A közigazgatási pályán kifejtett lelkiismeretes munkássága a zeneművészet iránti lelkes szeretettel párosult. „Nótás főkapitányként” vált ismertté országszerte, mert több száz dalt, dalciklust, kórusművet, rapszódiát és zongoradarabot írt, színműveket, verseket zenésített meg, operákat, operetteket komponált. Győr város zeneművészeti életének fellendítésében elévülhetetlen érdemeket szerzett.

I. Ferenc József király a rendőrség kötelékében ellátott kiváló szolgálata elismeréséül királyi tanácsosi rangra emelte. VIII. Leó pápa a katolikus autonómia elnökeként végzett fáradozásaiért a Nagy Szent Gergely Rend lovagkeresztjével tüntette ki.

Család

Angyal Armand felmenői Sopron vármegyéből származnak, ahol Kisfalud és Puszta-Család községben voltak birtokosok. Angyal György 1620-ban nyert címeres nemeslevelet II. Ferdinándtól.

A család egyik ága 1835-ben telepedett le Győr vármegyében. Tagjai között volt Angyal Armand édesapja is.

Angyal Armand (névváltozat: Angyal Ármin, Hermannus Josephus Angyal) jogász, győri rendőrfőkapitány, királyi tanácsos, zeneszerző, lapszerkesztő a Sopron vármegyei Eszterházán született 1853. november 9-én. Édesanyja, a német anyanyelvű Schmutzhardt Anna (1833-1876), édesapja, nemes Angyal János (1815-1887) az Eszterházy herceg uradalmában gazdatiszt, majd a győrvármegyei királyi törvényszéknél telekkönyvi igazgató volt.

Armand keresztlevele, anyakönyvi kivonata (a Magyar Zsidó Lexikonban, illetve a Magyarországi zsidó és zsidó eredetű családok c. könyvben tévesen szerepel Angyal Armand mint „áttért” zsidó! Már csecsemőként római katolikusnak keresztelték, édesapja is katolikus volt).

Armand volt a legidősebb a testvérei között (akik megérték a felnőttkort): Irén kitűnő énekes volt, Kornélia élete virágában, huszonévesen meghalt, Auguszta és Gizella mint zongoraművészek József főherceg udvarában működtek. Emil (1871-1954), aki a pusztai járás szolgabírája, majd vármegyei aljegyző, Győr-Moson-Pozsony vármegye árvaszéki elnöke, kormányfőtanácsos, lapszerkesztő, költő és író volt, a Győri Ének- és Zeneegyletben mint jeles szóló baritonista működött. Gyakran megtörtént, hogy az egylet estélyein bátyja valamelyik zeneművét énekelte, Armand pedig zongorán kísérte.

Tanulmányai, katonaság

Armand a Győri Ének- és Zeneegylet zeneiskolájába járt, a Lippay-féle ösztöndíjjal a győri bencés gimnáziumban tanult, 1871-ben érettségizett. A német nyelvet családi körben, az édesanyjától sajátította el. Az Osztrák-Magyar Monarchián belül a német nyelv anyanyelvi szintű tudása fontos volt, de a gimnáziumban franciául is tanult.

Gimnázium után, 19 évesen

Érettségit követően a magyar királyi honvédség mosonyi 73. zászlóaljában teljesített szolgálatot. 1876-tól tartalékos hadnagy lett, 1885-ben kapott engedélyt a kilépésre.

Jogi tanulmányokat folytatott Győrben (1872-1876), a budapesti tudományegyetemen szerezte meg a jogtudományi doktori oklevelet, és ügyvédi vizsgát tett (1878).

Házasság, gyermekek

30 évesen alapított családot, 1883. november 25-én feleségül vette Horváth Viktóriát (1859-1931), bibiti és legéndi Horváth Bálint koroncói közbirtokos leányát.

Három gyermekük született: Andor (névvariáns: Endre Károly, 1891-1944); Viktória (1892-1981); és János Iván (1894-1983).

Az idősebb fiú, Andor egészségügyi pályát választott, honvéd orvos, majd az OTI főorvosa volt. Viktória feleségül ment dr. takácsi Horváth Istvánhoz (utódaik őrzik Angyal Armand hagyatékának jelentős részét). Iván követte apját a hivatásában; a budapesti tudományegyetem jogi karán 1920 májusában szerezte meg az államtudományi doktorátust, 1924-től rendőrkapitány lett Győrben, de 1938-ban saját kérésére Sopronba helyezték át. A háború után nyelvtanításból élt, egészen kivételes nyelvtehetség volt, közel tíz nyelven beszélt.

Hivatás, pályafutás

Tanulmányai befejezése után Angyal Armand a pályáját a vármegyénél kezdte. A hivatali ranglétrán fokozatosan haladt előre. Előbb a Rába-szabályozó Társaság jegyzője (1878), aztán a Tóközi járás segéd- és szolgabírója (1879-1883), majd a Sokoróaljai járás főszolgabírója volt Téten (1883-1888).

Győr város rendőrkapitánya

Zechmeister Károly polgármesterré választása után a rendőrkapitányi poszt megüresedett, és a főispán erre az állásra 1888-ban Angyal Armandot nevezte ki.

Fővárosi Lapok, 1888. március 14.:

Családja körében ismeretes volt, hogy nem szerette a „vármegyei urizáló közigazgatási munkát”, így hát örömmel fogadta el Győr város rendőrfőkapitányi állását. Újdonsült hivatala mellett ez évtől a magyar királyi jogakadémia államvizsgálati bizottságában is tevékenykedett cenzorként. Győr város meghatározó vezetői közé tartozott. A rendőrfőkapitányi tisztséget egészen nyugdíjba vonulásáig, 1919-ig viselte (közben rövid ideig városi főügyész volt).

Mint rendőrfőkapitány „mintaképe volt a lelkiismeretes, buzgó és önzetlen, mindenkivel szemben előzékeny és lekötelező modorú tisztviselőnek”. Vezetése alatt a városi rendőrség jelentős szakmai fejlődésen ment keresztül, a korabeli viszonyoknak megfelelő szervezettséget alakított ki. „Kitűnő közcsend- és rend” volt a városban. Fontosnak tartotta a rendőrök folyamatos oktatását, tanulását. Elkészíttette Győr város alaprajzát, különös figyelemmel a rendőri állomásokra. Több alkalommal javasolta a közgyűlésen a rendőri létszám növelését a város közbiztonságának javítása érdekében, ebben történtek is kedvező változások.

A fővárosi sajtóiroda példáját (1885) követve 1903-ban létrehozta városunkban is az irodát, amely a hírlapokat informálta írásban a rendőrség nyilvánosságra szánt eseményeiről.

Győri Napló, 1903. április 19.:

A XX. század fordulóján nagy precizitással foglalta össze a megváltozott rendőri feladatokat Rendőri nyomozás az új bűnvádi perrendtartás szerint című szakkönyvében. Ez a zsebkönyv 1906-ban már a 3. bővített kiadásban jelent meg.

Angyal aktívan küzdött az újságok hasábjain a vidéki rendőrség ügyéért. Működése kezdetétől szorgalmazta a rendőrség államosítását (Győrött 1920. augusztus 1-jén valósult meg). Részt vett a Magyarországi Rendőrtisztviselők Országos Egyesülete alapításában és szervezésében, amely 1907. december 17-én Budapesten alakult meg (ő készítette el az egyesület alapszabályait), a szervezet fő célja az államosítás sürgetése volt. Hivatalos közlönyüknek megtették a Közbiztonság c. lapot.

Tolnai Világlapja, 1908. január 5.:

Az MROE 1908 decemberében tartotta első évi rendes közgyűlését a budapesti Rendőrfőkapitányságon (melyen mintegy 80 vidéki város rendőrségének tisztikara vett részt). Miután Hegedüs Sándor az elnöki tisztségtől megvált, szakmai tudását, érdemeit elismerve egyhangúlag dr. Angyal Armand győri rendőrkapitányt választották meg az egyesület elnökének. Az egyesület élénk tevékenységet folytatott az elnöksége alatt, a legjelentősebb munkák ekkor történtek: megalkották a segélyező egyletet, és elkészítették az államosítási törvényjavaslatot, melyet a belügyminiszter elé tártak. A Közbiztonság c. szaklapban a MROE híreivel kapcsolatos rovatot is ő vezette.

A rovat emblémája:

Évekkel később egy rendőrkongresszuson Rédey Miklós (1868-1931) budapesti rendőrfőkapitány Angyal Armandot mint a rendőri államosítás élharcosát dicséri, ez a nyilatkozata megjelent városunk egyik helyi lapjában is.

Győri Hírlap, 1913. július 12.:

Angyal Armand a Magyarországi Rendőrtisztviselők Országos Egyesületében végzett öt év hatékony munkálkodás után, 1913 decemberében elnöki tisztéről lemondott (ekkor már hatvanéves volt). „A közgyűlés a lemondást mély sajnálattal vette tudomásul és Angyal Armand dr. kir. tanácsost örökös tiszteletbeli elnökké választotta.” (Győri Híradó, 1913. december 12.) Továbbra is részt vett azonban az egyesület munkájában, néhány évvel később, 1917-ben ő szerkesztett egy memorandumot a rendőrség államosításával kapcsolatban, melyet a miniszterelnök elé terjesztettek. A nagyobb volumenű rendőrségi célok intézése mellett természetesen ott voltak a hétköznapi és rendkívüli ügyek megszervezésével kapcsolatos feladatai is.

Néhány példa a korabeli újságcikkekből:

Gárdonyi Géza jeles magyar írónk egy ideig Győrött a Hazánk c. lap, később a Győri Közlöny, a Győri Hírlap munkatársa volt; újságíróként foglalkozott a művészetekkel, köztük a zeneművészettel – valószínűleg ennek köszönhetően került baráti kapcsolatba Angyal Armanddal. Gárdonyi később visszavonult Egerbe, a győri főkapitánynak onnan írta az alábbi levelet, rendőri intézkedést kérve:

A szokásos rendőri ügyek intézése mellett volt még egy érdekes indítványa Angyal Armandnak: Legyen Bűnügyi Múzeum Győrött! Budapesten 1908-ban létrejött egy Bűnügyi Múzeum (Józsefvárosban, a Mosonyi utcában látható), és az igazságügy-miniszter rendelete értelmében a fővárosi államrendőrség mintájára bármely közhatóságnál lehetett ilyen múzeumot létesíteni. Angyal Armand még ebben az évben előterjesztést nyújtott be a győri városi tanácsnál egy Bűnügyi Múzeum létrehozására. Felmérte, hogy Győr, mint táblai székhely, nagy kerület bűntárgyait veheti őrizet alá, s mint központ, idővel sokszínű, gazdag gyűjteménye alakulhatna ki nagyobb anyagi ráfordítás nélkül, csupán arra volna szükség, hogy helyiséget biztosítsanak a múzeum részére.

Győri Újság, 1908. november 20.:

A tanács elvi határozatot hozott az ügy támogatására, és a belügyminisztériumtól is megkapták a szükséges engedélyt. Angyal először a városházán lévő villamos szerkamrát kérte a múzeum számára, ám a tanács „a kérelmet ez idő szerint nem teljesíthette”. Ezután a népkönyvtár helyiségét igényelte, de ezt sem adták át erre a célra.

Évek múlva, 1911-ben még ott tartott az ügy, hogy a rendőrség „a 14. sz. helyiségben”, zárt helyen gyűjtögette a tárgyakat. Angyal Armand 1914-ben a régi városháza pótirattári helyiségeit szemelte ki, a tárgyak átvételével, elhelyezésével, a múzeumőri teendőkkel megbízta Krisztinkovich Antal rendőrfogalmazót. Nyilvánvalóan igyekezett előmozdítani az ügyet, de több éves „lobbija” dacára a győri Bűnügyi Múzeum ügye megfeneklett, azóta sem létesült ilyen jellegű múzeum városunkban.

Közben 1911-1912 között Goda Béla főispán megbízásából teljes munkaidőben a tiszti főügyész munkáját látta el (a fegyelmileg felfüggesztett Németh Elek ügyének lezárulásáig).

Amikor Angyal 1913-ban visszatért főkapitányi munkájához, elkészítette a városi rendőrség szervezetéről szóló szabályzat tervezetét, amely szigorúan körvonalazta a rendőrség hatáskörét, személyi szervezetét. Rendeletet készített a Győrben tíz évvel ezelőtt általa létrehozott rendőri sajtóiroda modernizált működéséről is.

Dunántúli Hírlap, 1913. július 20.:

Ebben az évben már negyedszázada állt a győri rendfenntartás élén.

Az Érdekes Újság, 1913. március 30.:

Évfordulójáról több (helyi és országos) lapban megemlékeztek.

Pesti Hírlap, 1913. március 14.:

Győri Friss Ujság, 1913. március 14.:

Hivatalával kapcsolatos kitüntetései

1913 júniusában a belügyminiszter elismerő oklevéllel tüntette ki az élelmiszer-hamisításról szóló 1895. XLVI. tc. erélyes és eredményes végrehajtásáért.

Győr város polgármesterének kezdeményezésére és a főispán előterjesztésére Ferenc József dr. Angyal Armand rendőrkapitánynak 25 éves kiváló szolgálatának elismeréséül királyi tanácsosi címet adományozott (1913).

Királyok Könyve (1913. június 6., részlet):

Pécsi Napló, 1913. június 14.:

Királyi tanácsosi kinevezéséről két helyi cikk:

Negyven év közhivatalban eltöltött idő után Angyal Armand mint rendőrkapitány nyugalomba vonult 1919-ben, de ügyvédként tovább dolgozott. Emellett mint a Győri Hírlap munkatársa és zenekritikusa tevékenykedett. Az alispán előterjesztésére Horváth Bálint (1862-1931) törvényhatósági kormánybiztos (aki a sógora volt) a nyugalmazott főkapitányt Győr vármegye tiszteletbeli főügyészévé nevezte ki.

Társadalmi tevékenységei

Sokoldalú, tevékeny, országosan ismert, tekintélyes ember volt, befolyásos barátokkal és családtagokkal. Számos egyesületben nemcsak a szaktudását, hanem a kapcsolatait tekintve is szívesen látták elnöki pozícióban.

Angyal Armand vadásztársaságban:

A győri Lövésztársulat az 1889. februári tisztújításon elnöknek választotta Angyal Armandot. 15 év működés után, az 1904. május 29-i közgyűlésén mondott le elnöki posztjáról. A győri korcsolyázó-egylet alelnöke (1891), az Olajművek R.t. Kohn Adolf és Társa (Győr-Budapest) Felügyelő Bizottságának tagja, a Győrvárosi és Megyei Takarékpénztár Felügyelő Bizottságának elnöke volt 1898-tól, majd később igazgatósági tagja. A győri iparos ifjak önképző köre és betegsegélyző-egylete tiszteletbeli tagjává választották (1898). A nemzetközi Szerzők, Zeneszerzők és Zeneműkiadók Társasága tagja (1902-től). A Szent István Akadémia alapító rendes tagja (1915). A Magyar Zenészek Országos Egyesülete társelnöke. A Kisfaludy Irodalmi Kör alapító tagja, alelnöke, tb. elnöke (1921-1931). Győr város több bizottságának volt a tagja, illetve közülük többet ő vezetett, így például a bordélyügyi bizottságot.

Angyal a katolikus közélet fáradhatatlan munkása volt a győri katolikus autonómia világi elnökeként (1897-1906).

A katolikus ügy előmozdításában végzett sok éves tevékenységéért VIII. Leó pápától megkapta a Nagy Szent Gergely Rend lovagkeresztjét.

A pápa levele és a lovagkereszt képe (utóbbi csak illusztráció, már nincs a család birtokában):

A következő évben Angyal lemondott az elnökségről, komoly indokokat hozva fel, a katolikus autonómia viszont felkérte, hogy vonja vissza lemondását (az alábbi két cikkben olvashatók a részletek):

Ekkor még elvállalta az elnökséget, de a mandátuma lejártakor, 1906-ban – sokoldalú elfoglaltságára, megrendült egészségi állapotára hivatkozva – kérte a képviselő-testülettől az elnöki állásától való felmentését. Próbálták ezúttal is maradásra bírni, de már nem engedett kérésüknek.

Az I. világháború idején Győrött állomásozó 4. sz. császári és királyi bosnyák gyalogezred parancsnoka, Fuchs ezredes 1916-ban megalapította a győri Schlaraffia egyesületet. (Az első Schlaraffia egyesület 1859-ben alakult Prágában. Az alapítók célja a művészet, az egészséges humor és a barátság ápolása volt.) A győri egyesületi tagok szombatonként a Royal gobelin termében tartották zártkörű irodalmi és művészeti összejöveteleiket. A forradalom kitörésekor az egyesület feloszlott. Hesz József (a győri hajóállomás vezetője, humoros írásokat, rajzokat alkotott) a helyi Schlaraffia tagjairól karikatúrákat készített, Angyal Armandról, a zeneköltő rendőrfőkapitányról is.

Angyal még néhány évvel halála előtt is részt vett a közéletben, a Nyugatmagyarországi Rádió Egyesület 1928-ban az elnökletével alakult meg.

Hivatali és társadalmi kötelezettségein túl fiatal kora óta kiemelt szerepet kapott életében „nagy szerelme”: a zeneművészet. Azt mondta: „Az élet küzdelmeiben nekem legtöbb vigaszt a művészet nyújtott.” A zenének csaknem minden ágát művelte, a daltól az operáig. A magyar zeneirodalmat gazdagító szerzeményeit, valamint egykori (országos és külföldi) fogadtatásukat, a győri zenei életet felpezsdítő, sokszínű munkásságát (zenei szaklap kiadása, zeneegylet vezetése stb.) a következő részben ismertetem.

Vargáné Blága Borbála

Felhasznált irodalom:
Győr szab. kir. városi és Győr-Moson-pozsony k. e. e. megyei Fejek. - Győr, 1931. p. 169-170.
Sády Erzsébet (szerk.): Egyszer volt… Győr vármegye és Győr szabad királyi város 1848-1920. - Szentendre, cop. 2013. p. 207-208.
Varga Beáta: A rendőrség története Győrött 1849-től napjainkig. - [Győr], 2005. fol. 176.
[Angyal A. rendőrkapitányi kinevezése]. In: Győr szab. kir. város Hivatalos Értesítője, 1. évf. 4. sz. (1889), p.15.
Angyal Ármánd dr. 30 éves zeneírói jubileuma alkalmából. In: Zenelap, 18. évf. 6. sz. (1904. febr. 25.), p. 1.
Dr. Angyal Armand 30 éves zeneírói jubileumára. In: Dunántúli Hírlap, 11. évf. 146. sz. (1903. dec. 13.), p. 1.
Angyal Armánd dr. - Egy kis szemelvény az Athenaeum „Dalos Nép Naptár”-ából. In: Győri Közlöny, 35. évf. 83. sz. (1891.okt. 15.), p.3.
Angyal Armand dr. megyei tb. főügyész. In: A Reggel, 3. évf. 176. sz. (1919. szept. 25.), p. 3.
Bana József: Angyal Armand, nótáskedvű győri rendőrkapitány élete és működése, 1853–1931. - Rendőrmúzeum, 2019. május 8. /előadás/
Doktorrá avatás. In. Győri Hírlap, 1920. 05.30. p. 2.
Győri vezérlő férfiak. In: Vasárnapi Lapok, 1. évf. 13. sz. (1897. jún. 27.). p. 212.
[Győrvárosi és Megyei Takarékpénztár gyászjelentése]. In: Dunántúli Hírlap, 39. évf. 81. sz. (1931. ápr. 11.), p. 3.
Horváth István [A.A. unokája] visszaemlékezései
A közbiztonság almanachja 1910. évre. - Bp., 1909. p. 113-117., 287-289.
Lövész-társulati közgyűlés. In: Hazánk, 10. évf. 15. sz . (1889. febr. 21.), p. 3.
A rendőri nyomozás zsebkönyve. In: Pesti Napló, 57. évf. 324. sz. (1906. nov. 25.), p. 18.
Rendőri sajtóiroda. In: Győri Napló, 2. évf. 90. sz. (1903. ápr. 19.), p. 4.
A városi nyugdíjszabályzat. In: Győri Hírlap, 57. évf. 271. sz. (1913. nov. 21.), p. 1.
lexikon.katolikus.hu
nevpont.hu

Az Angyal Armandról készült festmény a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum tulajdonában van, a képről készült fotót az intézmény engedélyével, a családi fotókat, dokumentumokat a Horváth-család engedélyével adjuk közre (külön köszönet ezért nekik, főként Horváth Ákosnak).

A Várostörténti puzzle cikksorozat korábbi részei itt találhatók felsorolva.