Miért éppen 7 napból áll egy hét?
Érdemes időnként rákérdezni a mindennapjainkban jelenlévő, már megszokott dolgok okára, eredetére – rácsodálkozni, akár a kisgyerekek –, mert ez tudatosabbá, elmélyültebbé és gazdagabbá teheti életünket, perspektívát (latinul perspiciere, jelentése keresztüllát, átlát), vagyis mélységet és távlatot adhat, akár egy festménynek. Sorozatunkban pedig egy-egy fogalom, szokás múltbéli gyökerét kutatjuk. Fedezzük fel ezúttal a hét napjainak történetét!
A hét napjainak eredete és jelentősége
A hét napjai a társadalmi időbeosztás fontos elemei, megadják az aktív és pihenőnapok ritmusát, valamint egy-egy nap jellegét. Az orvostudomány régóta kimutatta, hogy a ritmus nélkülözhetetlen a testi és lelki egészség megőrzéséhez, ehhez társul a waldorf pedagógia, amely szerint a jellemünk formálásában is fontos szerepet játszik. „A ritmus az akarat legjobb nevelője” – vallják.
A hétnapos időciklus eredetét kapcsolják a sumérokhoz és Egyiptomhoz is. Az első dolog, ami külön figyelmet érdemel, az maga a hetes szám, hiszen nagyon sok területen meghatározó életünkben. A hét alaphang és hét alapszín mellett elgondolkodtató, hogy Hippokratész óta az emberi életet szimbolikusan hét korszakra szokás osztani aszerint, hogy melyik időszakban melyik bolygónak jut domináns szerep. Szolón pedig Az emberi életkorokról című művében szintén hétéves ciklusokba rendezve jellemzi az emberi életet. A mítoszokban és egyéb világmagyarázatokban az egyik leggyakrabban előforduló numerikus szimbólum, és legtöbbször 4+3, illetve 6+1 formában jelenik meg. Mint 4+3 az anyagi és az égi világ együttesét, az isteni teremtés befejezettségét és tökéletességét jelenti.
A hét az Isten felé vezető utat is jelképezi: aki föl akar érni hozzá, annak hét emeletet (zikkurat), hét lépcsőfokot (alkímia) kell meglépnie, hét próbán kell túljutnia. A sumér-akkád hagyományban Gilgamesnek hét hegyet kell megmásznia és hét démont kell legyőznie, miközben a halhatatlanság füvét keresi. A hetes szám próbatétel és beavatás Thészeusz számára, aki hetedikként hatol be a labirintusba, és győzi le a Minótauroszt. A magyar népmesékben is gyakran szerepel a hetes szám (hétfejű sárkány, hétmérföldes csizma, hetedhét ország, a mesehős hétszerte szebben éled újjá...)
A hét napjainak elnevezése az ógörög és a latin nyelvben a hellenisztikus csillagászat klasszikus bolygóinak nevéből származik (vasárnap: diēs Sōlis – a Nap napja, hétfő: diēs Lūnae – a Hold napja, kedd: diēs Mārtis – a Mars napja, szerda: diēs Mercuriī – a Merkúr napja, csütörtök: diēs Iovis – a Jupiter napja, péntek: diēs Veneris – a Vénusz napja, szombat: diēs Sāturnī – a Szaturnusz napja).
A Római Birodalomban a Kr. sz. 1. és 3. század között váltotta fel a nyolcnapos, nundinális ciklust a hétnapos hét. Ennek az átalakulásnak egyik legkorábbi bizonyítéka egy pompeji graffito, amely a Kr. sz. 60. február 6-át említi dies solis néven. Utalnak Plutarkhosz egyik elveszett értekezésére, amelyet Kr. sz. 100 körül írt, és amely azzal a kérdéssel is foglalkozott, hogy miért számítják a bolygókról elnevezett napokat a „valóstól” eltérő sorrendben? Az értekezés elveszett, de a kérdésre választ adhat a bolygóórák ősi rendszere, amelyet a hellenisztikus asztrológiában fejlesztettek ki, de a régebbi babiloni asztrológiában gyökerezik. Eszerint a hét klasszikus bolygó egyike uralkodik minden napban és a nap különböző részein. A Szaturnusz, a Jupiter, a Mars, a Nap, a Vénusz, a Merkúr és a Hold ebben a sorrendben uralják az órákat. A sorozat a leglassúbbtól a leggyorsabb felé halad, ahogy a bolygók megjelennek az éjszakai égbolton, és a legtávolabbitól a legközelebbiig a bolygószférák modelljében. Ezt „káldeus rendnek” nevezték el. Mivel minden nap 24 órára van felosztva, a nap első óráját a káldeus sorrendben három hellyel lejjebb lévő bolygó irányítja, mint az előző nap első órájában uralkodó bolygó; azaz egy napot, amelynek első óráját a Nap uralja, egy olyan nap követi, amelynek első óráját a Hold, majd a Mars, a Merkúr, a Jupiter, a Vénusz és végül a Szaturnusz.
A bolygók nevei felfedezhetőek az újlatin és germán nyelvekben is:
• olasz: lunedì, martedì, mercoledì, giovedì, venerdì, sabato, domenica
• spanyol: lunes, martes, miércoles, jueves, viernes, sábado, domingo
• francia: lundi, mardi, mercredi, jeudi, vendredi, samedi, dimanche
• angol: Monday, Tuesday, Wednesday, Thursday, Friday, Saturday, Sunday
• német: Montag, Dienstag, Mittwoch, Donnerstag, Freitag, Samstag, Sonntag
A germán nyelvekben a saját istenségeik nevét is felhasználták (lásd a címlapképen), például a pénteket Odin főisten feleségéhez, Frija/Frigg istennőhöz kapcsolták, aki a házasság és a családi boldogság oltalmazója.
Magyar és szláv elnevezések
A szláv nyelvekben a vasárnap szó a „semmit nem csinálni” (ne dielat) kifejezésre vezethető vissza, kivéve az oroszban, ahol a feltámadás szóból származik. A hétfő elnevezésében a „vasárnap után” kifejezés bújik meg, majd keddtől péntekig a sorszámokból erednek a napok nevei, kivéve a szerdát, ami a közép (hét közepe) szóból alakult ki.
A magyar hétfő a hét fő napja elnevezésre vezethető vissza, a kedd a kettő szóból származik. A szerda, csütörtök, péntek neveit szláv nyelvekből vettük át. A szombat a héber szabbatra nyúlik vissza, végül a vasárnap a vásárnap szó ékezetének a lekopásából alakult ki. Ez utóbbi egyébként hasonlít a török vasárnap szóhoz: pazar (bazár) günü (nap), amely valószínűleg utal arra, hogy a vasárnap volt a hagyományos vásárlási nap a török kultúrában.
Kitekintés Európából
De vajon mi jellemzi a távolabbi országok időciklusait? Csak néhány érdekes példát említünk a világból, amely sok hasonlóságot és persze különbségeket is mutat a közvetlen környezetünkhöz képest.
Az Indiában legtöbb hívőt számláló hinduizmusban is egy-egy bolygóhoz társul a hét minden napja, illetve Isten valamelyik formája, energiája kapcsolódik hozzá.
Az indiai elnevezések:
Raviãra: vasárnap (a Nap napja)
Somavãra: hétfő (a Hold napja)
Mañgalvã: kedd (a Mars napja)
Budhavãra: szerda (a Merkúr napja)
Guruvãra: csütörtök (a Jupiter napja)
Sukravãra: péntek (a Vénusz napja)
Sanivãra: szombat (a Szaturnusz napja)
Az egyes napok szentségei:
• A hétfő Sivának szentelt nap. Ilyenkor a hajadonok különféle fogadalmakat tesznek, hogy jó férjet kapjanak. A házasok a boldog és virágzó családi életért fohászkodnak. A Holdhoz is kapcsolódik, hiszen Siva hajában állandóan félhold látható.
• A keddet Ganesa, Káli istennő és Hanuman, Ráma örök társa uralja. Sok hívő keresi fel szentélyeiket. Ganesa az, aki szívesen eltávolítja az összes akadályt hívei életéből.
• A szerda Krisna egy megjelenési formájának, Vithalnak szentelt nap. Nagyon kedvező az új vállalkozások megkezdéséhez. Az emberek adományoznak, és alamizsnát osztanak a nap folyamán.
• A csütörtök Visnunak, az anyagi teremtés fenntartójának és védelmezőjének, valamint avatáráinak szentelt nap. Visnu a világ egyensúlyának fenntartása és a jó győzelme érdekében többször is testet öltött. Megtestesülései, az avatárák, a világkorszakok kritikus pillanataiban jelennek meg, hogy segítsék a szellemiség fényét a sötétséggel való küzdelmében. Legfontosabb avatárái Ráma és Krisna, a két legjelentősebb hindu eposz, a Rámájana és a Mahábhárata hősei.
• A péntek Mahalaksmi és Durga ünnepe, akikhez többek között a békéért és jólétért fohászkodnak a hívők.
• A szombat a Szaturnusz bolygót irányító félisten, Szani napja. Tőle sokan félnek, mert befolyását kedvezőtlennek tartják. Ez talán azért alakult ki, mert Szani kapcsolatban van az igazságosság, a karma elvével. Követi a cselekedetek méltó visszahatását.
• A vasárnap Szúrja, a Nap félistenének napja. Gyakran ábrázolják lovaskocsit irányítva. A lovak száma általában hét, amely a látható fény hét színét és a hét 7 napját szimbolizálja.
Japánban az európaihoz hasonlóan 7 napból áll a hét, amelyeknek hagyományos sorrendje vasárnaptól kezdődik és szombaton végződik. Minden nap az ókorban ismert hét mozgó égitest egyikéről kapta a nevét. Ezek kapcsolódnak az öt elem egyikéhez, s ennek kandzsiját használják az adott nap nevének leírásához.
Afrika legnépesebb országában, Nigériában a hivatalos nyelv az angol, de az egyik legtöbbek által beszélt nyelv a joruba. Így hangzanak a hét napjai jorubául:
Ọjọ́ Àìkú – vasárnap (a halhatatlanság napja)
Ọjọ́ Ajé – hétfő (Ajé, a gazdagság istennője napja – az üzlet napja)
Ọjọ́ Ìṣẹ́gun – kedd (a győzelem napja)
Ọjọ́rú – szerda (a káosz napja)
Ọjọ́bọ̀ – csütörtök (az érkezés napja, egy másik változatban a legújabb teremtés napja)
Ọjọ́ Ẹtì – péntek (a lehetetlenség napja / a vita napja)
Ọjọ́ Àbá Mẹ́ta – szombat (a három javaslat napja)
A hét napjai, mint lépések a Nap felé
A hét napjai a régi hagyományok szerint, amelyeknek nyomai felfedezhetőek az elnevezésekben, egy utat szimbolizálnak. Ez az ösvény a Holdtól, a központi csillag fényét hol tükröző, hol elfedő, folyton változó égitesttől a Napig vezet. A Nap az isteni tökéletesség megtestesítője a legtöbb kultúrában. Így az egyhetes ciklus segítheti a fejlődésünket kisebb léptékben is megragadni, és akár nemcsak újévi, de „újheti” fogadalmakat is tehetünk magunknak, minden hetedik napon kicsit közelebb lépve önmagunk Nap-természetéhez.
Szabados Éva
Forrás: Wikipédia, hinduizmus.hu, webnyelv.hu, zalaiwaldorf.hu, Szimbólumtár
A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép.