Az viszont már aligha véletlen, hogy 1783-ban a szerkesztői munkába belefáradt Rát Mátyás e tisztéről lemondván a győri evangélikus gyülekezet meghívását fogadta el, és ide tért vissza evangélikus lelkésznek, hogy 1810-ben bekövetkezett haláláig még negyedszázadon át szolgálja gyülekezetét, és egyben szülővárosát is. Az 1780-as években pezsgő kulturális életet élő városról, a Révai Miklós körül csoportosuló „irodalmi körről” – mely bizonyára vonzó lehetett a felsőbb tanulmányait a híres „göttingai” (ma: Göttingen) egyetemen végzett leköszönt szerkesztő számára – itt és most nem szólnék részletesebben (olvashatunk erről Federmayer István tanár úr kiváló tanulmányaiban), csupán két érdekességet szeretnék kiemelni.

Az egyik: több publikáció is utal arra, hogy a piarista szerzetes-tanár Révai Miklós, az evangélikus lelkész Rát Mátyás és a református prédikátor Szerencsi Nagy István – bevonva az ugyancsak a városban élő költő és műfordító Rájnis Józsefet is – Győrött 1786-ban újságot akart alapítani Közhaszonra való levelezés címmel. Bár a terv nem valósult meg, a három különböző felekezethez tartozó lelkipásztor közös elképzelése mindenképpen figyelemre méltó! (Egyes vélemények szerint a tervbe beavatott, Győrött akkortájt gyakran megforduló Péczeli József innen kapta a Komáromban három évvel később általa megindított Mindenes Gyűjtemény ötletét.) Sőt Federmayer István kutatásai során arra is talált adatot, hogy a tervezett lap egy „irodalmi melléklettel” is rendelkezett volna: ez utóbbinak az Amaltéa a Jó Íz és Magyarság gyarapítására címet szánták a szerkesztők.

A másik: bár nem irodalmi jellegű, de mégis indult „időszaki kiadvány” ekkortájt Győrött. Az érdekes tartalmú „sorozat” a Sokféle címet viselte; szerkesztője és egyben összes cikkének szerzője a Nyitra megyei Sándor István volt, aki az 1790-es években erősen kötődött a városhoz. A vállalkozás 1791-ben indult útjára: 1801-ig nyolc kötete jelent meg Győrött, Streibig József nyomdájában, majd 1808-ig további négy darabja látott napvilágot – de ezek már Bécsben. A változatos tartalmú kiadványok – melyek főként ismeretterjesztő célzatú írásokat tartalmaztak, de helyet kapott bennük több magyar nyelvvel és irodalommal kapcsolatos írás is – valószínűleg népszerűek voltak az olvasók körében is, erre utal, hogy az első és a második kötet második kiadásban is megjelent Győrött, 1806-ban. Bár a Sokféle még nem igazán folyóirat, inkább átmenetet jelent a könyv és az időszaki kiadvány között, a sajtótörténeti munkák többnyire az utóbbiak közé sorolják, és hangsúlyozzák jelentőségét.

Reformkori kísérletek

A fentebb említett kezdetek után közel fél évszázadnak kellett eltelnie az újabb helyi időszaki kiadványok megjelenéséig, az 1840-es évek közepéről viszont már több győri újság létéről is van tudomásunk. Ezek egy része még kézírással készült: főként a győri jogakadémia hallgatói jeleskedtek ilyen „cenzor nem látta” „kiadványok” készítésében. Egy – többek által idézett, de hitelesnek mondható forrásból senki által alá nem támasztott – helyi hagyomány szerint az első tréfás tartalmú kéziratos „újságocska” címe Vas Gereben volt, erről vette volna később írói nevét szerkesztője, Radákovics József. Azt viszont valószínűnek mondhatjuk, hogy más kéziratos lapok is köthetők személyéhez: Szinnyei József szerint pl. Radákovics József Két Garasos Tár címmel is szerkesztett egy „írott lapot”, „mely csípős tréfáiért nagy elterjedésnek örvendett” – példányt azonban ebből sem ismerünk.

Fennmaradt viszont a Csarnok című kéziratos lap 20 száma, melyet ugyancsak Radákovics József szerkesztett – Fürgedy Jenő álnéven. Ezek a számok az 1844. év első felében készültek: az első száma nem maradt fenn; a 2. szám „Tavaszelő 20-án” készült, míg az ismert utolsó szám „Nyárelő 20-án”, 24. sorszámmal. Az egybekötött kéziratos lapot a szerkesztő fia, Vas Gereben László ajánlotta fel 1869-ben – apja hagyatékával – a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának, egy levél kíséretében, mely az újság keletkezési körülményeire is utal. E levélből tudjuk, hogy a Csarnok szerkesztője és írásainak fő lejegyzője Vas Gereben volt, akinek munkáját három társa segítette: Atády Golub Vilmos, Karácson János, valamint a „Fátyolfi” álnevet viselő Miksits Imre. Az „Egerszegi” és a „Fürgedy” aláírással jegyzett írásokat a szerkesztő készítette. A lap főként verseket és elbeszéléseket közölt, az utóbbiakat nem ritkán folytatásokban, emellett állandó rovata volt a „Győri Világ”, mely a helyi aktuális eseményekkel foglalkozott – így tartalma nemcsak a megjelenésekor lehetett érdekes, de hasznos adatokkal szolgálhat a mai kutató számára is.

1844-ben már nyomtatott újság is jelent meg Győrött – német nyelven. Pitroff Pál kutatásaiból tudjuk, hogy 1840-1841-ben mozgalom indult a városban egy német nyelvű lap kiadására, vezetője egy fiatal és kortársai szerint nagyon művelt helyi fűszerkereskedő, Richard Noisser volt. E mozgalom csak 1843 végén vezetett eredményre, így 1844 januárjában indulhatott útjára a Das Vaterland című, hetenként háromszor megjelenő újság, mely alcímében kereskedelmi és szépirodalmi lapként határozta meg műfaját. Bár az utóbbi lényegesen kisebb teret kapott benne az előbbinél, a lapban megjelent irodalmi alkotások száma sem elhanyagolható, ezek döntő hányada azonban a német irodalom részét képezi – bár a második évfolyamtól már a magyar irodalom értékesebb munkáinak megjelenésére is felhívja a figyelmet a szerkesztő. A lap indulásakor kedvelt volt a helyi német polgárság körében, népszerűsége azonban rohamosan csökkent azután, hogy a Vas Gereben által vezetett győri jogakadémiai ifjúság a farsangi menetben német polgárnak öltözve, Vaterlandot olvasva és közben gúnyos megjegyzéseket téve vonult végig az utcán – kifejezésre juttatva ezzel a lap iránti ellenszenvét. Richard Noisser ezért lépéseket tett a „váltásra”: 1846 legvégére sikerült megszereznie az ehhez szükséges hivatalos engedélyeket, és alkalmas személyt találnia a szerkesztői posztra – így 1847. január 2-án megjelenhetett az első győri magyar nyelvű nyomtatott újság első száma.

Horváth József

Az Érdekességek a régi győri újságok és folyóiratok történetéből cikksorozat további részei itt találhatók felsorolva.