A dán Rubjerg Knude világítótorony

Hát ez csúcs! 61. rész ‒ Szilvási Krisztián írása

rubjerg-knude-lighthouse

Az 1899-ben épített Rubjerg Knude világítótorony az Északi-tenger partján, a dániai Jylland-félsziget északi részén, Hjørring városának közelében található. 2019 októberében a homokos part folyamatos eróziója miatt síneken mozgó gördülőalkalmatosságra helyezték, hogy nagyon kis sebességgel 80 méterrel odébb, biztonságos helyre tolják.

A világítótorony a Lønstrup Klint nevű agyagos szikla tetején, 60 méterrel a tengerszint felett található. 1899-ben kezdték el építeni, fénye 1900. december 27-én gyulladt ki. 1908-ig gázzal működött, amelyet a torony melletti gázműben termeltek. Ezenkívül az épületegyütteshez tartozott egy gépház, egy irányítóközpont és a világítótorony őrének, valamint a tűzoltó személyzetnek a lakása. 1910-től kezdődően a futóhomok komoly problémát jelentett a területen, ezért bokrokat és fákat ültettek a környékre, de a part menti, erős szelek miatti – évente átlagosan másfél métert jelentő – eróziót nem sikerült megállítani. Az 1950-es években a növények nagy részét és sok homokot is eltávolítottak a területről, mivel túl közel kerültek a világítótorony épületeihez. Végül a homokdűnék olyan hatalmasra nőttek, hogy eltakarták a torony fényét, amely 1968. augusztus 1-jén világított utoljára.

Az 1970-es években a világítótorony üresen állt, de szerencsére megvalósult az a terv, hogy a körülötte álló épületek múzeumként nyíljanak meg, így 1980-ban a hjørringi Vendsyssel Történelmi Múzeum részeként létrejött az új „homokdűne” kiállítás, amely a világítótorony történetét, a természettel és a környező homokdűnékkel vívott harcát mesélte el. Azonban a múzeumnak sem volt esélye a homokkal szemben, 2002-ben kénytelenek voltak bezárni, 2009-re pedig a kis épületeket olyan súlyosan megrongálta a homok, hogy eltávolították őket.

A kapcsolódó Youtube videó lejátszása.

Míg 1900-ban a világítótorony még 200 méterre állt a tengerparttól, 2019-re már hat méterre megközelítette a víz, és várható volt, hogy a torony 2023-ra a tengerbe zuhan. Ezért 2019. augusztus 14-én megkezdődtek az épület áthelyezésének munkálatai, október 22-én pedig a 23 méter magas, 720 tonna súlyú világítótornyot 70 méterrel arrébb szállították a szárazföld belsejébe, speciálisan erre a célra épített síneken. A költöztetés költsége 5 millió dán koronát (250 millió forint) tett ki, a torony „elszállítása” pedig várhatóan 2060 körülig biztosítja a világítótorony jövőjét.

2016 tavaszán – három évvel az áthelyezése előtt – a világítótornyot újra megnyitották a közönség előtt – egy látványos projekt koncepciójához illeszkedve újragondolt építészeti megoldásokkal. Az épület belsejébe új lépcsőt illesztettek, amely a legfelső erkélyre vezet. A lépcső perforált fémlemezből készült, amely egyrészt áttetszőséget biztosít, másrészt lehetővé teszi a napfény teljes beszűrődését. Miután a világítótorony lényegében egy „fénygép”, a tervezők újraértelmezték a tetején lévő prizmát, és olyan – szél által működtetett, forgó – kaleidoszkópot alkottak, amely ahelyett, hogy az összegyűjtött természetes fényt a tenger felé küldené, a torony belsejébe vetíti, ahol a tükörpolírozott, hajlított, lyukacsos acél kombinációi folyton változó, összességében 24 méter magas színkavalkádot hoznak létre.

Szilvási Krisztián

Forrás: Wikipédia, visit-nordvestkysten.com, jaja.archi

A kép a Pixabay.com szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.

A YouTube-ra feltöltött videó beágyazása a nyilvános videómegosztó webhely API általános szerződési feltételeinek betartásával történt, a feltöltő/tulajdonos felhasználók felé történő általános engedélyét követve. A beágyazott videó ezen a linken található a feltöltő megnevezésével.

2023.05.21