A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
Gyönyörűek és különlegesek, egyetlen olvasni szerető embert sem hagynak hidegen, s bár napjainkban egyre több a digitális olvasnivaló, mindig szükség lesz rájuk, a könyvtárakra. Világszerte rengeteg van belőlük: lehetnek nagy múltú, patinás létesítmények, vagy a legmodernebb, már-már futurisztikus építmények – a könyveket szerető emberek otthon érezhetik magukat a falaik között. Sorozatunkban néhány valóban csodálatos, szemet gyönyörködtető bibliotékát mutatunk be – most a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárat.
A 119 éves FSZEK a Budapest 23 kerületében található 48 tagkönyvtárával és a központi könyvtárral Magyarország legnagyobb könyvtárhálózata és a szociológia országos szakkönyvtára. Nevét Szabó Ervin társadalomtudós-könyvtárosról kapta, aki az intézmény első igazgatója volt. Létrehozását – két szakkönyvtár egyesítésével – 1903-ban fogadta el a közgyűlés, 1904-ben pedig már meg is kezdte működését. Alapításakor 33 ezer kötettel rendelkezett, melyek főként társadalomtudományokkal (demográfia, statisztika, közigazgatás, szociológia) foglalkoztak. Az intézmény névadója ezt fejlesztette korszerű szociológiai gyűjteménnyé, és nyilvánossá is tette. Tervezte egy könyvtárpalota építését, a fiókrendszer kialakítását, gyermekkönyvtár létrehozását, valamint közművelődési szolgáltatások beindítását is. Az első világháború miatt azonban ezek a tervek csak részben valósulhattak meg: egyelőre nem lett új, méltó épület sem…
A FSZEK 1925-ben vált általános gyűjtőkörű közkönyvtárrá, 1927-ben pedig a főváros megvásárolta a palotanegyedben található Wenckheim-palotát, melyet 4 év alatt átalakítottak a célnak megfelelően, és 1931-ben meg is nyitottak. Az épületet Wenckheim Frigyes gróf építtette neobarokk stílusban, de megjelentek benne neoreneszánsz, rokokó és biedermeier elemek is. Alapjában véve mégis a historizmus uralkodik az építményen, a külseje leginkább a drezdai barokkra hajaz, belső terei pedig leginkább XV. Lajos-stílusúak. Ennyiből is érzékelhető, hogy az egészre az eklektika a jellemző. A palota 1886 és 1891 között épült a szászországi Meinig Artúr tervei alapján. A rácsokat, kapukat és kandelábereket a kovácsoltvas-művesség jeles hazai mestere, Jungfer Gyula készítette.
A könyvtár viszonylag szerencsésen vészelte át a II. világháborút, és Budapest ostromát, 1945 után pedig nagy ütemű fejlődésnek indult: a 13 meglévő fiók 16 új letéttel bővült, lett egy vándorkönyvtár, 2 villamos mozgókönyvtár, valamint a Városházán egy közigazgatási fiókkönyvtár. 1946-ban az intézmény felvette egykori igazgatója nevét (Székesfővárosi Szabó Ervin Könyvtár), Nagy-Budapest létrejöttével pedig újabb 23 fiók létesítése vált szükségessé. 1955-ben az intézmény a társadalomtudomány és az újkori történelem országos szakkönyvtára is lett. 1964-ben létrehozták a zenei gyűjteményt, majd 1968-ban a bibliotékát a szociológia országos szakkönyvtárává minősítették. Nem csoda, hogy a központi épület igénybevétele egyre nőtt, s ez mind tárolási, mind szolgáltatásbeli nehézségeket okozott. A megoldást az épületek (Wenckheim-palota, Reviczky u. 3., Baross u. 18.) bővítéssel egybekötött rekonstrukciója jelentette, de erre csak 1998 és 2001 között került sor.
A Pálffy-palota
1995-ben a közgyűlés a FSZEK kezelésébe adta a központi könyvtárral közvetlenül szomszédos Pálffy-palotát, Ybl Miklós 1869-re felépült remekművét, a MATESZ tervező iroda pedig – Hegedűs Péter (1948) vezetésével – elkészítette a rekonstrukciójának és átalakításának terveit a zenei gyűjtemény és irodák céljára. A kivitelezés 1998-ban fejeződött be, s ez lett az épületegyüttes negyedik eleme, mely biztosította a központi könyvtár rekonstrukciójának és bővítésének feltételét jelentő kubatúrát. Maga a teljes átépítés-felújítás 2001 nyarának végéig tartott, s eredményeképpen a komplexum területe 7.042 m2-ről 12.875 m2-re nőtt, nem beszélve arról, hogy így már egy világszínvonalú, impozáns könyvtárépület – melyben a Sárkányos gyerekkönyvtár is helyet kapott – áll a látogatók rendelkezésére. Az Europa Nostra-díjjal és Építészeti Nívódíjjal kitüntetett épületegyüttes a régi és az új összhangjának különleges példája.
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár – Budapest legnagyobb közművelődési intézményeként – jelentős kulturális értékek őrzője és közvetítője, több mint 3 millió dokumentumához bárki hozzáférhet. Feladatának tekinti, hogy mindenkor megfeleljen a kor kihívásainak, azaz – amellett, hogy biztosítja a nagyvárosi könyvtári ellátását – országos szakkönyvtárként részt vesz a tudományos könyvtári ellátásban, támogatja a kutatómunkát és az oktatást, segíti az önképzést, hozzájárul a szabadidő hasznos eltöltéséhez és az igényes szórakozáshoz, közreműködik a digitális szakadék felszámolásában, és elősegíti a helyi közösségek munkáját.
tmoni
Forrás: a könyvtár honlapja, Építészfórum, Wikipédia, Lechner Tudásközpont, PestBuda
A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép; 6. kép; 7. kép; 8. kép; 9. kép; 10. kép; 11. kép; 12. kép; 13. kép; 14. kép; 15. kép; 16. kép; 17. kép; 18. kép; 19. kép; 20. kép; 21. kép.
A YouTube-ra feltöltött videó beágyazása a nyilvános videómegosztó webhely API általános szerződési feltételeinek betartásával történt, a feltöltő/tulajdonos felhasználók felé történő általános engedélyét követve. A beágyazott videó ezen a linken található a feltöltő megnevezésével.
A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Biblioteca Palafoxiana
2. rész: A pármai Palatina Könyvtár
3. rész: Biblioteca Joanina
4. rész: Az admonti bencés apátság könyvtára
5. rész: Anna Amalia Hercegnő Könyvtár
6. rész: Az ottobeureni bencés apátság könyvtára
7. rész: Biblioteca Marucelliana
8. rész: Az oxfordi Codrington Library
9. rész: A nápolyi Girolamini Könyvtár
10. rész: A melki bencés apátság könyvtára
11. rész: A velencei Biblioteca Nazionale Marciana
12. rész: Az El Escorial kolostor királyi könyvtára
13. rész: A párizsi Sainte-Geneviève Könyvtár
14. rész: A prágai Strahov kolostor könyvtára
15. rész: A Mafra-palota könyvtára
16. rész: A wiblingeni kolostor könyvtára
17. rész: Az Osztrák Nemzeti Könyvtár
18. rész: A Sankt Gallen-i kolostor könyvtára
19. rész: Biblioteca Civica Romolo Spezioli
20. rész: A Klementinum könyvtára
21. rész: A Yale Egyetem Beinecke Könyvtára
22. rész: A Kínai Nemzeti Könyvtár
23. rész: A Trinity College könyvtára
24. rész: A Portugál Királyi Olvasóterem Rio de Janeiróban
25. rész: A baltimore-i George Peabody Könyvtár
26. rész: Beitou zöld könyvtára Taipeiben
27. rész: A John Rylands Könyvtár
28. rész: Bibliotheca Alexandrina
29. rész: A Francia Nemzeti Könyvtár