„Bár a kastély építése 1623 szeptemberében kezdődött el a 800 hektárnyi területen, mégpedig XIII. Lajos megrendelésére, aki egy kis vadászlakot kívánt kialakítani, az évszám mégis jelképes” – mondta az AFP hírügynökségnek Catherine Pégard, aki 2011 óta igazgatja a kulturális létesítményt. „Ezzel az évfordulóval elsősorban Versailles történelmének folytonosságát akarjuk hangsúlyozni az elmúlt 400 évben, és megmutatni, hogy az nem egyszerűen nem állt meg, hanem továbbra is fejlődik, megújul, élő helyszín, egy olyan vezérfonal, amely folyamatosan végigkíséri Franciaország történelmét” ‒ hangsúlyozta az igazgató.

A közelmúltban felújított új helyszín Mária Antónia francia királyné kétszintes, 100 négyzetméter alapterületű magánlakosztálya, ahova az uralkodó felesége visszavonulhatott az udvartól, fogadta a gyerekeit és a közeli barátait. A királynénak szentelt helyszínek közül a lakosztályt megelőzően már restaurálták a Kis Trianon palotát és az Hameau de la Reine (A királyné falva) néven ismertté vált arborétumot.

Hálószobák, budoár, könyvtár- és egy szalonként funkcionáló biliárdszoba – ez utóbbi játékot kedvelte az udvar XIV. Lajos korában – jelentette a magánéletet. A királyné a hivatalos lakosztálya függönyei mögött elrejtett ajtón léphetett ide be. Ebből a menedékből szökött el aztán, mielőtt a francia forradalom alatt börtönbe vetették. Az Európai Örökség Napok alkalmából szeptemberben, a kastélyban újranyílik a múzeum történelmét bemutató galéria is, ahol 12 átépített, a digitalizálásnak köszönhetően modernizált és újrarendezett teremben a gyűjteményt időrendi sorrendben ismerhetik meg a látogatók.

Az igazgatónő szerint „Versailles soha nem fejeződik be”. Catherine Pégard ugyanis tudatosan vállalja a folyamatos és állandó felújítás stratégiáját, miután korábban évtizedekig elmaradt a restaurálás. A vezetése alatt történt felújítások teljes összegéről azonban nem akart becslésekbe bocsátkozni. Elismerte, hogy a magánmecenatúrának francia és külföldi támogatók részéről jelentős szerep jut, de saját bevallása szerint időbe telt a szponzorok meggyőzése, akik „biankó csekket nem állítanak ki”.

Példaként említette a szökőkút felújítását, amelyet a megelőző 130 évben egyáltalán nem tataroztak, valamint a Dauphin (XV. Lajos legidősebb fia) lakosztályát és Madame Du Barry, XV. Lajos utolsó hivatalos szeretőjének magánlakosztályát, amelyek a felújítás óta újra megtekinthetők.

A versailles-i kastélyt tavaly közel hétmillióan keresték fel, amely 16 százalékkal kevesebb, mint a koronavírus-járvány előtti utolsó teljes évben, amikor 8,2 millió látogatót regisztráltak.

Forrás: MTI

A kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.