Mik azok a sémák, és miért okoznak ún. életcsapdákat? Miért okoznak a kapcsolatainkban akár válásig menő problémákat? Egyéni és párkapcsolati szempontból vizsgálva hogyan lehet belőlük szabadulni? Az előadás folyamán ezekre a kérdésekre kaptunk válaszokat.

A rossz hír az, hogy mindenkinek vannak sémái – nevezhetjük őket berögzült mintázatoknak vagy élethelyzeteknek. A jó hír pedig az, hogy ezeken tudunk változtatni, nem kell sémáink fogságában élni. De mi is az a séma? A sémák olyan szervezett memóriastruktúrák, amelyek észlelés és gondolkodás eredményei, amelyek magukban foglalják a világgal kapcsolatos tudásunkat és elvárásainkat. Tárgyakat, embereket, eseményeket és helyzeteket osztályozunk a sémák által. Az új információkat a már meglévő sémák segítségével dolgozzuk fel. A séma tartalmazza mindazt, amit az egyén tud. Ha az új információ nem építhető be a sémába, akkor azok torzítják látásmódunkat és a világról alkotott képünket.

A sémákat úgy képzeljük el, mint tudattalan kis blokkokat az agyunkban, amelyek többfélék lehetnek – kezdte előadását Vágyi Petra klinikai szakpszichológus és sématerapeuta. Az előadás azért kapta A sémáink fogságában címet, mert sokszor nem is tudjuk, hogy akarva-akaratlanul is újra meg újra ugyanazokat a sémákat használjuk fel életünk során egy bizonyos élethelyzetben, és ezeket nem vesszük észre – fejtette ki a szakpszichológus. A sémák jellegzetessége, hogyha életünk során olyan élethelyzetbe kerülünk, amit már egyszer hasonlóképpen megéltünk, akkor ezek tudattalanul bekapcsolnak, és úgy reagáljuk le az adott helyzetet, mint ahogy egyszer már korábban is.

A sémaelméletet Jeffrey E. Young amerikai pszichoterapeuta dolgozta ki a 90-es években. Összesen 18 sémát különített el, ezekből ötnek különösen fontos szerepe van:
1. Kapcsolati szükséglet. Ide tartozik az elfogadás, a szeretet, a jelenlét, a fizikai és érzelmi elérhetőség.
2. Autonómia vagy identitás szükséglete. Itt a kompetenciáink jelennek meg: mire vagyunk képesek, milyen lehetőségek vannak bennünk?
3. Határok és keretek szükséglete. Ha a társadalomba belépünk, vannak dolgok, melyeket el kell fogadnunk, együtt kell tudnunk működni másokkal – ezek biztonságot is adnak, de vannak, akikből ez ellenkezést vált ki.
4. Spontaneitás és játék szükséglete. Például ha valaki gyerekként nem tudja megtapasztalni a játékot és a spontaneitást, akkor felnőttként egy érzelmi tompultság alakulhat ki, mivel nem alakul ki nála a természetes reakció képessége a dolgok és események hatására.
5. Érzések és szükségletek kommunikálása szabadon. Minden gyermeknek szüksége van arra, hogy kifejezésre juttassa szükségleteit, igényeit, érzéseit – mint például a boldogságot, a szeretetet, haragot, dühöt stb. Ugyanis általuk tapasztalja meg, hogy a saját igényei és érzései legalább ugyanannyira fontosak, mint másokéi.

Természetesen a többi séma sem elhanyagolható, ilyenek még például az elhagyatottság, a bizalmatlanság, a csökkentértékűség, a kudarcra ítéltség, az önfeláldozás és az elismerés-hajszolás sémája is – sorolta az előadó.

De honnan erednek?

A sémák gyermekkorban alakulnak ki, és teljesen meghatározzák az énképünket, a másokról és – mint már említettük – a világról alkotott képünket is befolyásolja. Például aki nem kap elég figyelmet és szeretetet gyermekkorában, az az érzelmi gátoltság vagy érzelmi depriváció sémával rendelkezik – folytatta a sématerapeuta. Sémái tehát szinte mindenkinek vannak. Ahogy fogalmazott, ezek az életünkben ismétlődő nemkívánatos mintázatok mindig kora gyermekkorban vagy serdülőkorban alakulnak ki, kisebb-nagyobb mértékben sérült, kielégítetlen érzelmi alapszükségletek nyomán. Ezek a sérülések és hiányok színezik át és torzítják el a valóságérzékelésünket, mivel a gyermekkorban kialakult és használt világképet kezdjük el használni a jelenben, a felnőtt életünkben is. Ennek a hátránya az, hogy ilyenkor ezek a sémák már nem időszerűek, hiszen idővel torzulnak, és ebből kifolyólag okoznak problémákat az adott illetőnek – magyarázta Vágyi Petra.

A sématerápia nagyon sokféle zavarnál, problémánál alkalmazható. Itt nem feltétlenül betegségre kell gondolni. Elég, ha csak a kapcsolatainkat, az önértékelésünket vagy a helyzetkezeléseinket vesszük alapul. Miként reagálunk az adott szituációra, és hogy mindig visszatérünk ugyanazokhoz a sémákhoz. Rengeteg embernél figyelhető meg a csökkentérték-szégyen séma. Ez akkor alakul ki, amikor gyermekkorban a gyermeket nem tartják elég ügyesnek, nem dicsérjük meg, és még sorolhatnánk. Ezek a gyermekkori élmények alakítják ki a sémát, és onnantól hordozza magában az egyén annak az alapélményét, hogy ő nem elég jó. És innentől kezdve, ha bármilyen olyan helyzetbe kerül, amikor nem sikerül neki egy feladat vagy helyzet megoldása, akkor rögtön ez az értelmezés fog a fejében bekapcsolódni, és úgy fogja értelmezni, hogy ez biztos azért nem sikerült, mert ő nem elég jó. Az egyén a séma által sokkal szenzitívebbé válik, pedig ha felismerné, hogy az adott helyzetet máshogy is megoldhatná, akkor máris kiszabadulna a séma fogságából. Amíg nem próbálunk meg tudatosan figyelni arra, hogy ilyenkor máshogy is lereagálhatnánk a helyzetet, addig újra meg újra hasonló helyzetekben találjuk majd magunkat, amelyekkel ugyanúgy próbálunk megküzdeni, mint ahogy gyerek- vagy kamaszkorunkban tettük – folytatta a terapeuta.

A sémák és a párkapcsolat

A sémák a párkapcsolatainkban is megjelennek. Tudattalanul mindig olyan párt választunk, vagy olyan személyhez fogunk vonzódni, akikkel ezeket a sémákat újraélhetjük. Egy párkapcsolatban ha nem sémamentesen működünk, akkor gyerekmódban vagyunk. Egy felnőtt párkapcsolatban gyerekként lenni pedig automatikusan hozza magával a konfliktusokat és azokat a helyzeteket, ahol ez majd újra és újra visszatérő vitás pontokat és összeütközéseket fog okozni – fejtette ki az előadó.

A szakpszichológus szerint a gyógyulás folyamata ott kezdődik, hogy felismerjük azt, az adott szituációban melyik sémánk aktiválódik, és egyúttal rálátunk a torzításokra is. Ha ez megtörtént, akkor tudatosan kell figyelnünk arra, hogy változtassunk és önreflexiót gyakoroljunk. Mindig a másiktól várjuk, hogy megváltozzon, de ez nem vezet célra, mert amíg magunkban nem kezdünk el önvizsgálatot gyakorolni, addig nem fog előrelépés történni. Minden egyes párkapcsolat lehetőség kigyógyulni a sémáinkból. Ha magukba nézünk és elemezzük az előző kapcsolatainkat, akkor van rálátásunk arra, hogy mit rontottunk el, és tudatosan figyelhetünk arra, hogy ne ismételjük meg újra a berögzült viselkedésmintázatokat. Változtass azon, ami megváltoztatható, és tanuld meg elfogadni, ami nem megváltoztatható – zárta végül sorait egy idézettel Vágyi Petra sématerapeuta, aki az előadás végén a közönség kérdéseit is megválaszolta.

A program a TOP-6.9.2-16-GY1-2018-00001 „A helyi identitás és kohézió erősítése Győr városában” című projekt keretében valósult meg.

LSzimonetta
Fotók: Pozsgai Krisztina

Forrás: mandulapszicho.hu