Nagykálló váráról tudhatjuk azt is, hogy a török halmozott fel itt különféle építőanyagokat az 1570-es évek elején, hogy várat építsen a 40 kilométerre lévő Debrecennel szemben. Erre pedig Johann Rauber kassai főkapitány is lépni kényszerült, el is küldte hát embereit, akik erős fedezet mellett meg is építették Kálló szabályos sokszög alakú várát, az itáliai hadmérnöki tudomány egyik szép példáját, ezt a várról készült metszetek alapján bátran ki is jelenthetjük. Mivel aztán az 1574-es 5. tc. a végvárak felsorolásában emlegeti Kállót, akkor nyilván kapitánya is volt már ennek a frissen felhúzott erősségnek.

Mégpedig egyszerre kettő is, a „főkapitányt” Prépostvári Bálintnak hívták, helyettesét pedig Sidy Jánosnak. Prépostvári Kassán szolgált korábban hadnagyként, majd a szatmári várba került alkapitányként és lovassági parancsnokként, Székely Antal pálcája alá. Innen nevezte ki az uralkodó Kállóra, amely építésétől fogva szálka volt a török szemében. Még az isztambuli kormányzat is emlegette Bécshez intézett leveleiben mint a tűzszünetet, a békét fenyegető problémát. S valóban, a kállói vár és viszonylag népes legénysége meg is hiúsított török rablóportyákat, például 1575-ben Hajdúböszörmény kifosztását. Ahol is öt töröktől körülvéve, vitézül küzdve elesett Sidy János alkapitány is.

Törökök Kálló vára előtt (Katasztrófavédelem Központi Múzeuma CC BY-NC-SA)

Prépostvári még ebben az esztendőben elkísérte Békés (Bekes) Gáspárt sikertelen erdélyi hadjáratára, és nagy szerepe volt, hogy Békés hadainak maradékai el tudták hagyni az erdélyi területeket. 1577-ben aztán Prépostvárit már Kassán, a főkapitányság beosztásában találjuk mint a magyar mezei hadak kapitányát (ungarische Feldhauptmann). Ő az, aki vitézeivel a helyszínre száguldva megmenti a Kassától vagy 60 kilométerre lévő szikszói vásárt a török rablóportyától. A szikszói „sokadalmat” a füleki bég „ütötte meg” martalócaival, de véres fejjel és üres zsebbel kellett elmenekülnie onnan. Prépostvári uram pedig ahogy haladt előre a korban, úgy lépdelt felfelé a katonai ranglétrán is. Volt ő Eger várának főkapitánya, de még kassai kerületi főkapitány is, no meg a bécsi Haditanács tagja. Így még az is lehet, hogy ágyban, párnák között hallhatott meg, nem úgy, mint a kállói kapitányok többsége.

Bocskai a Hősök terén (Forum Hungaricum Nonprofit Kft. CC BY-SA)

Kállón Prépostvári uram után, 13 év alatt Serényi Mihály, Kapy András, Csapy Kristóf, Záthy Kristóf és 1590-től Székely György is volt kapitány. Aztán 1600-ban Kátay Mihály kapta meg Bécstől a tisztséget. Ő az álmosdi csata, 1604. október 29. után átadta a várat Bocskai Istvánnak, a fejedelem cserében kancellárjává tette. Hogy aztán Bocskai megbetegedése és kassai halála után hajdúi azzal vádolják, hogy megmérgezte vezérüket, így aztán a város piacán egyszerűen halálra verték.

Rákóczi lebontatta a kállói várat (Piarista Rend Magyar Tartománya CC BY-NC-ND)

Kállónak pedig még sok kapitánya volt egészen 1704-ig, mikor is II. Rákóczi Ferenc úgy döntött, hogy nincs szüksége rá, és öt év alatt lebontatta, a földdel tétette egyenlővé az addigra már rossz állapotban lévő erősséget.

Címlapkép: Nagykálló vára (Wikipédia)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu