Dr. Rechnitzer János Héderváron született 1952. június 5-én. 1975-ben okleveles közgazdász diplomát szerzett a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán. Ugyanebben az évben kezdődött tudományos pályafutása Pécsett, az MTA Dunántúli Tudományos Intézetében. 1982 és 1986 között a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola (ma Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar) gazdasági igazgatója, majd főiskolai docense volt. 1986-ban megbízták az MTA Regionális Kutatások Központja Győrött alakuló új osztályának megszervezésével és vezetésével. A szervezet gyors fejlődését követően 1995-ben intézetté alakult, Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet (NYUTI) néven, amelyet 2007-ig igazgatóként vezetett. Később sem szakadt el tőle, 2008-tól tudományos tanácsadóként, 2021-től kutató professor emeritusként volt jelen az intézet életében.

A Professzor szívügyének tekintette a győri felsőoktatást. A Széchenyi István Főiskolán 1991-ben alapította meg a Regionális és Településgazdaságtan Tanszéket, amely a közgazdász képzésen belül a településgazdász szakirányt gondozta. Kezdetektől törekedett rá, hogy az általa vezetett intézet kutatási eredményei helyet kapjanak a felsőoktatásban. 1999-ben habilitált közgazdaságtudományból Pécsett, 2000-ben kapott egyetemi tanári kinevezést.

2002-ben felkérték az újonnan alakult Széchenyi István Egyetem (SZE) Jog- és Gazdaságtudományi Kar vezetésére. Ő lett tehát az ekkor még közös Gazdasági és Jogtudományi Kar első dékánja, akárcsak az önállósuló Gazdaságtudományi Kar első dékánja. A tisztet 2008-ig töltötte be. 2008 és 2014 között az egyetem általános és tudományos rektorhelyetteseként tevékenykedett. 2004-ben alapítója és 2020-ig vezetője lett a Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskolájának, amely 2008-ban vette fel a Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola (RGDI) nevet. Alapításától tagja volt a kari és az egyetemi Doktori Tanácsnak és Habilitációs Bizottságnak. 1994 és 2010 között a regionális tudomány szakfolyóirata, a Tér és Társadalom főszerkesztőjeként is tevékenykedett.

Rechnitzer János számos hazai felsőoktatási intézmény vendégoktatója volt. Az utóbbi évtizedben több nagy léptékű kutatást vezetett, melyek közül kiemelkedett a Győri Ipari Körzet kutatása. Ennek eredményeit társaival önálló monográfia-sorozatban jelentette meg. Már az 1990-es évek kezdete óta aktívan és elkötelezetten kardoskodott egy Győr város történetét feldolgozó monográfia létrehozása mellett.

Tudományos munkásságát, közéleti tevékenységét számos alkalommal ismerték el és díjazták. 1979-ben Akadémia Ifjúsági Díjjal, 1995-ben Pro Geographia oklevéllel, 2004-ben Pro Régió Díjjal, 2008-ban a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Deák Ferenc Tudományos Díjával. 2009-ben átvehette a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést. A regionális tudomány területén végzett iskolateremtő kutatói, oktatói és tudományszervező munkásságáért 2017-ben Akadémiai Díjat kapott, majd 2022-ben a regionális tudomány, ezen belül a regionális gazdaságfejlesztés területén végzett több évtizedes munkája elismeréseként Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetésben részesült. Győri ismertségét és elismertségét jelzi, hogy Győr Megyei Jogú Város 2014-ben Díszpolgárává választotta. Több száz tudományos közlemény és tanulmány szerzője, többek között 21 önálló monográfia köthető a nevéhez.

Rechnitzer János tudományos és tudományszervezői tevékenysége mellett lokálpatriótaként, illetve szenvedélyes műgyűjtőként volt ismert, gyűjteménye darabjait több alkalommal állították ki. A győri kulturális és művészeti rendezvények rendszeres látogatója volt. Belvárosi sétái nagyon sok győri számára tették ismertté, közvetlen személyisége, pozitív világlátása sokaknak fog hiányozni.

Borbély Tamás