Miért kék az ég?

A tudományos választ John William Strutt, ismertebb nevén Lord Rayleigh találta meg 1871-ben. Ő jött rá, hogy a Földet érő fehér fény szétszóródik a légkör molekuláin, de a végső számításokat Albert Einstein végezte el egy 1911-es dolgozatában.

Az eget – nagyon dióhéjban – azért látjuk kéknek, mert Napunk fotoszférája olyan forró, közel 6000 K, vagyis 5727 ℃ hőmérsékletű, hogy a fény széles spektrumát bocsátja ki, az ibolyától egészen a vörösig. A légkör úgy viselkedik, mint egy prizma: szétszórja a fényt. Mivel a kék fény rövidebb, kisebb hullámokban érkezik, sokkal jobban szóródik a kisebb gázmolekulákon.

Könnyebb megérteni a jelenséget, ha elképzeljük, hogy az ég egy olyan tükör, amelyből csak a kék fénysugarak tükröződnek vissza. Az ég tehát azért látszik kéknek, mivel ez a fény jut el leginkább a szemünkig, ami egyébként anatómiai okokból is érzékenyebb a kék fényre, ez szintén növeli az ég látszólagos kékségét.

Az égbolt légkör nélkül fekete lenne, csak a Nap és a csillagok fehér fénye látszana. A repülőgép utasai is megfigyelhetik, hogyan változik át emelkedéskor a szóródást létrehozó gázréteg vékonyodásával az ég világoskék színe egy mélykék, fényszegényebb árnyalatba, s ha űrhajósok lennénk, felszállás közben azt is megfigyelhetnénk, hogy a sötétkék hogyan alakul át koromfeketébe.

Azt, hogy nagyobb magasságban sötétebb kékre vált az égbolt színe, Johann Wolfgang von Goethe, a zseniális német író és természettudós is leírja Színtan című munkájában: „Ha a végtelen tér sötétségét a nappali fénnyel megvilágított légköri párán át szemléljük, megjelenik a kék szín. Magas hegyeken nappal mélykéknek látjuk az eget, mert csupán kevés finom pára lebeg a végtelen sötét tér előtt; mihelyt aláereszkedünk a völgybe, világosabb lesz a kék, míg bizonyos régiókban és a párásság fokozódásával egészen fehéres kék színt ölt.”

Ám a jelenséget már Leonardo da Vinci is megfigyelte egy Alpokban tett kirándulása során úgy ötszáz éve. A híres itáliai reneszánsz polihisztor az elsők közt próbálta megfejteni, hogy miért kék színű az ég, de a kérdés nem hagyta nyugodni Sir Isaac Newtont, az újkori történelem egyik kiemelkedő tudósát sem. Az angol fizikus, matematikus, csillagász, filozófus és alkimista kutatásai nyomán rájött, hogy a kék szín kialakulásában a Napból érkező fény légköri elnyelődésének van fontos szerepe.

A kék szín hatása

Goethe írja Színtan című munkájában:

„A szín … az őseredeti természeti jelenségek sorában oly kiemelkedő helyen áll…”
„...mindig határozott és jelentős, az erkölcsiséget közvetlenül érintő hatással van a szem szervére, melyhez leginkább kötődik, s ennek közvetítésével pedig... a kedélyre... Ezért a szín, ha a művészet egyik elemének tekintjük, a legmagasabb rendű esztétikai célokra használható.
Az emberek általában nagyon örülnek a színnek. A szemnek szüksége van a színre, ahogyan a fényre is. Gondoljunk vissza az örömre, amit akkor érzünk, midőn egy borús napon a táj egyik része fölött kisüt a nap, és láthatóvá teszi a színeket. E kimondhatatlan jóérzésből eredhet, hogy gyógyhatást tulajdonítanak a színes drágaköveknek.”

Goethe kifejti, hogy a meleg és a hideg színek milyen befolyással lehetnek a kedélyállapotunkra:

„A plusz oldal színei a sárga, a vörösessárga (narancs), a sárgásvörös (mínium, cinóber). Ezek kedélyünket élénkké, mozgékonnyá, törekvővé hangolják.
A mínusz oldal színei: a kék, vöröseskék és kékesvörös. Ezek nyugtalan, lágy és vágyódó érzésre
hangolnak bennünket.”

Végül a német polihisztor elvezet bennünket a kék ellentmondásos, rejtélyes természetéhez, amely, ha megszemélyesítenénk, valószínűleg nőnemű lenne.

„Ahogyan a sárga mindig fényt hord magában, mondhatjuk, hogy a kék mindig valamelyes sötétséget rejt magában. Ez a szín különös, szinte kifejezhetetlen hatást gyakorol a szemre. Mint szín, energiát jelent; ámde a mínusz oldalon található, és legtisztább formájában úgyszólván maga az ingerlő megfoghatatlan. Megpillantásában valamiképp benne rejlik inger és nyugalom ellentéte.
Ahogyan kéknek látjuk a magas égboltot, a távoli hegyeket, egy kék felület is egyre távolodni látszik tőlünk.
Ahogyan szívesen követünk egy előlünk futó kellemes tárgyat, éppoly szívesen nézzük a kéket is, nem azért, mert ránk kényszeríti magát, hanem azért, mert maga után vonz minket.”

A kék a színterápiában

A színterápia egy népszerű alternatív gyógymód, amely holisztikusan segít helyreállítani az egyensúlyt, a lelki és testi egészséget. Ez az egyik legszelídebb módszer, amely bármely korosztály számára alkalmazható.

A működését úgy magyarázzák, hogy az ember saját rezgései képesek kommunikálni, alkalmazkodni és igazodni a környezet hullámhosszához. A frekvencia pedig az ember számára például a színekben válik érzékelhetővé. Minden szín, minden árnyalat más-más frekvenciát hoz létre, s ezek képesek „átrezgetni”, áthangolni bennünket. A vizsgálatok során azt tapasztalták, hogy a színek rezgései elektromos impulzusokat váltanak ki az agyunkban, megváltoztatva ezzel a saját rezgésünket és annak frekvenciáját. A színterápia különösen akkor rendkívül hatékony, ha a kezelés során kivetített színes fényt használnak.

A kék nagyon fontos gyógyító szín, amely a nyugalomhoz, békéhez és spiritualitáshoz kapcsolódik. Megnyugtat, ellazít és támogat. A kék szín egészségügyi előnyei közé tartozik a vérnyomás és a gyors pulzusszám csökkentése, valamint az általános aritmia, szorongás és pánikbetegségek kezelése. Ez az egyik legerősebb szín, amely óriási hatással van a mentális egészségre. Ezenkívül javítja az éberséget, a figyelmet, a reakcióidőt és az általános hangulatot. A kék színt széles körben használják kórházakban és gondozási központokban a rákos betegek mentális állapotának javítására és az újszülöttkori sárgaság gyógyítására.

A kék szín szimbolikája

Az égbolt a tenger színe – így kapcsolódik hozzá a a nyitott tér, a képzelet, a bátorság és az odaadás. Emellett a belső, lelki utazás, a megfoghatatlanság, a végtelenség és a transzcendens bölcsesség szimbóluma is. Az intellektus, az elmélkedés, a megnyugvás kifejezője, amely az intuíció világát tárja fel előttünk. Az égi istenek emberfeletti, mennyei hatalmának színe. A keresztény szimbolikában az angyalokhoz, valamint Szűz Máriához kapcsolódik, a Menny királynéjának égi jegyességére, mennyei dicsőségére és könyörületességére utal. A romantika korában elsősorban az eszmény, az emberi álmok és vágyak szimbóluma, például Maeterlinck A kék madár című szimbolikus meséjében.

„S be jó a csöndes óceán-fenéken
e félálomba zsibbadt öntudat,
ha vágya fenn a láthatatlan égen
vadludat ríkat, újra vadludat.

Ó, hányszor hittem, szárnyamat kibontom,
ha hívó szél jön, messze tengeré,
és átrepűlök túl a horizonton
távol derengő tengerek felé.”

(Áprily Lajos: Vadludak – részlet)

A kék az emberi erények közül szimbolizálja a türelmet, a mély belátást, a megbízhatóságot, a hűséget és a felelősségtudatot, de kapcsolják hozzá a magabiztosságot, az őszinteséget és az önzetlenséget is. Árnyoldalai lehetnek a passzivitás, a rosszkedv és a kiszámíthatóság.

Egyiptomban az isteni igazságot jelképező kék az egyik legfontosabb szín volt. A sírokból számos kék tárgy került elő, a kék amulettek viselői az istenek oltalma alatt álltak. Az egyiptomiak tudták, hogy a lapis lazuli (lazúrkő) az ultramarin festék alapja, de ritkasága miatt keveset használhatták. A kék azonban annyira fontos volt a számukra, hogy kikísérletezték a híres „egyiptomi kéket”. Az újabb kori vegyészek a szín szépségét és hatását méltányolva reprodukálták a festéket, és újra használatba vették.

Thot, a bölcsesség istene. A képen a bal „Udjat-szemet” tartja a kezében, amely a Holdat, míg a jobb „Udjat-szem” a Napot jelképezi.

A kék és az igazságosság kapcsolatát járja körül a Psychology Today egyik beszámolója is. A cikk egy kriminalisztikai kutatást ismertet, amely szerint Glasgow (Skócia) és Nara (Japán) utcáin csökkent a bűnözés mértéke azokon a területeken, ahol kék utcai lámpákat szereltek fel. Persze a hatást erősíthették a rendőrök kék egyenruhájára vonatkozó öntudatlan asszociációk is.

A kék fény másik meglepő hatásáról egy szintén Japánban végzett kísérlet tanúskodik. Mivel az elmúlt években tragikusan megnőtt a pályaudvarokon az öngyilkosságok száma, 2000 és 2010 között 71 japán vasútállomáson helyeztek el kék lámpákat. Az adatelemzés az öngyilkosságok számának 84%-os csökkenését mutatta ki (Matsubayashi, Sawada és Ueda, 2012).

A kék színt – ezek után kijelenthetjük – nem véletlenül nevezik „bölcs tanácsadónak”. Érdemes jó barátságot kötnünk vele, figyelembe vennünk pozitív hatásait, és keresnünk a kapcsolódást a mögötte rejlő erőkkel. Ha egy nehéz kihívásokkal teli napon felemeljük a tekintetünket az égre, talán megtaláljuk a béke szigetét, a döntéseinkhez pedig egy magasabb nézőpontot.

„Tágas világban szűk szükség ne érjen,
láss ki magadból, örülj: nézz az égre,
a magasság mindig tüdődbe férjen,
minden csak kezdet, ne gondolj a végre:

ahogy a felhők formát váltanak,
úgy vált alakot, úgy villódzik minden,
a láthatók is félig látszanak,
a létezőkben ott lüktet az Isten…”

(Szabó T. Anna: Látszó Láthatatlan – részlet)

Szabados Éva

Forrás: nrgreport.com, tudas.hu, digipedia.mandaonline.hu, artmastersclass.ca, www2.szote.u-szeged.hu, color-meanings.com, sensationalcolor.com, magyarhalasz.files.wordpress.com, szozat.org, chemonet.hu, livescience.com, psychologytoday.com, litera-tura.eu

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép.

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Miért éppen 7 napból áll egy hét?
2. rész: Mi az idő?