Pablo Diego José Francisco – ismertebb nevén Pablo Picasso – 1881. október 25-én, Málagában látta meg a napvilágot, élete során a 20. századi avantgárd egyik legkiemelkedőbb festőjévé vált. 10 évesen Barcelonába költöztek, ahol már gyermekkorában elsajátította a festészet alapjait, ugyanis édesapja az ottani Képzőművészeti Főiskolán volt professzor. A Barcelonában eltöltött évek mély benyomást tettek rá: a katalán vidéki élet tipikus jellegzetességeit többször is vászonra vetette.

Művészetét több korszakra oszthatjuk, amelyeket életének érzelmi eseményei határozták meg. Kék korszaka egyik legjobb barátja, a szintén festő Casagemas öngyilkosságához kapcsolódik, ami maradandó nyomot hagyott benne. Ebben az időszakban (1901-1904) gyakorlatilag monokromatikus (egy szín vagy színárnyalat használata) festményeket készített – a kék és a kék-zöld árnyalataiban ‒, amelyeket csak néha tört meg más szín. Majd 1904-ben Párizsban telepedett le, ahol megnyitotta műtermét, amely az avantgárd művészek tanyájává változott. Rózsaszín korszaka ekkor kezdődött, amely mind az életében és mind a munkásságában egy fontos időszakot képvisel: az élénkebb színek használata a festő depresszív hangulatának végét mutatja. Negrista periódusa csupán csak 2 évig tartott (1907-1909), ebben az időben művészetét főként az afrikai szobrászat határozta meg.

Az Avignoni kisasszonyok

1906-1907-ben készítette el máig legismertebb képeit, köztük Az Avignoni kisasszonyokat is, amelynek eredeti elnevezése Les Demoiselles d’Avignon. Picasso ezen alkotása mérföldkőnek számít művészetében, ugyanis az első kubista festménynek tekintik a képet. A remekmű megalkotása során mindhárom korszakát ötvözte, ezzel is új stílust teremtett a művészet világában.

A műalkotás egy nagyméretű olajfestmény, amelyen öt női alakot ábrázolt Picasso. Öt női prostituáltat – ők a barcelonai piros lámpás negyed éjszakai pillangói. A festő már a témaválasztásával is fricskát mutat, ábrázolásmódja merőben szokatlan. A hagyományos szépségideál helyett torzított, geometrikus formákat és éles vonalakat használt a festmény megalkotásához. A vászonról a női alakok szemből néznek ránk, egyesek maszkot viselnek, ezáltal titokzatosságot és rejtélyt sugallanak. Picasso a figurákat nem egyformán mutatja be: a jobb oldali két nő arca éles, geometriai alakzatokból áll, míg a három másik arcot ibériai stílusban festette meg. A kompozícióban a testek egymáshoz szorosan közel helyezkednek el, így a háttér, illetve a térbeli hatás hiánya egyértelműen fellelhető.

Picasso szakított a hagyományos perspektívával, helyette egyszerűbb, laposabb síkokat alkalmazott, amelyek kiemelik a formák geometriáját. Ezek megalkotásához a színeket hívta segítségül, erős, élénk árnyalatokkal dolgozott, amelyek alkalmazásával az egyes formákat, alakokat és kontúrokat még jobban kiemelte, dinamikussá téve a festményt.

Az Avignoni kisasszonyok rendkívül összetett alkotás, azon túl, hogy szakított a nyugati festészet hagyományával, megnyitotta az utat a modern művészet előtt. A mű több társadalmi kérdést is felvet. A festő alkotásával ellenérzését szerette volna kifejezni a társadalmi normák és konvenciók ellen. Valamint a női test ilyenforma ábrázolásával többek között a nők társadalmi helyzetére akarta felhívni a figyelmet. Egy biztos: Picasso munkássága vitathatatlan, neve az utókor számára örökre fennmarad.

Érdekességek

• Picasso lilán, légzés nélkül született, holtnak hitték, s csak nagybátyja szivarfüstjére adott életjelet. A bal agyféltekéje rosszul működött a súlyos oxigénhiány miatt, ezért a jobb oldali, kreatív agyféltekéje jobban tudott fejlődni.
• Az alapvető írás-olvasás-számolási készségeket csak tízéves korában, egy magántanító vizuális módszerével sikerült elsajátítania. A betűrendet sohasem volt képes megtanulni.
• 1935-ben két évre felhagyott a festészettel, spanyolul és franciául írt verseket és színdarabokat. Kéziratai hemzsegtek a helyesírási hibáktól, amelyeket nem volt hajlandó kijavítani. Úgy gondolta, egyénisége elveszne egy olyan szabályrendszerben, melyhez neki semmi köze.
• 1906-1907 telén kezdett hozzá az Avignoni kisasszonyok első változataihoz. A végleges terv megszületéséhez több száz rajzot, vázlatot és tanulmányt készített.
• A festmény címét egy barcelonai utcában (Carrer d’Avinyó) található bordélyház ihlette.
• Életéről több film is készült. 1996-ban a Túlélni Picassót című alkotásban Anthony Hopkins főszereplésével vitték vászonra életét. A film főként Picasso nőügyeit boncolgatja.

LSzimonetta

Forrás: Wikipédia, mindenuttno.hu

A kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Mozaik a Villa Hadrianából
2. rész: Cellini: Sótartó
3. rész: Caravaggio: Medúza-fő
4. rész: Leonardo da Vinci: Hölgy hermelinnel
5. rész: Pierre Puget: A krotóni Milón halála
6. rész: Henri Rousseau: Az álom
7. rész: Ihachi sárkánya
8. rész: Nagy Károly talizmánja
9. rész: A Teknősbékák kútja (Fontana delle Tartarughe)
10. rész: Pablo Picasso: Guernica
11. rész: Benczúr Gyula: Budavár visszavétele
12. rész: Piero della Francesca: Szent Antal szárnyasoltár
13. rész: Alfons Mucha: Gismonda
14. rész: Emile Gallé: Váza írisszel
15. rész: Tádzs Mahal
16. rész: Edgar Degas: Balett – A csillag
17. rész: Bernini: A folyók kútja
18. rész: Gemma Augustea
19. rész: Bernini: Apolló és Daphné
20. rész: A Belém-torony
21. rész: Bocca della Verità (Az igazság szája)
22. rész: A sienai dóm
23. rész: Az Alhambra
24. rész: A chambord-i kastély
25. rész: A prágai Károly híd
26. rész: A chartres-i székesegyház
27. rész: Arany körgallér a bronzkorból
28. rész: A Fabergé-tojások
29. rész: Lechner Ödön: A pozsonyi kék templom
30. rész: Gulácsy Lajos: Varázslat
31. rész: Csontváry Kosztka Tivadar: Mandulavirágzás Taorminában
32. rész: Hadrianus síremléke, az Angyalvár
33. rész: A Prima Porta-i Augustus szobor
34. rész: Raffaele Monti: A menyasszony
35. rész: Munkácsy Mihály: Krisztus-trilógia
36. rész: Tiziano Vecellio: Pesaro Madonna
37. rész: Róth Miksa: Napfelkelte
38. rész: Gustav Klimt: Pallasz Athéné
39. rész: A Neuschwanstein kastély
40. rész: A pisai ferde torony
41. rész: Frida Kahlo: Önarckép tövises nyaklánccal
42. rész: Ara pacis Augustae (Az augustusi béke oltára)
43. rész: A capitoliumi nőstény farkas
44. rész: A prágai Szent Vitus-székesegyház
45. rész: A négy tetrarcha portrészobra
46. rész: Johannes Aquila: Szent László – A veleméri templom freskórészlete
47. rész: A Colosseum
48. rész: A conwyi vár
49. rész: Antoni Gaudí: Park Güell
50. rész: A maharadzsapalota
51. rész: Niobé-kratér
52. rész: Ponte Vecchio
53. rész: Az Aranyhajó
54. rész: A Szent István-terem
55. rész: Humayun császár síremléke
56. rész: A Big Ben
57. rész: A rábaszentmiklósi Szent Miklós templom
58. rész: A Mátyás-templom
59. rész: A Sándor-erőd
60. rész: A Hohenzollern-kastély
61. rész: Gustav Klimt: A csók
62. rész: Míg a halál el nem választ... ‒ Sten Sture jegygyűrűje
63. rész: A Lánchíd
64. rész: A Szamothrakéi Niké
65. rész: A Bostoni Operaház
66. rész: Sandro Botticelli: Tavasz
67. rész: A Gyugyi-gyűjtemény
68. rész: Claude Monet: Nő napernyővel – Madame Monet és fia
69. rész: Az agyaghadsereg
70. rész: San Gimignano tornyai
71. rész: A Las Lajas bazilika
72. rész: M. S. mester: Kálvária
73. rész: Bomarzo – A rejtélyes szent erdő
74. rész: Eugène Delacroix: Villámlástól megriadt ló
75. rész: Hohensalzburg vára
76. rész: Élisabeth Vigée Le Brun: Önarckép portréfestés közben
77. rész: Knidoszi Déméter
78. rész: A winchesteri székesegyház
79. rész: A Festetics-kastély
80. rész: Raffaello: Sixtus Madonna
81. rész: Mont-Saint-Michel
82. rész: Jan Vermeer: Csipkeverőnő
83. rész: A millau-i völgyhíd
84. rész: Flora Farnese
85. rész: Thomas Pitts: Pagoda epergne
86. rész: A Kuangcsoui Operaház
87. rész: A brüsszeli csipke
88. rész: Mercurius di Giambologna
89. rész: A Laokoón-szoborcsoport
90. rész: Michelangelo: Pietà
91. rész: Leonardo da Vinci: Mona Lisa (és az a bizonyos mosoly)
92. rész: Michelangelo: Dávid-szobor
93. rész: Sandro Botticelli: Vénusz születése