Descartes filozófiai fejtegetése is megérne egy misét, hiszen létezésünk egyik alapja a gondolkodás. Magasztos, gondolatébresztő eszméket boncolgathatnánk, de mi most mégsem filozofálgatni fogunk. Egy csodálatos művész elgondolkodtató remekművét fogjuk bemutatni: a Gondolkodót.

François-Auguste-René Rodint a modern szobrászat egyik legkiemelkedőbb alakjaként tartják számon. 1840. november 12-én jött a világra Párizsban, szülei egyszerű emberek voltak, apja normandiai nincstelen paraszt. Rodin – alapiskolái elvégzése után – többször felvételizett az École des Beaux-Arts-ra, de sajnos az iskola nagy fokú sznobizmusa lévén nem nyert felvételt. Mindennapi megélhetését emiatt kényszerből kőfaragóként kereste meg. Elkeseredésében elhatározta, hogy belép az Oltáriszentség rendjébe, de végül mégsem tette meg. Első mellszobrát a rend alapítójáról, Eymard atyáról készítette. Ezt követően végül a Louvre néhány tanfolyamára mégis sikerült neki bejutni, ahol behatóan tanulmányozhatta a görög szobrászat emberábrázolását és a gótikus képzőművészetet. Később porcelánfestőként dolgozott, majd Párizson kívül egyre több városban tevékenykedett, különböző épületek szobordíszeit ő készíthette el. Művészetére főként Michelangelo volt nagy hatással. Kreációi a modern szobrászat kiindulópontját tükrözik, a szimbolizmus és az impresszionizmus jegyei köszönnek vissza művein. Legtöbb alkotását a Rodin Múzeum őrzi Párizsban, műve közül néhány a budapesti Szépművészeti Múzeumban is látható.

A Gondolkodó

Több jelentős alkotás is kikerült kezei közül, egyik leghíresebb műve a sokak számára ismert Gondolkodó (Le Penseur) című szobra. Eredetileg Rodin 1880-ban egy felkérésre, Dante Isteni színjáték című darabjához készítette. A Pokol kapujának oromzatára tervezte, de végül önálló alkotásként vált világszerte ismertté. A szobor az elmélkedő Dantét ábrázolja, bronzból készült, és mintegy 186 cm magas. Az idő folyamán a műről számos másolatot reprodukáltak, amelyeket aztán világszerte több helyen is kiállítottak. Ezek kisebb, nagyobb vagy élethű példányokban készültek el, aztán különböző intézményekben, magángyűjteményekben és köztereken állítottak fel őket. Na de nézzük a remekművet! Egy férfialakot mintáz, aki mély gondolatokba merülve ül egy kőtömbön. Elsőre erőt és természetességet sugároz. Az emberi testet nyers valójában mutatja meg a szobrász, akárcsak Michelangelo híres Dávid-szobra. A külvilágot kizárva egy befelé elmélyült ember tűnik fel előttünk, aki testtartásával is koncentrációt sugall: az izmos, erőtől duzzadó test feszültségről árulkodik. Felsőtestével enyhén kicsavarodva előredől, jobb könyökével a bal térdére támaszkodik, amely által megtámasztja tulajdon fejét. Az izmok tónusa és az alak homlokán megjelenő ráncok szintén mély összpontosításról árulkodnak: a gondolkodás már-már tapinthatóvá válik. Mint említettük, a szobor Dantét ábrázolja, de érdekesség, hogy a modell egy francia bokszoló, Jean Bo volt, akinek tökéletesen kidolgozott teste szolgált mintául Rodinnek.

A szobor tematikája és megjelenítése egyaránt lenyűgöző. Bátran mondhatjuk, amilyen egyszerű a téma, olyan nagyszerű a megvalósítás. Az alkotást nézve a szemlélő könnyen azonosulni tud a férfialakkal. Az alkotó célja is pontosan ez volt: azt szerette volna, ha az emberek saját magukat látják visszatükröződni az alakban, miközben megpróbálják kitalálni, hogy mire gondolhat. Rodin műve pont ezért számít mérföldkőnek a művészvilágban, mivel az emberi test erőteljes és pontos ábrázolása mellett az emberi értelem és érzelem megjelenítésére törekedett, miközben a filozófiai gondolatok ébredezése által az emberi létezés mibenlétét is boncolgatja. Nem utolsósorban talán még azt is kiolvashatjuk belőle, hogy semmi sem lehetetlen, csak akarni kell, ehhez pedig a kulcs a gondolkodás, amely segít bennünket céljaink elérése érdekében és terveink megvalósításában. Mert nagyot álmodni sohasem késő.

LSzimonetta

Forrás: Wikipédia, irodalmiradio.hu, okosmozi.hu, hu.uobjournal.com

A képek a pixabay.com és a Wikimedia Commons gyűjteményeiből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép; 6. kép.

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Mozaik a Villa Hadrianából
2. rész: Cellini: Sótartó
3. rész: Caravaggio: Medúza-fő
4. rész: Leonardo da Vinci: Hölgy hermelinnel
5. rész: Pierre Puget: A krotóni Milón halála
6. rész: Henri Rousseau: Az álom
7. rész: Ihachi sárkánya
8. rész: Nagy Károly talizmánja
9. rész: A Teknősbékák kútja (Fontana delle Tartarughe)
10. rész: Pablo Picasso: Guernica
11. rész: Benczúr Gyula: Budavár visszavétele
12. rész: Piero della Francesca: Szent Antal szárnyasoltár
13. rész: Alfons Mucha: Gismonda
14. rész: Emile Gallé: Váza írisszel
15. rész: Tádzs Mahal
16. rész: Edgar Degas: Balett – A csillag
17. rész: Bernini: A folyók kútja
18. rész: Gemma Augustea
19. rész: Bernini: Apolló és Daphné
20. rész: A Belém-torony
21. rész: Bocca della Verità (Az igazság szája)
22. rész: A sienai dóm
23. rész: Az Alhambra
24. rész: A chambord-i kastély
25. rész: A prágai Károly híd
26. rész: A chartres-i székesegyház
27. rész: Arany körgallér a bronzkorból
28. rész: A Fabergé-tojások
29. rész: Lechner Ödön: A pozsonyi kék templom
30. rész: Gulácsy Lajos: Varázslat
31. rész: Csontváry Kosztka Tivadar: Mandulavirágzás Taorminában
32. rész: Hadrianus síremléke, az Angyalvár
33. rész: A Prima Porta-i Augustus szobor
34. rész: Raffaele Monti: A menyasszony
35. rész: Munkácsy Mihály: Krisztus-trilógia
36. rész: Tiziano Vecellio: Pesaro Madonna
37. rész: Róth Miksa: Napfelkelte
38. rész: Gustav Klimt: Pallasz Athéné
39. rész: A Neuschwanstein kastély
40. rész: A pisai ferde torony
41. rész: Frida Kahlo: Önarckép tövises nyaklánccal
42. rész: Ara pacis Augustae (Az augustusi béke oltára)
43. rész: A capitoliumi nőstény farkas
44. rész: A prágai Szent Vitus-székesegyház
45. rész: A négy tetrarcha portrészobra
46. rész: Johannes Aquila: Szent László – A veleméri templom freskórészlete
47. rész: A Colosseum
48. rész: A conwyi vár
49. rész: Antoni Gaudí: Park Güell
50. rész: A maharadzsapalota
51. rész: Niobé-kratér
52. rész: Ponte Vecchio
53. rész: Az Aranyhajó
54. rész: A Szent István-terem
55. rész: Humayun császár síremléke
56. rész: A Big Ben
57. rész: A rábaszentmiklósi Szent Miklós templom
58. rész: A Mátyás-templom
59. rész: A Sándor-erőd
60. rész: A Hohenzollern-kastély
61. rész: Gustav Klimt: A csók
62. rész: Míg a halál el nem választ... ‒ Sten Sture jegygyűrűje
63. rész: A Lánchíd
64. rész: A Szamothrakéi Niké
65. rész: A Bostoni Operaház
66. rész: Sandro Botticelli: Tavasz
67. rész: A Gyugyi-gyűjtemény
68. rész: Claude Monet: Nő napernyővel – Madame Monet és fia
69. rész: Az agyaghadsereg
70. rész: San Gimignano tornyai
71. rész: A Las Lajas bazilika
72. rész: M. S. mester: Kálvária
73. rész: Bomarzo – A rejtélyes szent erdő
74. rész: Eugène Delacroix: Villámlástól megriadt ló
75. rész: Hohensalzburg vára
76. rész: Élisabeth Vigée Le Brun: Önarckép portréfestés közben
77. rész: Knidoszi Déméter
78. rész: A winchesteri székesegyház
79. rész: A Festetics-kastély
80. rész: Raffaello: Sixtus Madonna
81. rész: Mont-Saint-Michel
82. rész: Jan Vermeer: Csipkeverőnő
83. rész: A millau-i völgyhíd
84. rész: Flora Farnese
85. rész: Thomas Pitts: Pagoda epergne
86. rész: A Kuangcsoui Operaház
87. rész: A brüsszeli csipke
88. rész: Mercurius di Giambologna
89. rész: A Laokoón-szoborcsoport
90. rész: Michelangelo: Pietà
91. rész: Leonardo da Vinci: Mona Lisa (és az a bizonyos mosoly)
92. rész: Michelangelo: Dávid-szobor
93. rész: Sandro Botticelli: Vénusz születése
94. rész: Pablo Picasso: Avignoni kisasszonyok
95. rész: Csontváry Kosztka Tivadar: Magányos cédrus