Az esztergomi bazilika, teljes nevén Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyház klasszicista és óegyiptomi stílusban épült. Monumentális megjelenéséhez, letisztult arculatához illő küldetése, amely a főbejárata felett olvasható: Caput, mater et magistra Ecclesiarum Hungariae, azaz A Magyar egyházak feje, anyja és tanítómestere. Az épület a budapesti Szent István-bazilika mellett Magyarország főegyházmegyéjének főszékesegyháza.

Lenyűgöző méretei közül csak néhány: alapterülete 5660 négyzetméter, hossza 118, szélessége 49 méter, magassága az altemplom padlójától a kupola keresztjének csúcsáig 100 méter, így jelenleg ez Magyarország legmagasabb épülete. A félgömb alakú kupolát helyenként 17 méter vastag falak és 24 korinthoszi oszlop tartja, köztük 12 ablakkal. Számos tekintetben a „legek” között említhető: itt található az ország legvastagabb fala, a világ legnagyobb, egy vászonra festett oltárképe, hazánk legnehezebb harangja, a mintegy hat tonnás Nagyboldogasszony-harang, amely a bal oldali campanilében lakik, és az országban elsők között épült meg fémszerkezetű kupolája.

A mai Bazilika helyén már államalapító Szent István királyunk óta állt templom, melyet Nagyboldogasszony és Szent Adalbert tiszteletére emeltek, ez azonban a 12. század végén a tűz martalékává vált. III. Béla király az esztergomi érsek segítségével rendbe hozatta, de később, a 16. században a török dúlások áldozatává vált. A történelem viharai által megtépázott templomból a 18. századra már nem sok maradt, így született meg Barkóczy Ferenc érsek (1710–1765) tervei között egy új épület, de megvalósítását korai halála megakadályozta. Több mint fél évszázadot kellett várni, hogy a Rudnay Sándor hercegprímás (1760–1831) által megálmodott, az egész Várhegyet betakaró grandiózus székesegyház, a Magyar Sion alapkövét 1822. április 23-án végre letegyék. A terveket Kühnel Pál készítette, a kivitelezést unokaöccsére, Packh Jánosra bízták. (Neki köszönhető a Bakócz-kápolna megmentése és áthelyezése az új templomépületbe, amely az építkezés talán legizgalmasabb attrakciója volt, hiszen a reneszánsz kápolnát 1600 darabra fűrészelték szét, hogy beépíthessék a bazilika klasszicista falai közé.) Az anyagi források hiányossága miatt csak egyes részek készültek el (maga a székesegyház, az Ószeminárium épülete, a Sötétkapu és az érseki palota), ugyanakkor a Habsburg udvar is féltékenyen igyekezett meghiúsítani a tervet, nehogy akkora templom épüljön fel, amekkora a bécsit is meghaladja. Rudnay halálával az építkezés is leállt, csak hét év múlva, 1838-ban, Kopácsy József (1775–1847) megválasztásával kaptak új lendületet a munkálatok. Alig egy évvel később Packh János rablógyilkosság áldozata lett a saját otthonában, így a folytatást Hild Józsefre bízták. Ő több dologban módosította a terveket, a bazilika végleges külseje jobbára az ő elképzeléseit tükrözi vissza. 1846-ban felkerült a kupola tetejére a kereszt. Ezt követően az 1848-49-es események akasztották meg a munkálatokat. Scitovszky János (1785–1866), az újonnan kinevezett érsek mindent megtett a haladásért. Bár még korántsem készült el teljesen, végül 1856. augusztus 31-én elérkezett a felszentelés napja.

A bazilika és környezete 1900 körül

A szabadságharc bukása után tulajdonképpen ez volt az első alkalom, hogy a nemzet színe-java összegyűlhessen ünnepelni. Meghívták a koronázatlan fiatal királyt, Ferenc Józsefet is, aki főhercegei kíséretében érkezett. Szép számmal jöttek el a különböző rendű és rangú egyházi személyiségek, ott volt Rauscher Otmár bécsi és Haulik György zágrábi bíboros-érsekeken kívül 6 külföldi érsek és 10 püspök, továbbá a mágnások, katonai és polgári előkelőségek és természetesen az egyszerű nép ezrei. Már az előző nap délutánjától egymást érték a szentmisék, áhítatok a kinti kápolnában. Az ünnepnap reggelén nyolckor harangzúgás kíséretében megérkezett a bíboros-prímás, és megkezdődtek a szentelési szertartás „felvonásai”. „Háromszor körüljárta a bazilikát, miközben falait szentelt vízzel meghintette. Utána segédkező papságával megállt a zárt kapu előtt, és hangos szóval kétszer intonálta: emeljétek fel fejeteket ajtók, táruljatok fel ősi kapuszárnyak, s a dicsőség királya bevonul! S belülről a válasz: Kicsoda ő, a dicsőség királya? Mire ő a kaput a kereszt szárával megdobbantotta, és még hangosabban mondta: nyíljatok ki, nyíljatok ki és ismét nyíljatok ki! Erre kitárultak a kapuszárnyak, és a menet bevonult.” A szertartás odabenn folytatódott, közben megérkezett az uralkodó is, és megkezdődött a nap fénypontja, az ünnepi szentmise, ahol a prédikáció magyarul, németül és szlovákul hangzott el. A grandiózus esemény fényét igazán a zene adta meg. Scitovszky bíboros nagy tisztelője, barátja volt Liszt Ferencnek, őt kérte fel, hogy méltó misét komponáljon. Így született meg az európai zeneirodalom méltán híres darabja az Esztergomi mise. Az ünnepen a remekmű a magyar ruhába öltözött Liszt Ferenc vezényletével csendült fel a bazilika új, salzburgi orgonáján. Fantasztikus élmény lehetett, ahogy a zene betöltötte a teret és a résztvevők lelkét.

A kapcsolódó Youtube videó lejátszása.

A hagyományt megtartva az új templomot is Nagyboldogasszony és Szent Adalbert pártfogásába ajánlották. Az ünnepi szónok Farkas Imre (1851–1866) székesfehérvári püspök volt.

A felejthetetlen eseményt Scitovszky érsek kőbe vésette, amely a bal oldali melléktornyot a hajótesttel összekötő folyosó külső, főhomlokzati oldalán látható CONSECRAVIT!, azaz Felszentelték! felirattal. Johann Meixner bécsi szobrász kitűnő portrékkal (összesen 15 fő) jeleníti meg a résztvevőket. A templomot a középen álló oltár jelzi, második lépcsőjén a felszentelés dátumával. Jobbra a szertartást végző prímás, Scitovszky János bíboros, aki megkeni a kereszt jelével a templom falát a szentelt krizmával. A háttérben az ország főbb egyházi méltóságai, felismerhető a görög-katolikus püspök, az apostoli keresztet tartó Forgách püspök, valamint Ranolder és Strossmayer püspökök is. Baloldalt, baldachinos emelvényen az uralkodó, Ferenc József császár és kísérete, köztük Albrecht főherceg.

A bécsi udvar nemcsak a templomépítést akadályozta, hanem azért is mindent elkövetett, hogy a Magyar Katolikus Egyházat beolvassza a bécsi érsekségbe. Egyik sem sikerült. Scitovszky János prímás hihetetlen diplomáciai tevékenységének és kiapadhatatlan energiájának köszönhetően a pápa nem csorbította meg a magyar prímás jogait. Mindez még fényesebbé tette ezt a napot, noha a munkálatok még korántsem fejeződtek be, sok feladat maradt Simor János érsekre és építészére, Lippert Józsefre. A zárókövet 1869. november 1-jén illesztették a helyére.

SzaSzi

Forrás: hungaricana, bazilika-esztergom.hu, Esztergom anno, wikipedia, 

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép, 2. kép.

A YouTube-ra feltöltött videó beágyazása a nyilvános videómegosztó webhely API általános szerződési feltételeinek betartásával történt, a feltöltő/tulajdonos felhasználók felé történő általános engedélyét követve. A beágyazott videó ezen a linken található a feltöltő megnevezésével.