Az 1952-ben, az indiai Mumbai-ban (akkor még Bombay-nek hívták) született író angol nyelven alkot, de új hazájában is a zoroasztriánizmus nevű vallási és filozófiai tanítások híve, valamint a párszi közösség tagja. A könyveivel már háromszor is a Booker-díj rövidített listájára került szerző a Mumbai Egyetemen diplomázott matematikából és közgazdaságtanból, majd 1975-ben Kanadába emigrált feleségével. Torontóban telepedtek le, ahol Mistry másoddiplomát szerzett angol irodalomból és filozófiából. Már a Torontói Egyetem ideje alatt két Hart House hallgatói irodalmi díjjal ismerték el novelláiért. Két évvel később aztán a Penguin Books megjelentette 11 elbeszélésből álló gyűjteményét Add kölcsön a lámpásod fényét – Egy bombayi öreg ház meséi címmel (Kelet Kiadó, 2011). Az Ilyen hosszú út 1991-ben jelent meg második könyveként, amellyel számos további díjat besöpört, valamint 1998-ban filmet is forgattak belőle.

Rohinton Mistry azóta két további könyvet is publikált. A Fine Balance (1995-ben, szintén díjeső) volt a harmadik, viszont negyedik regénye, a 2002-es Family Matters (magyarul Családi ügyek, 2010) meglehetős problémákat szított. Könyvbemutató körútját törölni kellett, mivel a reptereken muszlim kinézete miatt feleségével együtt állandó célpontja lett a biztonságiaknak. A Családi ügyek az öregedés nehézségeiről szól, amelyhez Mistry 2008-as kisregényében, a The Scream-ben is visszatér. Regényeinek általános témája India gazdasági-társadalmi élete, a zoroasztriánus párszi lét, a szokások és a vallás, írásait markánsan hatja át az „indo-nosztalgia”.

Az Ilyen hosszú út története 1971-ben indul, amikor Indira Ghandi miniszterelnöksége idején India hadat visel Pakisztánnal, amelynek keleti régiója a háború végén Bangladesh néven önálló, független országgá válik. Mistry gyakorlott kézzel szövi párhuzamba az Indira Gandhi személyét is érintő társadalmi eseményeket a regény szereplőinek szerencsétlen sorsával. A negyvenegynéhány éves Gustad Noble odaadó, családközpontú ember, szorgalmas banktisztviselő, a párszi közösség tagja, aki feleségének, Dilnavaznak és három gyermeküknek szenteli életét. Azonban Gustad tehetetlenül nézi, hogyan hullik lassan darabjaira a velük és a körülöttük történő események hatására szerény életük, amikor akarata ellenére csalások és csalódások veszélyes szövedékébe sodródik. Ekkor kezdődik meg Gustad hosszú útja, melynek során egészen más megvilágításba kerül magánélete és politikai tevékenysége.

Mistry az Ilyen hosszú út cselekményét a párszi identitás vizsgálatával ötvözi. Regényeiben rendszeresen megjelenik a hindu nacionalista Shiv Sena bírálata és kigúnyolása. A szélsőséges szervezet – az uralkodó párt támogatásával – elérte, hogy Mistry regényét kivegyék a Szent Xavér főiskola tananyagából, majd ezt „megünnepelendő” a könyvet a nyílt utcán égették el. Az Ilyen hosszú út egyszerű stílusa emlékeztet Rabindranath Tagore munkáira, a bombayi helyszín pedig Salman Rushdie 1980-as Az éjfél gyermekeire. Rohinton Mistry könyve egyszerre elégikus és néhol vidám jegyzete Gustad személyi drámájának, s annyira finom szövésű, amennyire látszólag egyszerű, mindemellett azonban olyannyira bölcs is, amennyire egy ilyen hosszú út képes lenni.

Szilvási Krisztián