A himnusz ötlete gróf Franz Josef von Saurau (1760-1832) osztrák politikus, I. Ferenc császár barátja és egyik legfontosabb tanácsadója nevéhez kötődik. Ő ismerte fel, hogy a francia forradalom idején, 1792-ben keletkezett Marseillaise mennyire képes mozgósítani az emberek nagy tömegeit. 1796-ban úgy érezte, hogy a Napóleon vezette ellenséges csapatok támadásai miatt francia mintára szüksége van a veszélyben lévő Habsburg Birodalomnak is egy olyan dalra, „amely felkelti a nemzeti érzelmeket”. Ezért bízta meg Lorenz Leopold Haschkát a szöveg megírásával. Az osztrák költő 1765-től jezsuita szerzetes volt, Kremsben tanított, 1773-től kezdve – a rend feloszlatását követően ‒ pedig Bécsben élt, ahol az egyetemi könyvtár könyvtárosa, majd a Theresianumban az esztétika professzora lett. Haschka számára mintául az angol himnusz („God save the King/Queen…”) szolgált. Természetesen a szöveg magát I. Ferencet, valamint az ő bölcsességét, okosságát, tisztességét és igazságosságát dicsőíti.

Haschka 1796. október 11-én adta át a kész szöveget Sauraunak, aki nem kisebb zeneszerzőt, mint Joseph Haydnt (1732-1809) kért fel a zene megírására. Haydn ráadásul nem sokkal korábban tért vissza Londonból, ahol amúgy a himnusz dallamait is lejegyezte. A komponista 1797 januárjának végére készült el a zenével, amelyhez egy nyugat-magyarországi horvát népdal motívumait használta fel. Épp két héttel azután nyomtattatta ki Saurau a kottát, hogy a Wurmser generális által védelmezett Mantua elesett.

Haschke és Haydn közös műve először – Saurau nagyszabású propaganda elképzelése nyomán ‒ 1797. február 12-én, a bécsi Burgtheaterben hangzott el: a 29. születésnapját ünneplő I. Ferenc császárt a nézőtéren helyet foglalók köszöntötték a dallal, amelyet az előzetesen kiosztott lapról énekeltek. A császár szándékosan későn érkezett a színházba, hogy megelőzze a köszöntést, amely azonban végül mégsem maradt el. Saurau más teátrumok számára is előírta a dal előadását.

Az osztrák császári himnusz 1797-től a Habsburg-ház, 1826-tól pedig a birodalom hivatalos himnusza lett, egészen az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásáig, azaz 1918-ig használatos volt. Szövegében többször változott, dallama azonban változatlan maradt.

oszem

Felhasznált irodalom: wikipedia; Manfried Welan: Österreich und di Haydnhymne politische und kulturhistorische Betrachtungen. Elérhetősége itt; biographien.ac.at; deutsche-biographie.de; habsburger.net

Az Érdekességek a győri könyvtár Muzeális gyűjteményéből cikksorozat további részei itt találhatók felsorolva.