Királyok és királynők

Szinte minden angol uralkodóról készült már film, amelyekben értelemszerűen mindig az adott kor Londonja is szerepet kap. A közelmúltban A királynő és A király beszéde hozott szép sikert az uralkodót alakító színészeknek, Helen Mirrennek és Colin Firth-nek. Másfajtaképpen uralkodott Margaret Thatcher Anglián, a róla szóló filmben a Vaslady alakítóját, Meryl Streepet szintén Oscarral jutalmazták. És ha már Oscar és az angol uralkodók: Judi Dench-nek elég volt négy jelenet és hatpercnyi jelenlét, hogy megkapja a díjat a Szerelmes Shakespeare-ben nyújtott alakításáért mint I. Erzsébet. Cate Blanchett csak a jelölésig jutott, amikor az Elizabeth – Az aranykor című filmben ugyanezt a szerepet formálta meg, de úgy látszik, angol uralkodót játszani elég kifizetődő a színészeknek.

Munkásosztály

A társadalmi struktúra másik végén helyezkedik el a sanyarúbb sorsú munkásosztály, de ez nem jelenti azt, hogy róluk nem készült számtalan film. Egy példa Gary Oldman első rendezése, az Éhkoppon, amely arról híres, hogy a „fuck” szó percenként háromszor hangzik el, na meg arról, hogy megismerhetjük, hogyan, milyen körülmények között nőtt fel a kis Gary Londonban. Az én mosodámban a fiatal Daniel Day-Lewis tehetségét csodálhatjuk meg, miközben átélhetjük, mennyire nehéz volt azokban a bizonyos thatcheri időkben Londonban egy bizonyos rétegnek. A London megöl engem könnyedebb hangvételt üt meg, de itt sem a felső tízezer gondjai jelennek meg, hiszen a főszereplőnek az a legnagyobb problémája, hogy egy pár cipőt szerezzen, hogy tisztességes életet tudjon kezdeni. Guy Ritchie pitiáner bűnözői sem az értelmiség köréből kerülnek ki, de annál emlékezetesebb figurák ők: A Ravasz, az Agy és két füstölgő puskacső és a Blöff szinte azonnal kultfilmekké váltak.

A kapcsolódó Youtube videó lejátszása.

Kémek

A világ leghíresebb kémje, James Bond a küldetéseit általában a londoni központban kapja meg. Bárki is játssza a 007-es ügynököt, Londonban is át kell élnie egy-két melegebb helyzetet, a Szigorúan bizalmastól a Nincs idő meghalniig szinte mindegyik részben. A Bourne-ultimátum több jelenete is Londonban játszódik, csakúgy, mint a klasszikus kémfilm, Az Ipcress-ügyirat vagy a 2011-es Suszter, szabó, baka, kém.

Krimik

A világ leghíresebb detektívje, Sherlock Holmes is angol (bocsánat, Monsieur Poirot!), olyannyira, hogy a Conan Doyle által kitalált személynek még a házát is meg lehet tekinteni Londonban. Kalandjait számtalan filmen megörökítették, 2015-ben Ian McKellen bújt a bőrébe (Mr. Holmes), előtte pedig Robert Downey Jr. alakította kétszer is (Sherlock Holmes és Sherlock Holmes: Árnyjáték).

Szerelem

A szerelemről elsőnek nem London ugrik be, pedig mennyi szerelmes film játszódik itt! Példának ott van a romantikus filmek szentháromsága: a Négy esküvő és egy temetés, a Notting Hill és az Igazából szerelem – mindhárom Richard Curtis forgatókönyvéből született, és Hugh Grant nyomatékos jelenlétével lett kasszasiker. De Hugh szinte mindig szerelmes lesz, ahányszor csak Londonban jár: eszünkbe juthatnak a Bridget Jones-filmek, az Egy fiúról, az Értelem és érzelemről nem is beszélve, ami sokak kedvence. Woody Allen Match Pointja is a szerelem körül forog, de kevésbé romantikus kifutással, és Hugh Grant nélkül.

Hitchcock

Alfred Hitchcock külön intézmény… Rengeteg filmje közül természetesen sok játszódik a szülővárosában, kezdve az 1929-es Zsarolással, amely a mester első hangosfilmje volt. De a városban történik A titokzatos lakó, a 39 lépcsőfok, Az ember, aki túl sokat tudott, a Boszorkánykonyha, a Rémület a színpadon, a Téboly, a Szabotázs vagy a Gyilkosság telefonhívásra is (bár ez utóbbit amerikai stúdióban vették fel, London imitálása mégis kiválóan sikerült).

Zene

Persze a Beatles Liverpoolból jött, de az Egy nehéz nap éjszakája már Londonban játszódik, az együttes tagjai a főváros utcáin menekülnek a rajongók elől, és keresik Paul nagypapáját. A Spice Worldben a zenei stílus teljesen más, de a város és az üldözéses koncepció megmaradt, csak a Beatles helyett a Spice Girls tagjai lettek a főszereplők. Ám London a punk fővárosa is: a Sid és Nancy című film, amely a Sex Pistols basszusgitárosának, Sid Vicious-nak az életét dolgozza fel, a zenei világ kevésbé rózsaszín oldalát mutatja be. És persze a musicalekről se feledkezzünk meg: a Mary Poppins, a My Fair Lady, az Oliver! vagy a Sweeney Todd – A Fleet Street démoni borbélya is Londonban játszódik.

Foci

Londonban több focicsapat is székel, de csak egynek van olyan tekintélyes rajongója, aki könyvet írt imádata tárgyáról, amelyből persze filmet is készítettek. Az Arsenalról, Nick Hornby-ról és az Egy férfi, egy nő és egy focicsapat című filmről van szó (az eredetiben Fever Pitch). A Csavard be, mint Beckhamben lányok fociznak, köztük egy indiai is, családja legnagyobb bánatára. Ha meg akarjuk érteni a lesszabályt, nézzük meg a filmet, mert a főszereplő apukája kiválóan elmagyarázza egy üveg mustár és egy doboz tengeri só segítségével.

A nem túl fényes jövő

Több olyan filmnek is London ad teret, melyek egy elképzelt jövőben játszódnak, és valamiért ez a jövő sosem biztató. Gondoljunk csak az 1984-re, a V, mint vérbosszúra, a Mechanikus narancsra vagy Az ember gyermekére. De ahol olyan utópisztikus regények születtek, mint a Gulliver utazásai vagy a Szép új világ, ne is csodálkozzunk. (Maga az utópia műfaja is egy angolhoz, Thomas More-hoz köthető, szóval ők már 1516-tól gyakorolják a műfajt.) Az 1961-es A nap, amikor a Föld lángra lobbant azzal a gondolattal játszik el, milyen lesz, ha az atombombák tesztelése világméretű katasztrófát idéz elő: a Temze kiszáradása csak az egyik következmény.

Furcsa lények

A Londonban játszódó filmek csak úgy hemzsegnek a fura alakoktól. David Lynch korai klasszikusa, Az elefántember csak egy példa, de ott van az összes Drakula-film (Drakula gróf ugyan erdélyi, de a klasszikus történet egy része Londonban játszódik), az Egy amerikai farkasember Londonban, a Haláli hullák hajnala és annak minden zombija, az Ómenről nem is beszélve, szóval London vonzza a veszélyes lényeket. Nehéz feledni a 28 nappal később elején a teljesen kihalt Londont is.

Művészfilmek

Ami New Yorknak Woody Allen, Rómának Fellini, az Londonnak Mike Leigh. Sok filmje játszódik Londonban: de a Mezítelenül (a kiváló David Thewlis-szal!), a Még egy év, vagy a Hajrá, boldogság nem a turistacsalogató Londont mutatja be, inkább egy realista világot fest. Polanski Iszonyata és Antonioni Nagyítása után sem leszünk túl nyugodtak, de az biztos, hogy mindkettőnek helye van a filmtörténelemben.

A listát még sokáig lehetne folytatni (például a Harry Potter-filmekkel, vagy A hal neve: Wandával, említhetnénk a Closert vagy A nő kétszert és a Gyönyörű mocsokságokat), London sajátos sokszínűsége és elképesztő történelme tényleg filmre kívánkozik, és még biztosan sokszor viszontlátjuk a vásznon a jól ismert helyszíneket.

SZK
Forrás: hetediksor.hu

A cikksorozat korábbi részei:
- Filmvárosok: Róma 1. rész
- Filmvárosok: Róma 2. rész
- Filmvárosok: Párizs