Talán először fordul elő, hogy egy országos múzeum egy másik múzeum által szervezett kiállítás tárgya lesz – emelte ki a tárlat budapesti sajtótájékoztatóján Vincze Máté közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár. Mint hozzátette, a kiállítás központi eleme a Néprajzi Múzeum gyönyörű, hagyományokra építő és tartalommal is bíró díszítő ornamentikája. Mindezt a Velencében nyíló tárlat egy különleges installáció segítségével, számos művészeti ágat bevonva mutatja be, bizonyítva, hogy modern eszközökkel és gondolatisággal a 21. században is lehet a hagyományokra építeni – mondta el Vincze Máté.

Fabényi Julia, a biennále magyar kiállításának nemzeti biztosa, a kiállítást szervező Ludwig Múzeum igazgatója emlékeztetett arra, hogy a hagyományoknak megfelelően ezúttal is pályázaton választották ki a magyar pavilon idei projektjét, amely kiválóan illeszkedik a 2023-as biennále központi tematikájához is. Az idei kiállítás elsősorban abban tér el a korábbiaktól, hogy egy konkrét építészeti teljesítményre fókuszál: a 2022-ben átadott Néprajzi Múzeumra. Ez az épület a Liget Budapest projektnek köszönhetően épült fel, amely korszakunk egyik legfontosabb kulturális és urbanisztikai víziója – jegyezte meg. Elmondása szerint a magyar pavilonban egy hang-, fény- és térinstalláció épül fel, élményszerű interaktív elemekkel. A tárlat mintaszerű szakmai együttműködésben valósul meg a Néprajzi Múzeummal és a Liget Budapest projekt támogatói közreműködésével – közölte.

Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója felidézte, hogy Ferencz Marcel egy nagyszabású nemzetközi tervpályázatot nyert meg a Néprajzi Múzeum terveivel, számos világhírű építészirodát megelőzve. Az egykori Felvonulási téren, ahol korábban tankok parádéztak a pártvezetők előtt, majd 1300 autó parkolt, mostanra egy olyan, új jelképe jött létre Magyarországnak, amelyről külföldön is mindenhol csak csodálattal beszélnek – hangsúlyozta.

Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója arról szólt, hogy a múzeum 150 éves története során először kapott saját igényei szerint tervezett otthont, egy modern és szerethető épületet. Kondor-Szilágyi Mária, a tárlat kurátora elmondta: egy olyan kiállítás megvalósítását tűzték ki célul, ahol egy konkrét épület, annak ornamentikája és gyűjteménye egyszerre jelenik meg. Mint emlékeztetett, a Néprajzi Múzeum homlokzati árnyékoló fémrácsán a gyűjtemény műtárgyairól kölcsönzött 40 különböző minta jelenik meg kortárs átiratban, és alkot 8 mintavariációt. A mintákat hordozó tárgyak között van melanéz ékszer, kongói maszk, észt zubbony, mongol sámánköpeny, szentesi takácsmunka és debreceni cifraszűr is. A Reziduum projekt ebből a ritmikus pixelmintázatból indul ki: Z. Halmágyi Judit ötletét, miszerint ezt az épületet meg lehet szólaltatni, Mátrai Péter zeneszerző ültette át a gyakorlatba – fűzte hozzá.

Belépve a Velencei Biennále magyar pavilonjába, a látogató először egy rondószerű térbe jut, ahol egy erre a kiállításra készített, kortárs hangszer, Mátrai Péter Hanghengere, valamint a Néprajzi Múzeum kétféle makettje kap helyet. A hátsó zónában térbe állítva jelennek meg az épület díszhomlokzatának eredeti méretű, anyagú és mintázatú rácstáblái, összesen nyolc panel, amelyek az ornamentikát hordozzák. A rácsokat a Haász Ferenc világítástervező által tervezett fényhatások és Mátrai Péter zenéi kísérik. Külön kiállítási rész mutatja be a Néprajzi Múzeum gyűjteményét, a pavilon átriumában pedig a Liget Budapest projekt makettje érezteti a Néprajzi Múzeum új otthonának építészeti kontextusát. A látogatók két interaktív érintőképernyő segítségével saját vektorizált motívumaikat is létrehozhatják és elvihetik majd – szólt a kiállításról Kondor-Szilágyi Mária.

Boros Géza, a Velencei Biennále Iroda vezetője a projekthez magyar és angol nyelven is megjelentetett katalógust mutatta be, majd felhívta a figyelmet a tárlat reziduum.ludwigmuseum.hu linken már elérhető honlapjára is. A 18. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennále a nagyközönség számára május 20-tól november 26-ig lesz látogatható.

Fotók: reziduum.ludwigmuseum.hu
Forrás: MTI