Belváros közösségeinek története

Szabados Éva interjúja Bagi Zoltán Péterrel, a kötetek szerzőjével

gyor-belvaros-bagi-zoltan-peter

A Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér 11 kötetből álló várostörténeti monográfiát jelentetett meg. Az egyes városrészek történetét az aktuális és időben változó közösségeken keresztül mutatják be olyan módon, hogy mind az ott élőknek, mind pedig a település iránt érdeklődőknek élmény legyen olvasni. Interjúsorozatunkban ismerkedjenek meg a szerzőkkel: ezúttal Bagi Zoltán Péterrel, a Belváros közösségeinek története című kettős kötet írójával.

Bagi Zoltán Péter történész Debrecenben született, és Balmazújvárosban nőtt fel. Tanulmányait a Szegedi József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végezte, majd tudományos fokozatát (PhD) az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerezte. Korábban oktatott a Szegedi Tudományegyetem Közép- és Kora Újkori Magyar Történelem Tanszékén, illetve még jelenleg is a SZTE Történelemtudományi Doktori Iskola egyik témavezetője. 2021 óta Győr Megyei Jogú Város Levéltárának igazgatója.

Öt éve élsz Győrben. Milyen volt nem tősgyökeres lakosként a legmeghatározóbb városrészekről tanulmányt írni?

2018-ban érkeztem ide Bana József, az akkori Városi Levéltár igazgatója meghívására. Nincsen semmilyen kapcsolódásom Győrrel, de a kutatásaim során már foglalkoztam a történelmével. Döntően a 16-17. század, azon belül is a 15 éves háború áll rendszerszinten a kutatásaim középpontjában. Ebből következően az észak-dunántúli régió múltjával, főként ebből az időszakból, tisztában voltam. De nem lehetek eléggé hálás dr. Horváth Sándor Domonkos igazgató úrnak, hogy felkért e közösségi történet megírására, mert ennek köszönhetően a város múltjának egészébe kellett beleküzdenem magam. A feladat arra sarkallt, hogy a lehető legnagyobb mélységben igyekezzem megismerni a történelmét. Olyan dolgokat kutathattam, amelyek, úgy gondolom, nagyon fontosak, többek között a közösségi tudat miatt. Hiszen ez egy folyamatosan változó település, mind a lakossága, mind az éthosza szempontjából.

Az észak-dunántúli régió, és azon belül is Győr, már a római kortól nagy stratégiai jelentőséggel bírt. A kereszténység felvételét követően, István uralkodása idején két püspökség és egy érsekség alakult ezen a területen, valamint itt található Pannonhalma. Úgyhogy joggal feltételezhetjük, hogy az Árpádok számára is fontos szerepe volt Észak-Dunántúlnak. Az államalapítást követően Győr az egyik püspöki székhely. Utána az Oszmán Birodalom expanziójával, a 16. század közepétől a 17. század végéig a Magyar Királyság egyik legkiépítettebb erősségévé válik, amely Bécset, illetve Alsó-Ausztriát védelmezi. Úgyhogy az addig is itt élők mellett egy 1000-2000 fős zsoldoshadsereg állomásozik Győrben, a családjával együtt. Van egy olyan „kegyelmi időpont”, amikor a mai belváros területén 6 sörfőzde működik csak a felfogadottak részére.

gyor-1594

A 18. században a város elveszítette katonai jelentőségét, de az elhelyezkedése miatt – Pest és Bécs között félúton, a szárazföldi és vízi utak metszéspontjában található településként – a gabonakereskedelem vált a fő profiljává. A következő nagy váltás a 19. század végén történt meg, Zechmeister Károly polgármestersége idején. Ekkor alakult ki a mai város szövetének a jelentős része, és elkezdődött egy mérhetetlenül nagy iparosodás. Győr jelenleg is ebben a periódusában van, de már érlelődik egy iskolaváros-jelleg, valamint az Audi hatásának köszönhetően egy high-tech város előképe.

Milyen egyedi értékei vannak Győrnek, amit érdemes kiemelni?

Unikális például abból a szempontból, hogy létezik itt egy olyan levéltár, amelyben 1600 óta folyamatosan megmaradtak az iratok. Ez a mai Magyarország területét tekintve nagyon nagy ritkaságnak számít. Budapesten kívül Sopron és Kőszeg büszkélkedhet még komoly iratanyaggal már a kora újkortól kezdve. A Belvárosra ránézve szintén kiemelkedő és különleges, hogy egy ekkora területen a barokktól a klasszicizmuson át a Bauhaus-ig szinte minden építészeti stílus megtalálható.

Győr kétnyelvű, egészen a 19. század közepéig. Az 1848-as események olyan jelentősek voltak a városban, hogy az idei Rubiconban a március 15-i események felsorolásánál a Pestiek mellett ott olvashatjuk a győrieket is. Az is különleges, hogy a 18. század vége óta állandó színházzal rendelkezik a település. Az első fából épült teátrum a Radó-szigeten állt, és vendégül látta többek között Laborfalvi Rózát és Egressy Gábort, illetve olyan híres dinasztiákat, mint például a Latabárok. Elmondható, hogy Zechmeister Károly (1852-1910) idejére a kozmopolita nagyvárosokra jellemző miliő alakult ki Győrben. A lüktető társasági élet egyik központja volt a színház. A Mulat a belváros című részt írtam talán a legnagyobb élvezettel a könyvben, amely éppen erről az időszakról szól, amikor gombamód jelentek meg a szállodák, kávéházak, éttermek, és létre jöttek az első mozik. A Radó-sziget volt Győr „Práterja”, vigalmi negyede.

gyor-regi-szinhaz

Dr. Kovács Pál és a Kisfaludy Társaság tevékenységét szintén nagyon fontos megemlíteni. A Vaterland és a Hazánk megjelenése fontos része Győr történelmének. Már az egészségügy terén is látunk lépéseket ebben az időben, Újvárosban ispotály épült, ami a kórház elődjének tekinthető. A Petz családnak is sokat köszönhet a város. Petz Lajosnak a kolerajárvány megfékezésében vannak érdemei, Petz Aladár pedig nemcsak a gyomorvarrógépet találta föl, de az I. világháborúban többszörösen kitüntetett katonaorvos is volt. Mindezek a folyamatok inspirálóan hatottak egymásra, és komoly szerepet játszottak a város fejlődésében.

De nagyon sok mindent lehetne még mondani, mert Győr múltja végtelenül színes, és ami szintén megkapó a történész szemével, hogy nagyon jól adatolt. Ki szeretném emelni Antaliné Hujter Szilvia helyismereti osztályvezető nevét, aki hatalmas segítséget nyújtott a kutatómunkámhoz. Most úgy látom, ha lenne nyolc másik életem, akkor se tudnék végére érni mindazoknak a témáknak, amelyek felvetődnek a könyvben és bővebb kifejtésre várnak.

Volt-e valami meglepő felfedezésed a tanulmány készítése során?

Hárs Ottó ifjúkori naplója volt rám nagy hatással. A II. világháború idején Győr, mint hadiipari központ, mágnesként vonzotta a szövetséges légitámadásokat. Hárs Ottó akkor 19 éves. Szívbemarkoló volt számomra egy kamasz leírását olvasni az átélt borzalmakról. Saját akaratán kívül csöppent bele abba a pokolba, amit egy terrorbombázás jelent. (Célja az adott terület teljes megsemmisítése, illetve a megfélemlítés és demoralizálás a civil lakosság és azok anyagi javainak elpusztításával.)

A könyvbemutatón Bakos-Kiss Gábor színházigazgató tolmácsolásában hallhattunk részleteket az április 13-i légitámadásról. Jó párszor olvastam már addigra ezt a részt, mégis megrendítő erejű volt a művészi interpretáció. Mit látott egy fiatal fiú? Egy várost, ahol addig az emberek élték hétköznapi életüket, elmentek dolgozni. Majd hirtelen nemcsak a munkahelyüket, de a lakóhelyüket is elvesztették, hiszen egy-egy bombázás alkalmával emberek ezrei váltak hajléktalanná, ha egyáltalán túlélték.

3600 folyóméter iratanyag található a Városi Levéltárban. Ezenkívül körülbelül négyszer ennyi található Győrre vonatkozólag szerte a világban. Hárs Ottó naplójának kiadásához az Amerikai Légierő 15. légi hadseregének a levéltárából rendeltünk anyagokat.

Hogyan gazdagíthatja a jelenünket, ha megismerjük lakóhelyünk múltját?

Győrnek hatalmas a muníciója. Van olyan épület például, amelynek 14. századi az alapja. Ha jól emlékszem, összesen 345 országos védettségű műemlék található a városban. Ezeknek az értékeknek nemcsak a „győriség” meghatározása, a belső közösségépítés szempontjából van fontos szerepe, hanem a turizmus miatt is. Polgármester úr megbízásából 2021-ben elkészült három, Győr helytörténetét feldolgozó, játszva oktató ingyenes applikáció, főként a 10-18 éves korosztályt megcélozva. A Találd meg Győrt! elnevezésű alkalmazás a város történelmét és közelmúltját segít megismerni szórakoztató formában. Az Építsd meg Győrt! egy olyan játék, amelynek során a település 9 ikonikus épületét lehet 3D-ben megépíteni. A Vedd vissza Győrt! pedig a világon bárhol kipróbálható, FPS típusú kalandjáték az 1598-as visszafoglalásról. Ezek az applikációk mind a helytörténeti kutatásainkon alapulnak.

gyor-szechenyi-ter

Annak örülnék, ha a megjelenő kötetek segítséget jelentenének a város turisztikai koncepciójának újragondolásában – az arra illetékesek számára. Mert ma már nem elegendő felépíteni egy szállodát, élményt kell adni az idelátogatóknak. Csomagban kell gondolkodni, többnyelvű turisztikai desztinációkban, melyekhez például jól jöhetnek az alkalmazások. Ez Győr számára is új impulzust adhatna.

Látsz-e valami speciálisat történész szemmel a győriek gondolkodásmódjában?

Impresszióim vannak. Ez a város, ahol hangsúlyosan van jelen a technokrata értelmiségi, szerintem megérdemelne egy minden karral rendelkező tudományegyetemet, és szüksége is volna rá. Fontos a teljesség, a tágabb nézőpont. Mert amíg a gépészet egy adott témaköréhez egy tankönyv van, addig a történelem és az irodalom kutatásakor az embernek el kell olvasnia mondjuk nyolc könyvet és harminchat tanulmányt, hogy árnyaltabb képet kapjon, és megtanulja, hogy mi az a forráskritika. Ez lehetne a következő lépcsőfok Győr számára.

Fontos törvényszerűség, hogy az egyik fejlesztés hozza magával a másikat, mert a szintek egymásra épülnek – az alapot pedig mindehhez a múlt jelenti. Ez a közösség életében is egy fontos tényező. A település jövője szempontjából nagyon meghatározó, hogy mennyire képes továbblépni és megtanulni több lábon állni.

Kiknek ajánlod a frissen megjelenő tanulmányköteteket?

Úgy gondolom, hogy kedvcsinálóként szolgálhatnak a jövő nemzedék kutatói számára. Csupán „mézesmadzagról” van szó, hiszen terjedelmi okokból szinte csak alapadatok kerülhettek bele a könyvekbe. A következő generáción múlik, hogy ezekből mit talál majd fontosnak kibontani, és hogyan látja majd a várost. Természetesen a fiatalokat azon a formanyelven kell megszólítani, amit értenek és használnak. Ők nem valószínű, hogy kezükbe vesznek egy ilyen kötetet. Ezért a felnőttek felelőssége, hogy mi tud eljutni hozzájuk mondjuk egy mobil applikáció vagy egy blogbejegyzés formájában. Mi tehetjük könnyen elérhetővé a minőségi tartalmakat, mert tapasztalataim szerint igenis van rá igény.


A 94. Ünnepi Könyvhét és 22. Gyermekkönyvnapok alkalmából, 2023. június 10-én, szombaton 17 órakor, a Kisfaludy Károly Könyvtár rendezvénytermében kerül bemutatásra a kötet, ahol a szerzővel is találkozhatnak.

A Belváros közösségeinek története című kettős kötet A helyi identitás és kohézió erősítése Győr városában című projekt (TOP-6.9.2-16-GY1-2018-00001) keretében valósult meg.

Szabados Éva

A várostörténeti monográfiák szerzőivel készült korábbi interjúk:
- Ménfőcsanak és Gyirmót: dr. Laczkovits-Takács Tímea
- Szabadhegy és Kismegyer: Szalai Attila
- A közösségi élet története Adyvárosban; Gyárváros – Egymásra épülő munkásközösségek: Borbély János

2023.06.07