És ha ma ez egy provokatív kérdés, annak ellenére, hogy jócskán megváltozott a nők szerepe és betölthető szerepköre a történelem folyamán, mennyire lehetett kihívó évezredekkel ezelőtt? Sue Monk Kidd könyve azokról az időkről mesél, amelyekben ez a kérdés fel sem merült, mivel a nők élete meglehetősen szűk keretek között teljesedett ki. Nos, ebbe a világba születik főhősnőnk, Ana.

Galileában járunk, valamikor Krisztus után néhány évvel. Ana, aki tizennégy éves, eladósorban lévő lány, egy éjszaka a házuk tetején a nagynénjétől egy különös tárgyat kap, amely attól a perctől fogva meghatározó szereppel bír majd életében. Ana szívében furcsa, zabolátlan vágyak és változatos, felfokozott érzelmek vannak, olyasmiről akar írni és beszélni, ami akkoriban nem illő és semmiképpen sem elfogadott, sőt, bizonyos körökben akár egyenesen istenkáromlásnak számít: a nőkről, akiknek sorsáról senki sem beszél. A végzet azonban őt sem kerüli el, és mint minden eladósorban lévő lány, ő is férjhez készül, jobban mondva kényszerül, mert csak így hagyhatja el apja házát, és hozhat arra dicsőséget, és természetesen tetemes hozományt is. Úgy tűnik, az imák és varázslatok, amelyek arra hivatottak, hogy a frigyet megakadályozzák, teljesen hatástalanok, a szülői szigor és a hagyomány ereje győz mindenekfelett. A vőlegény azonban cseppet sem kívánatos, sem az életkorát, sem a fizikai adottságait tekintve, de még ha az is lenne, Ana számára akkor sem bírna jelentőséggel. Ő ugyanis meg van győződve arról, hogy a házasság mint olyan, nem neki való, neki álmai és titkai vannak, ráadásul kiváltságos helyzetben van, mert írni és olvasni tud. Véletlenek vagy sorsfordító események következtében azonban egy nap találkozik egy Jézus nevű áccsal, és élete teljesen más irányt vesz. Mélyenszántó, filozofikus gondolatai a világról, az emberekről és Istenről már nem teszik őt annyira magányossá, mert van valaki, akinek szívében visszhangra találnak. Az élet azonban ettől még egyáltalán nem lesz egyszerűbb, a női lét mindennapos dolgai Anát sem kerülik el, és nem is kímélik meg. A világban ugyanis élni és túlélni kell, mégpedig okosan és éberen, akkor is, ha bizonyos emberek arról beszélnek, hogy nemsokára nagy változások lesznek, és a számkivetett nép megszabadul a római elnyomás alól, és ezeknek a változásoknak meglehetősen sok köze lesz ehhez a furcsa, hol közel érezhető, hogy megfoghatatlan Jézus nevű ácshoz.

Sue Monk Kidd könyvének olvasása közben kizárt, hogy lenne bárki is, aki nem asszociál egy bizonyos názáreti ácsra, aki a történetek szerint személyével és szavaival felbolygatta a korabeli zsidó közösséget, majd élete tragikus véget ért. Ana történetében Jézus azonban nem főszereplő, sokkal inkább egy történelmi háttér, és egy nagyon emberi tényező, amely kiélesíti azt a képet, amelyben az események zajlanak. A szerző nem is próbálja emberfelettivé előléptetni Jézust, sokkal inkább az istenit és a magasztost hozza be a mindennapok földhözragadtságába. Ana, bár részt vesz a nőknek szánt tevékenységek nagy részében, sosem szűnik meg vágyakozni valami után, amit még maga sem tud megfogalmazni. Jézussal való kapcsolata a szerelem és a szabadság tökéletes megtestesítője, a kötődés és az elengedés kettős egységének dinamikája. Életútja tele van emelkedett pillanatokkal, de tragédiákkal is, miközben folyamatosan az egyre tisztábban érezhető vágyát követi: a nők spiritualitása legyen ugyanolyan fontos és értékes, mint a férfiaké. Talán úgy is lehet fogalmazni, hogy ő a modern kori, egyenjogúságra törekvő, emancipált nő ősi megtestesítője. Története átível a hagyományokon és a megkérdőjelezhetetlen szokásokon, szavai feltárják az emberek szívében rejlő, ki nem mondott vágyakat és igazságokat, tettei reményt és vigaszt adnak a nőknek. Bátorsága megmutatja, hogy a félelem ellenére az ember (vagyis itt fontos a különbségtétel: a nő) képes a helyes utat választani, ha elegendő motivációja van hozzá. Mindezek mellett pedig Ana a lehető legegyszerűbb, hétköznapi nő, aki azért rendkívüli, mert felismerte a belső hangját és nem félt megjeleníteni azt.

Sue Monk Kidd igazán merész történetszövést követ, alapjaiban rengeti meg a klasszikus elméletet arról, hogy mi volt az asszonyok szerepe a jézusi időkben. És természetesen akkor még nem is említettük Jézust, akinek személye köré olyan megdönthetetlen kultusz épült, hogy elképzelhetetlennek tartjuk, hogy szerelmes is lehetett, mindenféle egyéb emberi vonásokkal együtt. A regény célja azonban nem a több ezer éves vallásos hit provokálása, sokkal inkább egy igencsak gyakorlati kérdés felvetése, amely nem először sejlik fel: míg a férfiak gondolatvilágáról és filozófiájáról vaskos kötetekben olvashatunk, hol vannak a bölcs és eszes nők gondolatai, a szenvedő és megalázott nők gondolatai, a kitaszított, megvásárolt és elhagyott nők gondolatai és érzései feljegyezve? A történelem sok titkot rejt e tekintetben, az ezzel kapcsolatos eszmecsere még mindig aktuális. Főhősünk, Ana sok mindenen átmegy, amíg végül megtalálja helyét egy közösségben, amely testének és elméjének egyaránt otthont tud adni. Útja során folyamatosan fejlődik és alakul, és mindvégig élettel tölti el az egyenjogúság gondolata, és úgy tűnik, végül békére talál.

Sue Monk Kidd amerikai író, Georgiában született és a Texasi Keresztény Egyetemen diplomázott, majd kreatív írást tanult. Írói figyelme már korán a feminista teológia felé fordult, így nem meglepő, hogy írásai erős visszhangot váltottak ki egyházi körökben. Első regénye, A méhek titkos élete több mint két évig vezette a New York Times sikerlistáit, később filmre is adaptálták, de más művei is rendre a sikerlisták élére kerültek. A Vágyak könyvén érezhető, hogy nem csak felszínesen foglalkozik a keresztény hagyomány témakörével. Tomas Merton trappista szerzetes munkái is hatással voltak rá, a keresztény spiritualitás valamilyen formában felbukkan műveiben.

A Vágyak könyvének főszereplője, Ana minden ízében megtestesíti azt a külső és belső küzdelmet, amelyet még olykor napjainkban is megharcolnak a nők a különböző élethelyzetekben és térségekben, hogy szembemenjenek a kőbe vésett társadalmi normákkal. Meglehetősen aprólékosan és találóan bontja ki a női lelket az olvasó felé, és mutatja meg őszintén annak árnyoldalait, ugyanakkor képességét és vágyát a transzcendens felé. Könyvében a hétköznapit felülmúló, összefüggéseket kereső, gondolkodó és érző nő jelenik meg az isteni minőségek mellett. Jézus alakjának beépítése így szükségszerű, személye pedig szimpatikus és meleg lelkű, igazi segítőtárs egy filozofikus gondolkodású, mély érzésű nő számára. A regény valóban provokatív, de ugyanakkor magasztos és emberi is egyszerre, mellőz minden közönséges vagy lehúzó gondolatot, egyszerűen csak kimond olyan dolgokat, amelyekről nem is igazán tudtuk, hogy ott vannak bennünk. Olvasmányos, bátor, lelket megmozgató mű, amelyben a szerelem is megtalálja a maga helyét.

György Emőke
Forrás: olvasoterem.com