A hídvám, ahogy Rumnál is, jól jövedelmező dolog volt, a Rába magasabb vízállásánál esély sem adódott arra, hogy valaki szekérrel vagy lóháton átjusson a túlsó partjára. Így tehát inkább megfizették azt a néhány garast a híd fenntartójának, általában a helybeli birtokosnak. A garasokból aztán ezüstforintok lettek, vagy éppen aranyak, mikor mi volt az aktuális pénz. Ezért már királyi adományként 1280-tól ismert gazdája van Rábahídvégnek, mégpedig századokon át a Hermán nembéli Hidvégiek, akik felvették a híd köré kiépülő településnek a nevét is. Aztán nagyon is valószínű, hogy ezek a Hermán nembéli Hidvégiek valamiféle, leginkább fából összerótt, bekerített udvarházban lakhattak. Mégpedig a fából ácsolt híd közelében, hogy rajta tarthassák a szemüket jövedelmük egyik fontos forrásán.

A Rába Csörötneknél, Hídvégtől bő 30 kilométerre (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum CC BY-NC-ND)

Aztán valamikor az 1470-es évek végén kihal a família, a hidat, a falut és a környező földeket pedig 1480-ban Polányi Gáspár sárvári várnagy kapta meg, minden bizonnyal Mátyás királyunktól. Polányi Gáspár fia, Osvát pedig örökli atyjától a várnagyságot, de ő lesz a vasi alispán is, majd megkapja a szlavón vice-ispánságot is. No és 1502-ben az engedélyt II. Ulászló királyunktól arra, hogy Hídvégen várat építsen magának és családjának. Mivel pedig kőbányát nem nagyon találunk a környéken, így hát Polányi Osvát (1458-1518) vára bizony fából, sárból és téglából épülhetett. Utóbbi, tartósabb építőanyagból nyilván a lakórészt és a kaput készítették el. Esetleg még a bástyákat is, már ha voltak ilyenek eme várban. A Polányiak aztán felveszik a „hidvégi” előnevet is, de váruk rövidesen az enyészeté lesz.

II. Ulászló adott engedélyt a várépítésre (Németh László Gimnázium és Általános Iskola PDM)

Osvát már nem érte meg, amikor Szulejmán 1532-ben – Bécs felé tartván seregével – átvonult ezen a vidéken is. Talán éppen Hídvégnél, a fahídon keltek át a csapatok és a rengeteg teve és társzekér a Rábán. Arról nem tudunk, hogy ellenállás lett volna a híd használata előtt, de az biztos, hogy az 1502-ben engedélyezett várat a törökök lerombolták. Hogy aztán a lendületes hadjárata Szulejmánnak elakadjon Kőszeg vára alatt, és szégyenszemre vissza kelljen fordulnia a nagy hódítónak. Hogy később valami újjáépült ebből a várból, azt onnan tudhatjuk, hogy Nádasdy Tamás nádor 1555-ös, már emlegetett felsorolásában Hídvég is szerepel mint erősség, „fortalítium”.

Nádasdy Tamás és Sárvár vára (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)

Hogy aztán ennek az erődítménynek volt-e szerepe a község határában, 1606-ban lezajló ütközetben, arról nem lehet olvasni. Amúgy Bocskai hajdúi csaptak itt össze a feltehetően Grácból érkező császáriakkal. Közben, 1549-ben valamiért a mezővárosi rangot is megkapta Hídvég, ami évi négy országos vásár tartásával járt. Időközben aztán a Nádasdyak és a Batthyányiak is birtokokat szereztek a falu határában, de a Polányiak sem tűntek el, nevüket egy másik falu, Sorokpolány is őrzi, ahol éppenséggel a Szapáryaknak van kastélya.

Címlapkép: A hídvégi híd az éppen áradó Rábával (Wikipédia)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu