A kiállítást – amely az Agrárminisztérium támogatásával jött létre – Szeles Szabolcs alpolgármester, a Győri Értéktár Bizottság elnöke nyitotta meg. „A kincsek és értékek kimeríthetetlen tára – maga Győr a csoda” ‒ kezdte köszöntőbeszédét. Az ország értékeinek összegyűjtését, lajstromba vételét a magyar kormány indította, melyek hierarchiája a helyi értékektől a megyei értékeken át (megyerikumok) a hungarikumokig épül fel.

A Győri Értéktár Bizottság 2021. március 15-én alakult meg, hogy betöltse a hiátust a megyei rendszerben. Értékeink minél szélesebb körben történő bemutatása, népszerűsítése, a helyi értékek rendezése, értékelése, közbecsülésük megteremtése vagy növelése, a lokálpatriotizmus, a lokális közösségi tudat erősítése céljával jött lére. Győr városa bővelkedik épített és természeti szépségekben, szellemi termékekben, tárgyi javakban, valamint számos helyi hagyomány, ünnep, kiemelt rendezvény kötődik hozzá. Mindezekkel kívánja a Győri Értéktár Bizottság feltölteni ezt a „gyűjteményt”, amelynek gazdagításában bárki részt vehet, a javaslatokon, előterjesztéseken túl – legyenek azok kulturális, művészeti, sport, gasztronómiai, hagyományőrző... stb. értékek – pedig örömmel fogadnak bármilyen ötletet, elképzelést, támogató együttműködést.

A győri könyvtárban nyílt kiállításon 17 olyan „érték” került bemutatásra a kihelyezett, nagy méretű tablókon megtekinthetően, amelyek tökéletesen reprezentálják a város sokszínű gazdagságát, maradandó és megőrzésre érdemes „egyedülállóságait”. A kiállítás anyagán túl készülőben van egy film is az értéktárról, illetve egyéb eszközök beszerzése, amelyek a „gyűjtemény” anyagának megismertetését és népszerűsítését segítik majd elő. „Én úgy látom, muszáj azt a lépést megtennünk, hogy kimegyünk az emberek közé” ‒ mondta el Szeles Szabolcs. Ezért az idei évben a bizottság azt tervezi, hogy számos rendezvényen, eseményen részt vesz majd és mutatja meg magát. Mindezeken túl ennek a kiállításnak az anyaga vándorútra kel, hogy eljusson minden egyes intézménybe, „hogy a győriekhez odavigyük ezt az ügyet, eléjük tárjuk ezeket az értékeket”.

A kiállítás megnyitóját megtisztelte jelenlétével dr. Perger Elza, Győr alpolgármestere és Hermann-né Gesztrich Nikoletta, Győr Megyei Jogú Város Kulturális Osztályának főosztályvezetője is. Az ünnepi műsorban elhangzott J. S. Bach g-moll szólószonátája Bónitz Márton, a Győri Filharmonikus Zenekar koncertmesterének előadásában. Ezután került sor a Győri Értéktár gyűjteményébe már beválasztott értékek javaslattevőinek (felterjesztőinek) megnevezésére, és a nekik szóló elismerő oklevelek ünnepélyes átadására.

A Győri Mikulás Birodalom (javaslattevő Tóth Ildikó) története immár több mint 30 évre nyúlik vissza, a nonprofit kezdeményezés mára – támogatókkal, önkéntesekkel – minden év decemberében egy több mint 2000 gyermeket vendégül látó rendezvénnyé nőtte ki magát „valódi” mikuláslevelezéssel. A győri Püspökvár barokk, pozitív műemlék orgonáját (javaslattevő dr. Maróti Gábor) az egyik legrégebbi hazai darabként tartják számon. Az 1730 előtt, Mária Terézia megrendelésére készült – a közelmúltban teljes rekonstrukción és restauráláson átesett – hangszer kottatartó állványán egy 18. századi Tantum ergo-himnusz számozott basszussal lejegyzett sorai találhatók. Ecker János naplói (1847-1850) (javaslattevő dr. Horváth Sándor Domonkos) egy a város társadalmi életében aktív szerepet vállaló tisztségviselő feljegyzései a győri eseményekről. Sajnos csak négy naplója maradt fenn ebből az időszakból, amelyek (két színházi naplójával egyetemben) a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Muzeális gyűjteményében találhatók.

Az 1728-as Calendarium Jaurinense (javaslattevő dr. Horváth Sándor Domonkos) az első Győrben nyomtatott könyv, az egyik legjelentősebb nyomdászattörténeti emléke a városnak, amely mérete és címlapja révén kiemelkedik a kor kalendáriumai közül. A nyomdát alapító Joseph Anton Streibig ezen kiadványa, illetve a Streibig-gyűjtemény szintén a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Muzeális gyűjteményében található. A történelmi Magyarországon készült, monogramokkal és dátumokkal ellátott téglabélyegek az ország (fő)nemesi társadalmához, egyházi méltóságaihoz, jeles eseményeihez, hazánk ipari forradalmához, népi szimbólumaihoz kapcsolódnak. A győri várkapitányos, egyházi jeles és évszámos bélyeges téglák (javaslattevő Albert Zsolt) így méltán kaphatnak jelentős figyelmet és komoly elismerést. A „győri csuda” (javaslattevő Radicsné Csőre Andrea) kiindulási alapja egy péri gyilkosságballada, amelyet nemcsak a szájhagyomány műfajai őriztek meg, hanem a korabeli sajtó és egyéb ponyva kiadások is. A kutatásnak – amelyet dr. Lanczendorfer Zsuzsanna végzett – emellett, Jedlik Ányos révén, orvostörténeti kuriózuma is van.

A Kisalföldi ASzC Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium az egyetlen az országban, ahol lovas katonai hagyományőrző kiképzést kapnak a diákok. A Győri Lovas Nemzetőr Díszszakasz (javaslattevő Csiszár Rudolf) 1999-ben alakult, állandó résztvevője a városi rendezvényeknek, egyenruhájuk az 1848-49-es győri Lovas Nemzetőrök viseletét jeleníti meg. Az Insula Lutherana épületegyüttes (javaslattevő Csorba János) Győrben az egyik legszebb, legsajátosabb organikus példája a természeti adottságok és az épített környezet évszázados összhangjának, ahol az ország egyik legszebb evangélikus temploma, az Evangélikus Öregtemplom áll – e köré épültek fokozatosan az Evangélikus Iskola és a Szeretetház. A Petz-féle gyomorvarrógép (javaslattevő Lébényi Zoltán Lőrinc) műszaki megoldása dr. Petz Aladár győri sebész találmánya: az eszközt világszerte használták a sebészetben a sebszélek összevarrására. A Győr-keresztek (javaslattevő prof. dr. Dézsi Csaba András) kiemelt jelentőségű történelmi kordokumentumok, amelyek 1598 óta állnak főként Ausztria és Magyarország területén, és hirdetik annak emlékét, hogy Győr volt abban az időben a keresztény Európa védőbástyája. A Vaskakas legendája (javaslattevő Szeles Szabolcs) 1594. szeptember 29-ig repít vissza bennünket, a győri vár törökök miatti vérzivataros korszakába. A monda az idők során bővült, színesedett, jelvénye-jelképe változott – ma a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum helytörténeti gyűjteményének féltve őrzött kincse, a város egyik jelképe.

A 335 hektáros győrszentiváni tölgyes erdő (javaslattevő Markó-Valentyik Anna) régen disznókonda makkoltatását szolgáló településrész volt, területén ma nemcsak erdei fenyők, de 150 éves kocsányos tölgyek is találhatók csodálatos látványt nyújtó ágrendszerrel és koronamérettel. Az állatvilág tekintetében pedig a magyar futrinka mellett 400 lepkefaj is él a területen számos védett madárral, kisemlőssel egyetemben. A város nyugati peremén található, közel 22 hektár kiterjedésű Bécsi úti nádas (javaslattevő Markó-Valentyik Anna) 2004 óta helyi jelentőségű védett terület. Ez a vizenyős ártéri maradvány botanikai, zoológiai és tájképi szempontból is értékes, állatvilága kétéltű fajok mellett énekes madarakban is gazdag. A szitásdombi füvészkert (javaslattevő Markó-Valentyik Anna) a Mosoni-Duna mellékén található homokos, pusztagyepi terület, amely az 1954-es árvíz idején menedéket adott Bácsa lakosságának. Ezen a helyen ma Füvészkert és tanösvény is található.

A győr-nádorvárosi evangélikus templom (javaslattevő Csorba János) építése 1940-ben vette kezdetét Sándy Gyula – a román építészeti stílus sajátosságainak figyelembevételével készült – tervei alapján. Külön érdekessége az előrelépő, kőoszlopokkal megtámasztott, oromzatos kapuzat és a bástyaszerűen kiképzett harangház, a belső berendezés legértékesebb darabjai pedig Schima Bandi feszülete és gyertyatartói, valamint Borsos Miklós vörös márványból készült keresztelőkútja. Az egykori győri Ágyúgyárhoz tartozó megfigyelőállásokból (javaslattevő Major Gábor) a városból kilőtt lövedékek röppályáját, becsapódási helyét figyelték. A Győrszentivántól Gönyűig húzódó terület rejti az épületeket, melyek az Ágyúgyár történetének mementói. A kutatások jelenlegi állása szerint a győri ágyúgyári lőtér az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legmodernebb tüzérségi lőtere volt a maga korában. A győri geodéziai emlékpark (javaslattevő Bolla Gyula) története 1810-ig nyúlik vissza: a Habsburg Birodalomban a 18. század második felétől a térképek hiánya egyre több problémát vetett fel, ezért elrendelték kataszteri térképek készítését. Magyar területen az első alapvonal mérésére Győrben és környékén került sor, melyek megmaradt pontjait egy emlékparkban helyezték el.

A Győri Értéktár népszerűsítését szolgáló kiállítás a Kisfaludy Károly Könyvtár második emeleti rendezvénytermében április végéig tekinthető meg.

Szilvási Krisztián
Fotók: Vas Balázs

Fotógaléria: A Győri Értéktár népszerűsítése – Kiállítás a győri könyvtárban

Vas Balázs fotói

33 kép