1228-ban pedig Pécz nembeli Lóránt és testvérei osztozkodtak itt a földeken, később pedig belőlük lettek a Lórántfiak. 1406-ban jó Zsigmond királyunk egy Budán kelt oklevelében meg is erősíti Lóránt fia Györgyöt eme birtokaiban, aki tehát biztosan jó embere lehetett a hatalmát meglehetősen viszontagságos módon megerősítő, Nürnberg városában, 1368-ban született uralkodónak. Aztán talán éppen ez a György lesz az, aki Berzencén komolyabb udvarházat is épít, mert 1444-ben egy irat már Demeter castellanust, tehát várnagyot emlegeti Berzencével kapcsolatosan. Ahol pedig várnagy van, ott várnak is kell lennie, még ha csak egy megerősített kastély is az.

Szigetvár eleste után pecsételődött meg Berzence sorsa is (Csorba Győző Könyvtár PDM)

Arról is maradt forrás, hogy 1448-ban Hunyadi János és Garai László falai alatt táborozott seregével, és talán ostromolta is az erődítést. 1468-ban viszont már biztosan romos a várkastély, mikor is Forster György megvásárolja a birtokokkal együtt. Hogy aztán 1481-ben zálogba adja a fele földet a kastéllyal Bornemissza Jánosnak 4000 aranyakért. Majd pedig négy esztendő múlva elfogyhatott a pénz, mert Forster hasonló összegért a birtok másik felét is elzálogosította. Ezek után házassági szerződéssel akart még pénzhez jutni, de dugába dőlt a terv. Meg is halt aztán hamarosan Forster uram, özvegyét, Csapi Ilonát pedig éppenséggel Bornemissza János vette feleségül, aki így hozzá is jutott Forster minden örökségéhez.

1527-ben Bornemissza, már Buda várnagyaként, örökös nélkül távozik a világból, így aztán I. Ferdinánd Szalai János pozsonyi főispánnak adja Berzencét. Zavaros idők jönnek állandó török fenyegetéssel, így valószínűleg megerősítik a berzencei várkastélyt is. 1547-ben már Horváth Márk is itt van 100 huszár parancsnokaként, de a várőrség a stájer rendektől is kap zsoldpénzt, hiszen Berzence a Szigetvár védelmét szolgáló gyűrűhöz tartozik. 1566-ban aztán Szulejmán élete árán is, de elfoglalja Szigetvárt, így Berzencét kiürítik a magyarok. A török pedig első lendülettel le is rombolja az erősséget, majd meggondolják magukat, és 1570-ben visszaépítik. 1594 tavaszán Zrínyi György veszi vissza Csurgóval és Babócsával együtt. De Kanizsa elestével megint a töröké lesz, aztán 1664 elején itt vonja össze csapatait a híres téli hadjáratához Zrínyi, a költő. A vár őrsége pedig a 25.000 katonát látva meg is adja magát.

Vár helyett kastély van Berzencén (Helikon Kastélymúzeum CC BY-NC-ND)

A Kanizsa ostromához épp hozzálátó keresztény csapatok a felmentő sereggel érkező nagyvezír miatt kiürítik és felgyújtják aztán Berzencét is. Égését még Evlia Cselebi is látja, és így írja le a várat: „…nagy lánggal égett, de amikor még ép volt, hétszeres, erős palánkú vár volt. Csak egy kőből/téglából épült épülete, egy dzsámija és egy gőzfürdője maradt meg. E vár földjének délkeleti és nyugati része két órányi távolságban nagy mocsár. […] A belső vára – mely egy nagy dombon álló palánk volt – ennek is leégett.” A várat 1690-ben, Kanizsa visszatértekor már romként írják le, a faluban a Festetics család emelt kastélyt. A vár helyének 2021-ben kezdődött meg a régészeti kutatása, amelynek során kerültek elő a bevezetőben emlegetett leletek.

Címlapkép: A török kézen lévő Berzence vára egy 1666-os, színezett metszeten (Wikipédia)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu