A mérnök, feltaláló és litográfus Szerelmey (Lieb) Miklós Nicolaus Carl Liebe néven 1802. július 3-án született Győrben. Mérnöki tanulmányait Bécsben végezte, ezt követően Itáliában mérnökkari tisztként szolgált. Miután leszerelt, beutazta az Egyesült Államokat és Kis-Ázsiát, néhány évig pedig Bécsben lakott. Egyes források szerint 1840-ben, más adatok szerint azonban csak 1844-ben költözött Pestre, ahol megnyitotta műkőnyomó intézetét, azaz nyomdáját. „Pesti munkásságának első komolyabb és jelentősebb állomását az 1840-es évek végén a Visegrádról, a magyar régmúlt emlékeiről és a Balatonról kiadott albumai jelentették”.

Balaton albuma, amely műfaját tekintve népszerűsítő útikalauz, először 1848-ban jelent meg saját kiadásában. Szerelmey az előszóban a kiadvány célját így fogalmazta meg: „Az itt közlött képeknek és az azokat kísérő szövegnek az levén czélja, hogy (a szép vidék megismerésében) az utast segítse, s utóbb a látott szépségeket képben és élő szóval emlékezetében röviden felfrissítse”. Az első kiadás címlapját Szerelmey „igényes kivitelezésben készítette el. Az aranyszínű litografált betűket piros fametszetű díszes ornamentika foglalja keretbe”.

Az Emlék Füred és környékéről alcímet viselő kötetet maga a címlap szerint Szerelmey rajzolta és szerkesztette. A litográfiák kapcsán azonban kiderült, hogy kettő kivételével valószínűleg nem Szerelmey készítette, hanem egy Pracher nevezetű személy munkái, akivel már a Magyar hajdan és jelen élethű rajzolatokban kapcsán is együtt dolgoztak.

A szöveget, amely a képek sorrendjét követi, azonban maga Szerelmey Miklós írta, a Bevezetés mellett hét fejezet található 28 oldalon, és a Balaton általános áttekintését és magyarázatát tartalmazza. A kötet stílusa azonban nem egységes, „az útleírásokon, útikalauzon kívül tartalmaz elbeszélő, sőt tudományos részeket is, elemezve a Balaton földrajzi, történelmi, botanikai stb. jellegzetességeit”. Szerelmey ráadásul saját „élményeivel és gondolataival is kiegészítette a szöveget”.

A képek fekvő formátumúak, a 11 litográfia a Balaton térképét és panorámáját, valamint „tíz, sárgával nyomott tájképet tartalmaz a környék helységeiről, a Balaton legérdekesebb vidékeiről”, konkrétan Füredről, Tihanyról, Tátikáról, Reziről, Szigligetről, Sümegről, Csobáncról, a badacsonyi öböl keleti és nyugati részéről. A térkép valószínűleg „a Balaton első nyomtatott kiránduló-, ill. turistatérképe”.

A képek ún. litográfiák, amelyet magyarul kőrajznak vagy kőnyomatnak is neveznek. A német Alois Senefelder (1771-1834) 1796-ban találta fel ezt a síknyomású nyomdai eljárást, amely tulajdonképpen „vonalas, árnyalt vagy színes rajz vagy kép sokszorosítása kőről”.

A könyv sikere miatt jelentették meg a kiadványt 1851-ben szinte teljesen változatlan formában, a második kiadást Edelmann Károly adta ki Pesten. A képek nyomatai azonban nem Szerelmey műhelyében készültek, mivel ő akkor már külföldön tartózkodott, hanem a pesti Engel & Mondello Nyomdában. Ez a kötet az első változattól annyiban tér még el, hogy a szöveget 32 oldalra nyomtatták, valamint a Balaton térkép és a panorámakép külön oldalra került. Gyűjteményünkben ez a kiadás található meg.

oszem

Fotógaléria: Szerelmey Miklós Balaton albuma

3 kép

 

Felhasznált irodalom: Gosztola Annamária: Szerelmey Miklós litográfus (1803-1875). In: Művészettörténeti értesítő 1985. (34. évf.) 1-2. sz. p. 11-31.; Győri életrajzi lexikon; Művészeti lexikon. Főszerk. Zádor Anna és Genthon István; Magyar nagylexikon vonatkozó kötetei; Nagy Zoltán: A magyar litográfia története a XIX. században. Elérhetősége itt; wikipedia

Az Érdekességek a győri könyvtár Muzeális gyűjteményéből cikksorozat további részei itt találhatók felsorolva.