Sydney-i Operaház: az építészet és a kultúra szimbóluma

Remekművek világszerte 98. rész ‒ LSzimonetta írása

sidney-i-operahaz

Találos kérdés: Miről híres Ausztráliában Sydney? Hát persze, hogy az operaházáról! Az ikonikus épület a város és a világ egyik leghíresebb szimbólumává vált a megépítése óta, amelyre évente több mint 10-11 millióan kíváncsiak. Sydney büszkesége idén 50 éves, 2007 óta a Kulturális Örökség tagjai közé is beválasztották. Az Ausztráliai Művészeti Központ székhelye, kulturális eseményeknek, előadásoknak, koncerteknek, közösségi és oktatási programoknak ad otthont.

Ausztrália legnagyobb és legnépesebb városa, Sydney a csendes-óceáni partvidéken fekszik. Az építmény a kikötő Bennelong Pointnak nevezett helyén áll, látványos és egyedi formájával szinte azonnal kitűnik a környezetéből. Megépítése rendkívül érdekes és bonyolult folyamat volt, számos kihívással kellett szembenézni. A tervek elkészítésésre 1954-ben írtak ki tendert, 32 ország 233 pályázatából Jørn Utzon dán építész kapta meg a lehetőséget. A férfit a Sydney kikötőjében lévő vitorláshajók ihlették meg, amelyek által végül megálmodta nagyra törő elképzeléseit.

Mint említettük, az operaház építésénél rengeteg probléma adódott. A tervezés és a megvalósítás során számos technikai és pénzügyi kihívással szembesültek a projektben résztvevők. Több változás és módosítás is történt a kigondolt tervekhez képest, az eredeti elképzelések nagy részét nem tudták megvalósítani a gyakorlatban. Csak hogy néhányat említsünk: az ausztrál kormány sürgetése miatt az épület kivitelezését 1959-ben elkezdték, pedig a főbb tartószerkezeti kérdések még nem voltak tisztázva. A nagy méretű, előregyártott betonhéjakat tartó pódiumot 4 év alatt fejezték be. Sajnos a kényszerű munka átka megmutatkozott. Mint kiderült, a pódium oszlopainak teherbírása csekély volt, ugyanis a tetőszerkezetet nem tudta kellőképpen megtámasztani. Így azokat, újabb kiadással terhelve a büdzsét, újjá kellett építeni. Az operaház költségbecslése eredetileg 7 millió dollár lett volna, a valóságban azonban végül mintegy 102 millió dollárból(!) épült meg, 1457 százalékkal(!) meghaladva a tervezetteket. Ennek nagy részét állami lottóból finanszíroztak. A befejezés eredeti dátuma 1963 lett volna, ezzel szemben Sydney büszkeségét 14 év építkezés után, 1973. október 20-án avatta fel II. Erzsébet brit királynő.

sidney-i-operahaz

Tervezés és megvalósítás

Az épület megépítése több fázisban történt. Először a pódiumot hozták létre, majd a tetőszerkezet került kialakításra. Ezután a belsőépítészeti munkálatokat kezdték el, majd az akusztika következett. Az objektum belsejében öt különböző méretű színházterem található (eredetileg 3 volt betervezve), sokszínű előadások és események megrendezésére alkalmasak. A legnagyobb az épületben a Nagy Terem (Concert Hall), amely mintegy 2680 ember befogadására alkalmas. Főként klasszikus zenei koncerteket tartanak benne, mivel ez rendelkezik a legjobb akusztikával. A Joan Sutherland Színházterembe körülbelül 1500-an férnek el, ez opera- és balett előadásoknak ad színteret. A Dráma Színház (Drama Hall) 544 ember befogadására képes, kisebb színdarabokat, drámákat és előadásokat láthatunk-hallhatunk itt. A nyertes építész nevét 2 színházterem is megkapta: a nagyobbik Utzon Színházban nagyszabású produkciókkal, koncertekkel, konferenciákkal és táncelőadásokkal találkozhatunk. Ez a terem rendelkezik a legnagyobb térrel az épületben, változtatható az elrendezése, a színpad és az ülések kialakítása is tetszőlegesen variálható. A kisebb méretű Utzon Színház szintén többfunkciós: kisebb előadások és kulturális események ideális helyszíne. Az operaház nézőterein összesen 5467 helyet alakítottak ki, bátran kijelenthető, hogy a világ egyik legforgalmasabb szinháza(i) található(k) itt, hiszen a létesítményben évente több mint 1500 előadást bonyolítanak le. Mindezek mellett az operaházon belül még található könyvtár, mozi, hangfelvevő stúdió, próbaterem, valamint helyet kaptak kiállítótermek, kávézók, bárok, éttermek és ajándékboltok is, amelyek a látogatók számára még teljesebbé tehetik a nem mindennapi turisztikai élményt. Mint láthatjuk, sokszínű tevékenység folyik az épületben, így méltán választották meg az Ausztráliai Művészeti Központ székhelyévé.

sidney-i-operahaz

A Nagy Terem (Concert Hall)

A legek legje

Nem hagyhatjuk szó nélkül az épület belső stílusát sem, amelyet „a világűrkorszak gótikájának” neveznek. Itt található a világ legnagyobb színpadi függönye, amely August Coburne tervei alapján készült el. Ő nemes egyszerűséggel „a Nap és Hold függönyének” nevezte el alkotását: monumentális, ugyanis minden függönyszárny 93 négyzetméteres. A hangversenyterem orgonája pedig 10.244 darab sípjával elnyerte a világ legnagyobb mechanikus orgonája címet. Nem véletlen, hogy Sydney szimfonikus zenekarának, a filharmonikusok kórusának és a város színházának is törzshelyéül szolgál az operaház.

Az építmény monumentális méretekkel rendelkezik: 2,2 hektárnyi területet foglal el, a tetőszerkezet „vitorlái” pedig 161 tonna súlyúak és 65 méter magasak. Az épület hossza körülbelül 183 méter, szélessége mintegy 120 méter. Az operaház egyik különlegessége még, hogy bármelyik oldalról nézzük, a különböző napszakokban mindig más és más arcát mutatja meg. Erre a különböző fény- és zenei effektusokkal még inkább rájátszanak, szinte életre kel általuk az épület.
 
sidney-i-operahaz

Az eltelt évek során az operházat többször is felújították: 1989-ben 6 millió ausztrál dollárt kellett rákölteni a bordaszerkezetre és a lehullott cserepek pótlására. 2001-ben különböző felújítási munkálatokra mintegy húszmillió dollárt fordítottak. Néhány éve pedig az akusztikát 202 millió dollárból(!) újították fel, hogy a művészek és az idelátogatók igényeit kielégítsék. Többek között történtek még gépészeti átalakítások, valamint jelentősen javult az épület energia- és hulladékgazdálkodása is.

Mint láthatjuk, a létesítmény mind kulturális és mind építészeti szempontból fontos szerepet tölt be. Az ikonikus alkotást 2007-ben az UNESCO Világörökség tagjai közé is beválasztották mint az építészet és a kultúra szimbóluma. Reméljük, hogy az utókor számára ez a csodálatos épület még sokáig fennmarad, hogy méltán tudjon szólni az emberiséghez a kultúra és a művészetek nyelvén.

sidney-i-operahaz

Érdekességek a Sydney-i Operaházról

• Az 1959-ben megkezdett munkában mintegy 10.000 építőmunkás vett részt.
• A szerkezetet több mint egymillió tetőcserép burkolja.
• II. Erzsébet királynő a megnyitó után négyszer járt itt, utoljára 2006-ban.
• A hangversenyteremben a hőmérsékletnek 22,5 Celsius-fokosnak kell lennie, hogy biztosítsa a hangszerek összhangját, ugyanis a hőmérséklet és a páratartalom kritikus a hangszerek szempontjából.
Arnold Schwarzenegger 1980-ban a koncertteremben nyerte el utolsó Mr. Olympia testépítő címét.
• Az operaház fűtését és hűtését a kikötőből vett víz segítségével biztosítják.
• Az operaházra oldalról tekintve a város kikötőjében lévő hajók vitorlájára asszociálhatunk.
• A vitorlákat formázó, betonból készült héjak mind egy 75,2 méter sugarú gömb különböző részeit alkotják.
• A vitorla alakú tetőszerkezeten magyar szakemberek is dolgoztak, az általuk a betonba karcolt magyar szavak a mai napig ott díszelegnek a tetőn.

LSzimonetta

Forrás: Wikipédia, roadster.hu, drivemagazine.ro, invia.hu

A képek a Pixabay.com szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép; 6. kép; 7. kép; 8. kép; 9. kép; 10. kép; 11. kép; 12. kép; 13. kép; 14. kép; 15. kép; 16. kép; 17. kép.

A cikksorozat korábbi részei:

1. rész: Mozaik a Villa Hadrianából
2. rész: Cellini: Sótartó
3. rész: Caravaggio: Medúza-fő
4. rész: Leonardo da Vinci: Hölgy hermelinnel
5. rész: Pierre Puget: A krotóni Milón halála
6. rész: Henri Rousseau: Az álom
7. rész: Ihachi sárkánya
8. rész: Nagy Károly talizmánja
9. rész: A Teknősbékák kútja (Fontana delle Tartarughe)
10. rész: Pablo Picasso: Guernica
11. rész: Benczúr Gyula: Budavár visszavétele
12. rész: Piero della Francesca: Szent Antal szárnyasoltár
13. rész: Alfons Mucha: Gismonda
14. rész: Emile Gallé: Váza írisszel
15. rész: Tádzs Mahal
16. rész: Edgar Degas: Balett – A csillag
17. rész: Bernini: A folyók kútja
18. rész: Gemma Augustea
19. rész: Bernini: Apolló és Daphné
20. rész: A Belém-torony
21. rész: Bocca della Verità (Az igazság szája)
22. rész: A sienai dóm
23. rész: Az Alhambra
24. rész: A chambord-i kastély
25. rész: A prágai Károly híd
26. rész: A chartres-i székesegyház
27. rész: Arany körgallér a bronzkorból
28. rész: A Fabergé-tojások
29. rész: Lechner Ödön: A pozsonyi kék templom
30. rész: Gulácsy Lajos: Varázslat
31. rész: Csontváry Kosztka Tivadar: Mandulavirágzás Taorminában
32. rész: Hadrianus síremléke, az Angyalvár
33. rész: A Prima Porta-i Augustus szobor
34. rész: Raffaele Monti: A menyasszony
35. rész: Munkácsy Mihály: Krisztus-trilógia
36. rész: Tiziano Vecellio: Pesaro Madonna
37. rész: Róth Miksa: Napfelkelte
38. rész: Gustav Klimt: Pallasz Athéné
39. rész: A Neuschwanstein kastély
40. rész: A pisai ferde torony
41. rész: Frida Kahlo: Önarckép tövises nyaklánccal
42. rész: Ara pacis Augustae (Az augustusi béke oltára)
43. rész: A capitoliumi nőstény farkas
44. rész: A prágai Szent Vitus-székesegyház
45. rész: A négy tetrarcha portrészobra
46. rész: Johannes Aquila: Szent László – A veleméri templom freskórészlete
47. rész: A Colosseum
48. rész: A conwyi vár
49. rész: Antoni Gaudí: Park Güell
50. rész: A maharadzsapalota
51. rész: Niobé-kratér
52. rész: Ponte Vecchio
53. rész: Az Aranyhajó
54. rész: A Szent István-terem
55. rész: Humayun császár síremléke
56. rész: A Big Ben
57. rész: A rábaszentmiklósi Szent Miklós templom
58. rész: A Mátyás-templom
59. rész: A Sándor-erőd
60. rész: A Hohenzollern-kastély
61. rész: Gustav Klimt: A csók
62. rész: Míg a halál el nem választ... ‒ Sten Sture jegygyűrűje
63. rész: A Lánchíd
64. rész: A Szamothrakéi Niké
65. rész: A Bostoni Operaház
66. rész: Sandro Botticelli: Tavasz
67. rész: A Gyugyi-gyűjtemény

68. rész: Claude Monet: Nő napernyővel – Madame Monet és fia
69. rész: Az agyaghadsereg
70. rész: San Gimignano tornyai
71. rész: A Las Lajas bazilika

72. rész: M. S. mester: Kálvária
73. rész: Bomarzo – A rejtélyes szent erdő
74. rész: Eugène Delacroix: Villámlástól megriadt ló
75. rész: Hohensalzburg vára
76. rész: Élisabeth Vigée Le Brun: Önarckép portréfestés közben
77. rész: Knidoszi Déméter
78. rész: A winchesteri székesegyház
79. rész: A Festetics-kastély
80. rész: Raffaello: Sixtus Madonna
81. rész: Mont-Saint-Michel
82. rész: Jan Vermeer: Csipkeverőnő
83. rész: A millau-i völgyhíd
84. rész: Flora Farnese
85. rész: Thomas Pitts: Pagoda epergne
86. rész: A Kuangcsoui Operaház
87. rész: A brüsszeli csipke
88. rész: Mercurius di Giambologna
89. rész: A Laokoón-szoborcsoport
90. rész: Michelangelo: Pietà
91. rész: Leonardo da Vinci: Mona Lisa (és az a bizonyos mosoly)
92. rész: Michelangelo: Dávid-szobor
93. rész: Sandro Botticelli: Vénusz születése
94. rész: Pablo Picasso: Avignoni kisasszonyok
95. rész: Csontváry Kosztka Tivadar: Magányos cédrus
96. rész: Auguste Rodin: Gondolkodó
97. rész: A szamurájok elveszett kardja: Honjo Masamune

2023.08.26