Dr. Laczkovits-Takács Tímea Győr-Ménfőcsanak önkormányzati képviselője. Nemzetközi tanulmányok, illetve európai és nemzetközi igazgatás szakon szerzett diplomát. Jelenleg a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kara, Szociális Tanulmányok és Szociológia Tanszék adjunktusaként dolgozik.

Milyen a kapcsolatod a városrésszel?

Ménfőcsanakon születtem, édesanyám és a nagyszüleim is idevalósiak. Sőt a rokonság egy része is. Úgyhogy erős a családi kötődés. Amikor a férjemmel családot alapítottunk, egyértelmű volt, hogy itt szeretnénk felnevelni a gyermekeinket. Másrészt 2010 óta vagyok Ménfőcsanak önkormányzati képviselője, a csanaki részt képviselem a Közgyűlésben. Nem vagyok helytörténész, de a tudományos kíváncsiság bennem van minden területen, így nagyon szívesen vállaltam a felkérést. A tanulmány készítése azért is fontos számomra, mert így hitelesebben tudom képviselni Ménfőcsanakot. A munkámhoz lényeges jól ismerni a településrészünk múltját és közösségeit, hiszen ez sokat tud segíteni akár egy aktuális feladat megoldásában is. A kutatás mellett szeretek beszélgetni az idős emberekkel, mert nagyon sok tapasztalatuk van, és mindig nagyon jó ötleteket adnak.

Volt-e valami, ami meglepetést jelentett a kutatás során?

Nagyon érdekes volt elolvasni, hogy milyen események, foglalkozások, klubok léteztek régen a művelődési ház kínálatában, vagy a Népfőiskolának milyen előadásai voltak. Nagyon sok olyan ötletet találtam, ami akár ma is beintegrálható. A múlt és a jelen összevetése is nagyon izgalmas feladat, akár egy-egy épület sorsa, például a régi evangélikus iskola beazonosítása, vagy hogy hol indult el az első óvoda.

Illetve eszembe jut egy érdekesség, amiről még a nagymamám mesélt. A történet szerint a Pannonhalmi Apátságnak volt Ménfőcsanakon egy dézsmapincéje, amely az 1700-as évek környékén épülhetett. A monda szerint ez a pince össze volt kötve Pannonhalmával egy földalatti alagútrendszeren keresztül. A regényes legenda hitelességét megerősítette, hogy Várszegi Asztrik főapát úr néhány éve megjelent könyvében említi, hogy az Apátság csillagszerűen össze volt kötve néhány meghatározott környékbeli településsel. A történethez hozzátartozik még, hogy a ma már magántulajdonban lévő pince egyik fala teljesen más téglákkal van kirakva, mint a többi. Úgyhogy ennek még mindenképpen szeretnék utánajárni.

A kutatás összességében azt mutatta, hogy Ménfőcsanakon még nagyon sok feltáratlan érdekesség várja, hogy valaki felfedezze őket.

Mi a legfontosabb jellemzője Ménfőcsanaknak, amiben más, mint Győr többi része?

Az itt lakók attitűdje az, ami szerintem eltérő. Hiszen Ménfőcsanak, illetve korábban Ménfő, Csanakfalu és Csanakhegy különálló települések voltak. Ennek a hatása egyfajta autonómia, ami a mai napig megfigyelhető. A városrész nagyrészt családi házas övezet, ez szintén más karaktert ad, és más gondolkodásmódot hoz magával. Például az emberek a mai napig hangsúlyt helyeznek a kertészkedésre, több helyen még állatokat is tartanak.

A helyi közösségek alakulását milyen tényezők befolyásolták régen, és mi határozza meg most?

A kutatás alapján azt látom, hogy mindig kell egy meghatározó személyiség, akinek tényleg szívügye az adott terület, és rendelkezik vezetői, szervezői készségekkel. Illetve még fontos, hogy milyen kapcsolatot ápol más közösségekkel. A megújulás képessége szintén alapvető tulajdonsága egy jól működő közösségnek. Ezért lényeges célkitűzés a fiatalok megszólítása.

A COVID után Ménfőcsanakon az az egyik legfontosabb törekvésünk, hogy újraindítsuk azokat a rendezvényeket, amelyeket nagyon szerettek a helyiek, illetve újakat vezessünk be, az igényeket figyelembe véve. Tavaly például óriási sikere volt a gyereknapnak. A kézműves és termelői piacra is hatalmas érdeklődés van. A helyi közösségek pedig remek partnerek a rendezvények szervezésében. Az elmúlt években nagyon jó együttműködés alakult ki, és ebben nagyon fontos szerepet játszanak az aktív helyi közösségek, akik színesítik a település mindennapjait.

Tapasztalataid szerint mi a jelentősége a közösségnek?

Az idősek számára segít társaságot találni, hogy ne maradjanak egyedül, legyen kivel találkozni, beszélgetni. Ez rendkívül fontos. A másik, amit kiemelnék, hogy a közösségek gyakorlatilag a mozgatórugói az adott városrésznek. Ha ők nem lennének, akkor nagyon nehéz lenne megszólítani az embereket. Emellett sok értékes programot szerveznek, amelyek nyitottak a lakosság számára.

Milyen terveid születtek a kutatás nyomán?

Sok kisebb különálló könyv és leírás készült már Ménfőcsanakról, a történetéről. Egyszer olyan jó lenne ezeket szintetizálni, és egy teljességre törekvő kötetet összeállítani. Nagyon örülnék, ha minél szélesebb körben megismerhetnék az emberek a városrész múltját, értékeit. Például elkezdtünk gondolkodni, hogy miként lehetne felkelteni az iskolás korosztály érdeklődését a helytörténet iránt. Ennek kapcsán már tervben van egy vetélkedő, de felmerült helyismereti túrák szervezése is. Pannonhalmán láttam egy nagyon jó ötletet: a város történetét bemutató táblákat helyeztek ki, amelyekből nagyon sok érdekességet megtudhatunk a településről. Úgyhogy számos dologban gondolkodom, amelyeket a jövőben szeretnék megvalósítani.

A kötet bemutatására 2023. június 5-én, hétfőn 17 órakor kerül sor a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Bezerédj-kastély Művelődési Házban (9012 Győr, Győri út 90.), ahol a szerzővel is találkozhatnak.

A Ménfőcsanak és Gyirmót városrész közösségei című kötet A helyi identitás és kohézió erősítése Győr városában című projekt (TOP-6.9.2-16-GY1-2018-00001) keretében valósult meg.

Szabados Éva