A világ legrégebbi könyvtára 1. ‒ Az eblai könyvtár

Hát ez csúcs! 66. rész – tmoni írása

A földkerekség legrégebbi könyvtára – legalábbis amiről tudomásunk van – az észak-szíriai Ebla (a mai Tell-Mardíh, Aleppótól délre) városában jött létre Kr. e. 2500-2250 között. A legkorábbi ma is működő bibliotékáról egy következő részben ejtünk szót.

Az ókori eblai intézmény levéltár és könyvtár volt egyben. Ezt onnan tudjuk, hogy – bár maga az épület nem maradt fenn – Paolo Matthiae (1940) olasz régész és csapata 1974-76-ban több mint 17.000 ékírásos, sumér és eblai (archaikus sémi) nyelven írt agyagtáblát talált. Ebből 5-6000 db épségben maradt: 1800 teljes és 4700 töredék – ma ezeket a szíriai Aleppó, Damaszkusz és Idlib városainak múzeumaiban őrzik. 90%-uk gazdasági és adminisztratív dokumentum, a többi pedig tudományos anyag: lexikális szövegek, különböző állatok listái, személynevek és foglalkozások felsorolásai, pedagógiai dokumentumok írnokok tanításához, szótárak; valamint költői alkotások: versek, varázsszövegek, istenekhez szóló himnuszok és közmondás gyűjtemények. De akadnak köztük olyanok is, melyek politikai, közigazgatási, jogi, katonai és társadalmi kérdésekbe is betekintést engednek.

eblai-konyvtar

A bibliotékának otthont adó királyi palota Kr. e. 2250 körül leégett, az agyagtáblák cseréppé alakultak át – így maradhattak meg az utókor számára. Úgy tűnik, fapolcokon tárolták őket, méret, forma, majd tartalom szerint, élükre állítva, s valószínűleg katalógust használtak, hogy megtalálják a keresett irodalmat. Ezt a könyvtár méretéből és rendezettségéből következtették ki, és arra utal, hogy nem ez volt a történelem első bibliotékája, csak az elődeiről nem tudunk. Az ékírásos archívum darabjai három különböző uralkodó idejéből származnak, és kb. 150 évet ölelnek fel.

eblai-konyvtar

A könyvtár épületének ajtaja, ablaka nem volt (így óvták a „könyveket”), a látogatók létrákon jutottak be a tetőn át, a táblákat pedig két teremben, szűk, folyosószerű járatokban tárolták. A visszakereshetőséget biztosító katalógusszerű gyűjtemények a két helyiség közötti előtérben helyezkedtek el. A dokumentumokat – az egyes csoportokon belül – a mai ábécérendszerünkhöz hasonló elrendezésben helyezték el. A sumér és az eblai nyelvű táblák mérete és formája eltérő. A kerek táblák körülbelül 15, a téglalap alakúak pedig körülbelül 26x24 centiméteresek, de némelyik 36x24-es. Mindegyik több centiméter vastag, és mindkét oldalon írást tartalmaznak. A szélükön gyakran szerepel egy rövid azonosító felirat is, mint egy cím a könyv gerincén.

eblai-konyvtar

Találtak kétnyelvű – eblai és sumér – táblákat is, sőt kétnyelvű szójegyzékeket is, melyeket az eddig ismert legkorábbi szótárnak tekinthetünk. Ezek segítségével sikerült megfejteni az eddigi legrégebbi sémi nyelvet, az eblait. Ennek során olyan hely- és személynevek kerültek elő, amelyek megfelelnek a jóval később született Biblia neveinek. A bibliatudósok egy része ezért úgy tekint ezekre a leletekre, mint Mózes első könyvének archeológiai bizonyítékára, sőt vannak olyanok is, akik szerint megvilágítják a Biblia homályos részeit. A tény azonban csak annyi, hogy mindkét nyelv sémi, vannak hasonló tulajdonnevek, ki nem lehet zárni a lehetőséget, de nincs rá bizonyíték, hogy ezek ugyanazokra a személyekre vagy földrajzi helyekre vonatkoznának.

tmoni

Forrás: Wikipédia (magyar, angol), Store norske leksikon, Cimbora, Yoair, Őrtorony, National Archives, HistoryofInformation.com, The Met

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép.

2023.07.23