Miközben Raphaëlle (Valeria Bruni Tedeschi) kapcsolata megmentésén fáradozik, elesik az utcán, és eltörik a könyöke. A közeli kórházba viszik, ahol hatalmas a felfordulás, tart a sárgamellényesek tüntetése, az egészségügyi dolgozók sztrájkolnak, a váró megtelt az ellátásra szoruló emberekkel, mindenki ideges és türelmetlen.

A fájdalomcsillapítók hatására megered a nő nyelve, és mindenkihez van néhány keresetlen szava, köztük a kamionsofőr Yannhoz (Pio Marmai) is, aki úgy gondolta, két fuvar között milyen jó ötlet kilátogatni a tüntetésre. Amikor aztán gránátszilánkok fúródnak a lábába, és veszélybe kerül a megélhetése, már nem ennyire lelkes, sokkal inkább kétségbeesett, dühös és ideges. Kim (Aïssatou Diallo Sagna) a kórházban ápoló, napok óta talpon van, és miközben egyre fáradtabban és kimerültebben próbál másokon segíteni, a saját gyerekére is gondolnia kell, aki szintén beteg és ellátásra szorul. A szakítófélben lévő Julie (Marina Fois) a minősíthetetlenül viselkedő barátnőjéhez siet, és próbálja menteni a menthetőt, csakhogy tüntetésre induló fiáról nincs hír, ami nem könnyíti meg a tisztánlátást. Ha ez nem lenne elég, a rendőrattak a kórház felé hajtja az embereket, akik a már egyébként is zsúfolt sürgősségin keresnek menedéket.

Különböző anyagi helyzetű, világnézetű és politikai hovatartozású embereket hoz össze a sors, akiknek az ország baján kívül a sajátjukat is cipelniük kell. Olyan embereket, akik kint az utcán nagy valószínűséggel nem keresik egymás társaságát, nem vegyülnek egymással, és éppen a párbeszéd hiánya az, ami miatt nem ismerik a másik problémáit és elképzelését a világról. Tele vannak előítélettel, melyeknek még ha van is valóságalapja, nem lehet mindenkire egyformán ráhúzni. A kényszerű együttlét aztán segít jobban megismerni egymást és közelebb kerülni egymáshoz, ami közvetett módon a személyes problémák megoldásához és/vagy újraértékeléséhez is hozzájárul(hat).

A film eredeti címe A törés, ami egyaránt vonatkozik a főszereplő sérülésére, átvitt értelemben pedig sok mindennek be kell forrnia ahhoz, hogy az élet újra a megszokott mederben folyjon tovább. A feszültséget humorral oldja, jól megírt párbeszédekkel operál, és kendőzetlenül mutatja be a franciaországi eseményeket, az egyre szélesebb rétegeket érintő problémákat, pl. az alulfinanszírozott egészségügyet, ahol a dolgozók legalább annyira le vannak robbanva, mint a plafonról a betegek nyakába hulló légkondi. Amikor mindenkit ellátnak és mehet a dolgára, a szereplők útjai elválnak, de talán ez a közös élmény megmarad, és egy kicsit máshogy tekintenek a világra, azokra, akik nem pont olyanok, mint ők maguk. Játszódhatna bárhol, ami segíti a könnyebb megértést és befogadást, de nemcsak a helyszínt tekintve, hanem stílusában és előadásmódjában is jellegzetesen francia.

A kapcsolódó Youtube videó lejátszása.

Hujbi
Forrás: hetediksor.hu