Csáky Anna Csornán született 1938-ban, már kora ifjúkorától írt verseket. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett magyar-orosz szakos tanárként. Pedagógusi pályájának befejezése után, 2002-ben csatlakozott költőként a két évvel korábban indult Győri Antológia című időszakos kiadvány szerzőinek köréhez (lektori tevékenységet is végezve), amelynek szerkesztését 2005-ben vette át. Ő lett a 2009-ben megalakult Győri Antológia Irodalmi és Művészeti Alkotó Közösség (GYAK) vezetője, amely az évek alatt széles körű, kölcsönös kapcsolatokat alakított ki több jelentős (határon inneni és túli) alkotói közösségel, irodalmi-művészeti folyóirattal (VÁR, AGRIA, Bécsi Napló). A GYAK Győr város kulturális életében nyújtott magas színvonalú művészeti tevékenységének elismeréséül 2017-ben Győr Művészetéért Díjban részesült.

Csáky Anna költészetének fontos alappillére volt a forma, a ritmus, a hagyományos strófaszerkezet, de viszonylagos szabadsággal bánt velük. Köteteiben a közéleti, különösen az általános emberi témák, illetve a művészettel, valamint a halállal, a gyásszal, a fájdalommal kapcsolatos gondolatai jelentek meg. „Csáky Anna költészetének íve a természetlírától a metafizikai létkérdések ostromlásáig terjed, azaz az ember természeti valóját összeköti a természetfölötti dimenzióval. A köztes mezőnyben maga az emberi élet áll, ezernyi színével – gazdagságával – élmények bőségével; a lírai én lelki szűrőjén átáramoltatva. Egészében egy végtelenül eleven, egyszerre személyes és áttételes életmű bontakozik ki előttünk, amelynek női(es) jellege ritkaságszámba megy a mai költészeti palettán” ‒ írta művészetéről G. Komoróczy Emőke irodalomtörténész, esszéista.

Csáky Anna költészetének alap-irányultságát a szubjektum belvilágának, személyes léttapasztalatainak feltárása adta. A táj az ő számára az örökkévaló titkok hordozója volt, ezért a természeti szimbólumokkal saját létszemléletét (is) közvetítette. „Minden versében egy csöppnyi Mindenséget próbált megformálni, Isten üzenetét másoknak is továbbadva.” A Hold szerelmeseként egy egész kötetet felölelő mennyiségű verset írt e csodálatos égitest ihletésében, a szerelemről és a természeti szépségekről szóló alkotásainak sorai közé rejtve.

Költői útja hét megjelent kötet (Léleklánggal szőtt mosoly, Szemben az éggel, A magyar Krisztus, Mágikus Hold, Impressziók, Felsebzett utak, Fenség és Kereszt) mentén bontakozott ki. G. Komoróczy Emőke szerint az Impressziók jelentős előrelépést jelentett alkotásmódját, poétikai eszköztárának gazdagodását, élményvilágának kitágítását illetően, mely során a költő az imaginatív megjelenítési módtól eljutott az intuitív, beleélő megismerési és formateremtő módszerig. A Fenség és Kereszt pedig bizonyos értelemben az életmű csúcsának, egyúttal a legmegrázóbbnak is tekinthető.

Több mint negyven éve élt együtt egyre növekvő szerelemben, szeretetben élete párjával és alkotótársával, Molnár Györggyel (fotók, karikatúrák, fafaragványok). „Ezalatt teljesedett ki mindkettőnk alkotómunkája. Egymást inspiráljuk és segítjük. A GYAK tagjaiként a közös tevékenység során valóban egymást teremtettük azzá, akivé lettünk.”

„Tavaszéj hajnalán
derengő-kék egek,
nyíló ajkadon
ébredek.

Nyári éj hajnalán
duzzadó vágy, meleg,
megcsókolom a
testedet.

Őszi éj hajnalán
harmat, bú pereg,
megcsókolom a
szemedet.

Téli éj hajnalán
a fény szendereg,
megcsókolom a
kezedet.

Halálom hajnalán,
amikor elmegyek,
megcsókolom a
lelkedet.”

Néhány dala megzenésített formában is hallható az interneten (Szerelem-madaram, Illanó szépség, Tűztánc, Vágyak), versei olvashatók országos és határon túli folyóiratokban (Vár, Szél-járás, Agria, Kláris, Bécsi Napló, Atelier).

„Ha valaki meghal, igazi valója
egy sugárra száll és elröpül,
minden álma, tette leválik róla,
s a végtelent kapja örökül.”

Győri Szalon

Az írás G. Komoróczy Emőke: Csáky Anna költészete (Győr, 2019) című könyvének, illetve a Rendhagyó bemutató című cikk felhasználásával készült.