Szent Iván éjszakáján bármi megtörténhet

LSzimonetta írása

szent-ivan-ejszakaja

Szent Iván éjszakáját számos kultúrában megünneplik. Pogány ünnepként tartják számon, rengeteg hiedelem, rítus, babona és hagyomány fűződik hozzá. A nyári napfordulót követően, június 23-áról 24-ére virradó éjszakát nevezzük Szent Iván éjszakájának, amely Keresztelő János és Szent Iván névnapjához köthető. Az év ezen éjszakája a természet megújulásának, a termékenységnek és a gyógyulásnak az ünnepe.

Szent Iván éjszakájának eredete sokkal régebbre nyúlik vissza, mint a kereszténység megjelenése. Az ünnep eredetileg pogány eredetű volt, és a nyári napfordulóval (június 21. ‒ az év legrövidebb éjszakája), a termékenységgel és a természeti ciklusokkal kapcsolódott össze. Ilyenkor tüzeket gyújtottak, és különleges rituálékat végeztek a szabad ég alatt. Majd amikor a kereszténység elterjedt, Keresztelő Szent János nevét összekapcsolták Szent Ivánnal. Ugyanis Szent János volt az, aki a bűnbánatot és Isten országának eljövetelét hirdette, amikor megkeresztelte Jézust a Jordán folyóban. Ekkor kapta a keresztelő Szent János nevet, és ekkor vált keresztény ünneppé ez a nap, amely születésnapjára, június 24-re esett, Iván neve napjára. Az emberek különleges képességet tulajdonítottak Szent Jánosnak, akinek a vízhez fűződő kapcsolatát természetfeletti, mágikus képességekkel ruházták fel. E napon az emberek gyakran megfürödtek a folyókban és tavakban, amely mind a testet, mind a lelket újjávarázsolta.

orbanc

Népszokások

Szent Iván éjjeléhez több különböző szokás és rítus kapcsolódik. Ezek kultúránként változóak lehetnek. Az egyik legfontosabb hagyomány a tűzgyújtás. Hazánkban nagyjából már a XVI. századtól gyújtottak örömtüzeket, amely a Naphoz és a fényhez kötődő népszokás. A sötétség az elmúlást, a fény pedig a megújulást jelképezi. Ilyenkor az emberek tűzrakásokat készítenek, amelyeket meggyújtanak, majd körülötte táncolnak és énekelnek. A babona szerint a tűz az éjszaka fénye, a világosság harca a sötétséggel szemben. Megvéd a gonosz, ártó szellemektől és a betegségektől. Néhány helyen az emberek átugranak a tűz fölött, hogy megtisztuljanak és elűzzék a rossz szerencsét. A szerelmeseknek kézen fogva kell átugraniuk a táncoló lángokat, így a tűz biztosítja számukra a termékenységet. A szerelmes lány a kiszemelt fiú gatyamadzagját ha megszerzi és elégeti, akkor örökre magához láncolja az ifjút. A fiatalok gyakran szerelmi mágiát gyakorolnak, hogy megtudják, ki lesz majd életük párja. A hiedelem szerint aki a Szentháromság által kegyelmet szeretne nyerni, annak háromszor kell a tűz felett átugrani.

A virágkoronák és gyógynövények gyógyereje

kamillat-ea

A virágkészítés tradíciója eredetileg a termékenység és a növekedés szimbóluma volt. Szent Iván éjjelén a növényeknek bűvös erőt tulajdonítanak. Ilyenkor számos helyen színes virágokból koszorút fonnak, amelyeket az emberek a fejükre tesznek, majd a tűzbe dobnak. A babona szerint ez jó egészséget és szerencsét hoz. Különös szerepe van a mezőkről gyűjtött János napi harmatnak is. Az élet vízének tartják, az ezzel való mosakodás a szem- és bőrbetegségeket gyógyítja, a lányok pedig fiatalságukat és szépségüket tudják általa megőrizni. Ezen az éjen a gyógynövényeknek is különleges szerepük van: különösen erőteljes és gyógyító hatással ruházzák fel őket, akárcsak a gyümölcsöket. A tűzben sült alma például távol tartja a betegségeket. Az egyik gyógynövény, amelyet Szent Iván éjjelén használnak, az árvalányhaj, ismertebb neve az orbáncfű. A növény antidepresszáns és nyugtató tulajdonságairól híres, a depresszió és a szorongás kezelésére használható. A másik növény a szintén nyugtató hatású kamilla, amelyet az alvási zavarral rendelkezők próbálhatnak ki. A bodzavirág felhasználása is elég széles körű: virágait és bogyóit gyógyteákban és gyógykrémekben használják fel, a megfázás kezelésére is alkalmas, és erősíthetjük vele immunrendszerünket is. A szokás szerint ezen a napon virágzik a páfrány, aki ezt a ritka virágot megtalálja, ahhoz a szerencse és a boldogság hamarosan bekopog. Virágát vagy magját láthatatlanná tevő csodaszernek is tartották. Szoktak még használni levendulát, kakukkfüvet, mentalevelet, rozmaringot, borsmentát és csipkebogyót. Légúti megbetegedésekre, stresszre, köhögésre, fejfájásra, emésztési zavarokra, ízületi fájdalmakra és immunerősítésre használhatók.

Vízi szokások

Sok helyen Szent Iván éjét víz vagy folyó partján rendezik meg. Az emberek ezen az éjszakán gyakran fürdenek vagy ugranak a vízbe. A babona szerint a folyónak tisztító és gyógyító hatást tulajdonítanak, ezzel is elősegítve a test és a lélek megújulását. Néhány helyen az emberek éjféltől reggelig vizet gyűjtenek, amelyet aztán hazavisznek. Az éjszaka összegyűjtött víznek szerencsét hozó tulajdonságot tulajdonítanak, amelyet gyógyításra, permetezésre vagy más varázslati célzattal felhasználnak.

Étel és ital hagyományok

grillcsirke

Az ünnephez gyakran kapcsolódnak különleges ételek és italok. Ezek országonként, illetve régióként eltérhetnek. Néhány helyen például a tűz felett készítik el az ételeket: csirke-, sertés- vagy marhahúst grilleznek, zöldségeket és kolbászokat fogyasztanak. Spanyolországban előszeretettel fogyasztják a spanyol tortillát, amely egy krumplis tojásrántotta. Nagyon kedvelik még a grillezett polipot és édesség gyanánt a churros-t forró csokoládéval (a lenti képen), vagy a Crema Catalant, ami egy spanyol pudingfajta. Az italok közül az egyik legnépszerűbb a sangria (egy gyümölcsös borkeverék) vagy a horchata, amely egy mandula- vagy tigristojás-alapú ital. De ugyanilyen népszerű például a medvehagymás bor, a mézeskalács pálinka, a bodzaszörp vagy a bodzavirágos pezsgő.

Hazánkban Szent Iván éjjeléhez szintén rengeteg étel- és ital kapcsolódik. Ilyenkor tábortűz mellett gyakran szalonnát sütnek, melyet ropogós kenyérrel és friss zöldségekkel fogyasztanak. Népszerűek a sütőtökös ételek, mint például a tökfasírt vagy a tökös palacsinta. Nagyon kedveltek a meggyből készült italok és finomságok is. Ennek megkoronázása a citrusfélékből készített hideg limonádé, amely a nyári forró éjszakát elviselhetőbbé teszi. De szót ejthetünk még a szent iváni kalácsról, amely egy hagyományos édesség: a mákkal és mazsolával gazdagon díszített csemege a bőséget, a szerencsét és az egészséget jelképezi. Ugyanilyen nagy népszerűségnek örvendenek a bográcsban főtt különböző ételek, a tűzön sült zöldségek és a friss halfogások, amelyek még felejthetetlenebbé és különlegesebbé avanzsálják az ünnepet.

churros

LSzimonetta

Forrás: Wikipédia, rfmlib.hu, Turistamagazin, Hagyomanyokhaza.hu, Kerekito.hu, Jelesnapok.oszk.hu

A képek a Wikimedia Commons és a pixabay.com gyűjteményeiből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép.

2023.06.23