Ki volt I. (Szent) István?

I. István (születési nevén: Vajk) Géza fejedelem és Sarolt fejedelemasszony fia volt. Szent István nevét a magyar állam megalapítójaként és az első magyar királyaként tartja számon a történelem, ő volt az utolsó magyar fejedelem. Uralkodása alatt (997-1038) vált Magyarország egységes és keresztény állammá. 1000 karácsonyán koronázták királlyá Székesfehérváron a II. Szilveszter pápától kapott koronával. Uralkodása alatt számos törvényt hozott, amelyek stabilizálták az országot és megerősítették a magyar államot. Többek között megteremtette a területi alapú közigazgatást, bevezette a törvények írásba foglalását, a püspökök kinevezésének és az egyházmegyék alapításának jogával is rendelkezett. Két érsekséget (Esztergom és Kalocsa) és legalább 8 püspökséget szervezett. Bevezette a tizedet, és vármegyerendszert alakított ki. Megtérítette a pogányokat, létrehozta a keresztény kultúrát, ezzel is hozzájárulva az ország kulturális és vallási fejlődéséhez. A kormányzás alapelveiről fiának, Imre hercegnek Intelmek címen úgynevezett királytükröt állított össze, amelyet itt olvashatnak. István végül 42 évnyi uralkodás után halt meg, nyughelye Székesfehérváron a Nagyboldogasszony-bazilikában található. A katolikus egyház 1083. augusztus 20-án avatta szentté Istvánt, akit hazánk fővédőszentjévé is megválasztottak. Emlékezete 1000 év elteltével is tovább él a különböző művészeti ágakban, az ikonográfiától kezdve a szobrászaton át a zeneirodalomig.

Augusztus 20. mint nemzeti ünnep

Szent István király és az államalapítás ünnepét először 1083-ban ünnepelték meg hivatalosan, amikor II. Orbán pápa augusztus 20-án jóváhagyta István szentté avatását. 1686-ban aztán XI. Ince pápa rendelte el, hogy a katolikus világ minden évben emlékezzen meg államalapító királyunkról. Szent István napját országos ünneppé Mária Terézia nyilvánította 1771-ben, aki Budára hozatta a Szent Jobbot ‒ amely nemzeti és katolikus ereklyénk, feltételezhetően Szent István természetes úton mumifikálódott jobb keze ‒, ezzel is jelezvén, hogy a Habsburgok törvényes uralkodók hazánkban.

Az 1848-49-es szabadságharc leverése után a Bach-korszakban nem engedélyezték a független magyar államot jelképező első király megünneplését, majd 1891-ben Ferenc József munkaszüneti nappá nyilvánította augusztus 20-át. Az 1938. évi székesfehérvári országgyűlés ezt követően törvénybe iktatta és nemzeti ünneppé nyilvánította Szent István emlékét. A kommunista hatalom szerencsére az ünnepnapot nem törölte el, nemes egyszerűséggel 1950-től a népköztársaság, illetve az alkotmány ünnepének nevezte. A rendszerváltás után pedig 1991-ben az Országgyűlés állami ünneppé nyilvánította augusztus 20-át.

Ünneplés országszerte

Augusztus 20-án az egész országban, a városokban és a falvakban különféle megemlékezéseket tartanak. A hivatalos ünneplés Budapesten, a Kossuth téren a magyar zászló felvonásával és a tisztavatással kezdődik. Ilyenkor adományozzák a legtöbb állami kitüntetést, köztük a Magyar Szent István-rendet, valamint sor kerül az ország tortáinak bemutatására és az Új Kenyér ünnepére is.

A magyarság történetének legjelentősebb ünnepén a szervezők a fővárosban rendkívül széles kínálattal várják a látogatókat: a 3 napon át tartó fesztiválon több száz műsor közül csemegézhetnek a szórakozni vágyók, az eseményeknek Budapest számos ikonikus színtere ad otthont. A programokat több mint 20 helyszínen rendezik meg.

A koronázási jelvények: korona, kard, országalma, jogar, palást (utóbbi nem szerepel a képen)

Csak hogy néhányat említsünk kedvcsinálónak: ismét lehetőség nyílik nemzeti kincsünk, a Szent Jobb és az Aranyvonat megcsodálására (részletek); megtekinthetik a Szent István-termet, amely a Budavári Palota újjászületett csodája (részletek); és nemzeti ünnepünk alkalmából díjmentesen részt vehetnek a Szent Korona látogatáson is (részletek). A hosszú hétvége során igazi legendákkal találkozhatnak: pénteken Charlie ad koncertet, szombaton Demjén Ferenc, vasárnap pedig a Neoton Família régi, ám de örökzöld slágereit dúdolhatják. Többek között még hallhatják Tóth Gabit, a Takáts Tamás Blues Bandet, Hevesi Tamást, Roy és Ádámot, a Bon-Bont, és megannyi ismert énekessel, együttessel találkozhatnak. Lesz mi szem-szájnak ingere: mesemondás, óriásbábos előadás, díszünnepség és tisztavatás, divatbemutatók, légi parádé, filmvetítések, különböző workshopok, drón show, népi játszótér, népzenei koncertek és hangszerbemutatók, szabadtéri fesztiválok, kézműves foglalkozások, vásári mutatványok, játszóház és zene minden mennyiségben. Koncert koncert hátán: saját stílusát mindenki fellelheti majd a kínálatban.

Az ünnepi rendezvénysorozat fénypontja (szó szerint) idén is a tűzijáték lesz, amely a Tűz és fények játéka fantázianevet kapta. A Szent István-napi tűzijátékot hagyományosan már 1966 óta évente megrendezik. A minden képzeletet felülmúló, szemkápráztató égi csodát augusztus 20-án (vasárnap) a nemzeti ünnepi programok lezárásaként, 21 órakor a Duna felett lövik fel. A látvány további fokozására pedig különböző vizuális- és hangeffekteket vetnek be. Az este folyamán az Erzsébet hídon még lesz görögtűz, és a Szabadság hidat látványosan feldíszítik. A Szent István-naphoz kapcsolódó rendezvények mindegyike ingyenes, de vannak programok, amelyek regisztrációhoz kötöttek. Mindenképpen érdemes előre tájékozódni, a részletes tematikát itt találják.

Győrben augusztus 18 és 20. között Marcalvárosban a Szentlélek téren várják a győrieket és az ide látogatókat péntektől vasárnapig. A szintén 3 napos mulatság ideje alatt sokszínű programokkal kedveskednek a családoknak, baráti társaságoknak, fiataloknak és időseknek egyaránt. Egy biztos, a rendezvények között mindenki megtalálja a kedvére valót. A zenei programokban szerepel a NOX élő nagykoncertje, hallhatják majd Varga Miklós élő fellépését, többek között muzsikálni fog a Rábca Dalkör, Bene Gabi, Fekete Dávid, Nótár Mary és a program zárásaként Bódi Csabi. Mindezek mellett a gyerekeket sem felejtették ki: lesz megavidámpark, ugrálóvár és sportágválasztók. Végül, de nem utolsósorban a hangulatot az utcabál, valamint a finom ételek és a hideg italok kóstólása teheti még teljesebbé. A belépés természetesen minden rendezvényre ingyenes. A további programokról a rendezvény Facebook-oldalán tudnak részletesen tájékozódni.

Az ország tortája

Szintén nemzeti ünnepünk alkalmával mutatják be tizenhetedik alkalommal augusztus 19-én (szombaton) a Várkertnél a Bazár előtti területen 11 órától Magyarország Tortáját és Magyarország Cukormentes Tortáját ünnepélyes felszentelés közepette (részletek). Az országtorta tulajdonképpen Magyarország „születésnapi tortája”, amelyet minden évben az augusztus 20-i ünnepségek alatt mutatnak be Budapesten, mint a magyar állam megszületésének jelképét. Az ország tortájának pontos és eredeti receptjét ekkor teszik elérhetővé a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestületének honlapján.

A Miniszterelnökség és az Ipartestület minden évben kiír egy pályázatot, amely során az ország cukrászai nevezhetnek saját tortáikkal. Az első országtortát a 2007. augusztus 20-i ünnepségre alkották meg, akkor egy különleges madártejes torta lett a győztes. Idén a szigetszentmiklósi Levendula és Kert Cukrászda cukrásza, Lakatos Pál kreációja, a „Spicces füge respektus” fantázianevű torta kapta a Magyarország Tortája címet (a fenti képen). A Magyarország Cukormentes Tortája versenyt pedig Lawal-Papp Zsófia makói cukrász nyerte, amely a „Kikelet” fantázianevet viseli (a lenti képen).

Az Új Kenyér ünnepe

Az Új Kenyér ünnepe az ősidőkre nyúlik vissza. Hagyományosan augusztus közepén vagy végén tartják az ünnepet, amikor az aratás és a búza betakarítása befejeződik. A frissen betakarított búzából készítik el a friss, azaz az új kenyeret. Augusztust emiatt az Új Kenyér havának is szokták nevezni. Ilyenkor aratóünnepségeket tartanak, felvonulással és kenyérszenteléssel egybekötve. Hagyományosan immáron 12. alkalommal rendezik meg a Szent István-napi kenyérversenyt hazánkban, amely során az ország legjobb kenyérfajtáit és pékeit díjazzák az állami ünnepen. A magyar Pékszövetség 2011 óta egy pékekből álló zsűri segítségével választja ki, hogy melyik kenyeret vágják fel az Új Kenyér ünnepén. Idén rekordszámban neveztek a versenyre, mintegy 85 termék kategóriájából hirdetnek győztest 3 kategóriában: a Szent István napi kenyér, az Innovatív kenyér és az Édes Sétáló sütemény kategóriájában.

Az augusztus 20-i ünneplés megkoronázása a kenyéráldás, ugyanis a nemzeti szalaggal átkötött kenyér a nemzeti identitás és az összetartozás jelképe. A frissen sütött kenyeret ünnepélyesen megszentelik, majd felszeletelik, és végül szétosztják a darabjait. Idén a Szent István-napi kenyeret a Magyar Ízek utcájában a Várkert Bazár előtti területen vasárnap lehet majd megkóstolni 18 órakor. Előtte pedig a kenyéráldásra vasárnap 15 órakor kerül sor a Szentháromság téren.

LSzimonetta

Forrás: Wikipédia, gardenista.hu, nkp.hu, szentistvannap.hu, huszadika.hu, gotravel.hu, cukraszat.net

A képek a Wikimedia Commons és a pixabay.com gyűjteményeiből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép; 6. kép; 9. kép.

Az országtorták képeit a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestületének engedélyével tettük közzé.