Az online térbe költözött a magyar film 120 évét bemutató nagyszabású kiállítás


nagylatoszog-nfi-online-kiallitas

2021-ben láthatta a közönség a Ludwig Múzeum és a Nemzeti Filmintézet (NFI) együttműködésében megvalósult, Nagylátószög című tárlatot, amely a magyar filmtörténet 120 évét mutatta be a Duna-parti intézmény 14 termében. A kiállítás április 30-án az online térbe költözött.

A tárlat sikerét mutatja, hogy öt hónap alatt majdnem negyvenezer látogatót vonzott. A virtuális kiállítás az ExhibitOnline cég fejlesztésével valósult meg, amely április 30-tól, a magyar film napja alkalmából elérhető – mondta el a budapesti sajtótájékoztatón Ráduly György, a Filmarchívum vezetője.

Az NFI megalakulásától kezdve a mozgóképipar egészét képviseli, és különféle igazgatóságokon keresztül a magyar filmművészet múltját és jelenét is támogatja – hangsúlyozta Pál Ákos, az NFI vezérigazgatója. „Ez a virtuális kiállítás kiváló példa arra, hogy miként tudjuk a magyar filmművészet emlékeit ápolni és minél szélesebb körben hozzáférhetővé tenni” ‒ magyarázta, majd kifejtette, hogy a Filmlabor a Filmarchívummal karöltve a régi filmeket felújítja, digitalizálja és elérhetővé teszi a nagyközönség számára.

Pál Ákos felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt években London után Magyarországon forgatták a legtöbb nemzetközi filmet. 2021-ben 218 milliárd forint volt a regisztrált projektek összköltsége, ami az előző évhez képest 20 százalékos növekedést jelentett. Kiemelte: 2022-ben az ágazat további 30 százalékos növekedést produkált. Szerint egyre nagyobb szükség van a filmes szakemberekre, az NFI több mint ezer szakember képzését segítette az elmúlt években, a filmes orientációs programon keresztül pedig a fiatalokat szeretnék az iparba csábítani. „A Nagylátószög kiállítás egyik célja éppen az, hogy ezzel az új platformmal a fiatalokhoz is közelebb hozzuk a filmművészet elmúlt 120 évét” ‒ magyarázta a vezérigazgató.

Ez a filmtörténeti kiállítás nagy részletességel tárja a közönség elé a magyar film értékes múltját – fogalmazott Koltai Lajos rendező, operatőr, a nemzet művésze, kiemelve, hogy a kiállítás azokra a fontos kérdésekre adhat választ a magyar mozival kapcsolatban, amiket korábban „elfelejtettünk” megkérdezni.

Barkóczi Janka, a Filmarchívum kutatója, a kiállítás egyik kurátora, a projekt egyik koordinátora elmondta: a tárlat a nagylatoszog.nfi.hu linken elérhető. A katalógusnézet klasszikus formában mutatja be a kiállítást, de 3D-ben is bejárható mind a 14 terem. A szövegekbe bele lehet kattintani, a kiállított tárgyak, képek, videók élményszerű módon tekinthetők meg. A 3D-s nézetben a látogatók nyilak segítségével közlekedhetnek a termek között, több tárgy szintén 3D-ben tekinthető meg – egyebek mellett Szőts István gyermekkori laterna magicája is, amelynek tanulmányozása oktatási célokra is alkalmazható – mondta Barkóczi Janka, kiemelve, hogy a többféle nézetben, például virtuális valóság formájában is körüljárható a kiállítás.

Az első teremben a mozi születése előtti korszakból láthatók olyan eszközök, amelyek az állóképet meg tudták mozgatni – mondta Kurucz Márton kurátor. Felhívta a figyelmet arra, hogy az első vetítésre 1895 utolsó napjaiban került sor Párizsban, majd fél évvel később már Budapesten jártak a francia Pathé cég mukatársai, és elkészítették hazánkról az első filmfelvételeket a millenniumi kiállítás alkalmából. Mint mondta, 1901-ben folytatódott a magyar filmtörténet a Táncz című filmmel, amely az Uránia tetőteraszán forgott, ekkor létesültek az első mozik a fővárosban, kezdetben sátrakban, később kőépületekben. Kurucz Márton emlékeztetett, hogy a hangosfilmek első korszakában, 1930 és 1945 között készült alkotások nagy része a második világháború után külföldről, idegen nyelvű feliratokkal került elő.

A második világháború utáni, a rendszerváltozásig tartó magyar filmtörténetet három részre (1945-1956; 1957-1968; 1969-1989) bontva mutatja be a tárlat. Külön terem taglalja a cenzúra történetét, a Balázs Béla Stúdió éveit, a filmgyártás folyamatát, de külön figyelmet szenteltek a magyar animáció történetének is. A rendszerváltás óta eltelt három évtizedet bemutató terem nagy teret szentel az Oscar-díjas alkotásoknak, a Magyar Hollywood című terem kitér valamennyi magyar vonatkozású Oscarra. A tárlaton összességében több mint 100 videó és 300 műtárgy tekinthető meg.

Ráduly György beszélt arról is, hogy tervezik egy filmes központ létrehozását Budapesten, ahol állandó filmtörténeti tárlat és időszaki kiállítások, fesztiválok kapnának helyet. Jelenleg a tervek előkészülete zajlik – magyarázta a Filmarchívum vezetője.

Forrás: MTI

2023.05.05