépülő épületrészek nem csupán a második világháborús sérüléseket és pusztításokat viselték magukon, hanem az azt követő szocialista „rombolásokat” is, mely folyamatról még nincsenek pontos és részletes ismereteink. Épített örökségünk további megújítása egyben fontos jövőbeni feladataink közé is tartozik, hogy azokat méltó külsőben és megfelelő funkciókkal ellátva tudjuk továbbadni utódainknak.
Az MCC győri képzési központja hétről hétre kínál érdekes és aktuális témájú programokat, melyek közül a következő szeptember 20-án, szerdán 17:30-kor kerül megrendezésre, mely során Boris Kálnoky Őseim földje című könyvét mutatják be a közönség számára.
2023.09.19