A rendkívüli műalkotás Jean Bilhères de Lagraulas bíboros megrendelésére készült el 1499-ben, és meghozta alkotója számára a hírnevet. A Pietà-t már a kortársak is remekműnek tekintették, amely „feltárja a szobrászat minden lehetőségét és erejét”. Giorgio Vasari szerint egyértelműen csoda, hogy egy formátlan kőtömb ilyen természetfelettien tökéletessé formálódhatott. Nem véletlen, hogy Ludovico Ariosto már 1532-ben il divinónak, vagyis „isteni” tehetségnek kiáltotta ki Michelangelót, amihez a kortárs életrajzírók (köztük Vasari) is lelkesen csatlakoztak.

Az egyetemes jelentőségű művészgéniusz mesteri módon volt képes életet lehelni a hideg márványba, mély érzelmeket kölcsönözve a szobornak. A Pietà-t szemlélve anya és fia közötti bensőséges pillanat tárul a szemünk elé, amelyben gyengédség, fájdalom, áldozathozatal és olyan elfogadás egyesül, amelynek megértéséhez ki kell emelkednünk. Hisz Michelangelo ihletett szobrán keresztül Mária és Jézus lelkébe pillanthatunk, egy tiszta és nemes világba, amelyet csak a legszebb formák képesek kifejezni. Ez lehet az egyik magyarázata annak, hogy a két alak egy ilyen szenvedéssel teli helyzetben is harmóniát sugároz. A mélységes bánat, amelynek csak nyomai láthatóak Mária és Jézus arcán, a szemlélő szívében bontakozik ki. Nehezen szavakba foglalható, mi mindent ébreszt az isteni szépséget és jóságot tükröző alkotás. Michelangelo a reneszánsz korszak neoplatonikus eszméit vitte bele a márványba. Ennek lényege, hogy minden ember kapcsolódhat az istenihez, mert benne is ott van ennek szikrája. Ehhez megtisztulásra van szükség – erről szól a húsvéti időszak, és ezt a katarzist segíti a reneszánsz zseni remekműve is.

Michelangelo szobra megformálásakor visszatér a Pieta (irgalmasság, kegyelem) eredeti fogalmához. A pietas az ókori Rómában kegyes cselekedetet jelentett, amikor az ember azt teszi, ami a küldetése, összhangban az egyetemes erkölcsi törvényekkel. Az ilyen tettekhez a lélek nyugalma társul.

A szobor egyik elgondolkodtató eleme Mária egyszerre fiatal és ugyanakkor erőt sugárzó alakja. Michelangelo ötvözte benne a jövőt is előre látó szibülla és az örökké fiatal isteni szépség ideáját. Ezzel mintha azt sugallná, hogy a Madonna előre tudta, hogy mi vár Jézusra. De az előrelátás önmagában nem hoz nyugalmat. Mária annak is tudatában van, hogy a fizikai test halála szent áldozat az emberiségért.

A húsvét a kereszténység központi ünnepe. Arra is emlékeztet, hogy Jézus Krisztus feltámadásával győzelmet aratott a halál felett. Michelangelo közel hozza hozzánk ezt a misztikus eseményt – látomásán keresztül, amelyet a halhatatlanság illata leng be, mi is részesülhetünk ebből a tökéletes világból, amelyet nem sebezhet meg semmilyen fegyver. Olyan fájdalmas és mégis szeretetteli érzést ébreszthet bennünk, amely a honvágyhoz hasonlatos.

Michelangelót minden idők egyik legnagyobb művészeként tartják számon, aki szobrászként, festőként és költőként is hatással volt a nyugati művészet fejlődésére. A Pietà pedig ennek a rendkívüli életműnek az egyik legtökéletesebb alkotása, amely az itáliai zseni mesteri tehetségének tanúja és maradandó öröksége.

A kapcsolódó Youtube videó lejátszása.

Reményik Sándor verse méltó tisztelgés Michelangelo és minden elhivatott művész előtt:

Márványtömb

Áll formátlanul, faragatlanul:
Nyers, puszta kőtömb, szikla-hatalom,
A művésszel áll szemközt zordonul,
Ki tépelődik már az Alakon.

A felszikrázó márványereken
Sivár, kietlen dac vonaglik át,
A kő, s a lélek perbeszállni kész:
Vajjon ki nyeri meg ezt a csatát?

A művész büszke homloka mögött
Bontakozik fénylőn egy istenarc,
A természet, az ős márvány tagad:
Ember, minek az egetvívó harc?

A véső cseng és döng a kalapács,
A márvány tűr és konokul kacag,
Egy elhibázott mozdulat csupán,
S a formán újra úr az ősanyag.

A véső cseng és döng a kalapács,
Tán - évekig - míg elkészül vele,
Talán a márvány istenarcot ölt,
Talán a művész elpusztul bele.

Szabados Éva

Forrás: angol és magyar nyelvű wikipédia, michelangelo.net, arcanum.com

A kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.

A YouTube-ra feltöltött videó beágyazása a nyilvános videómegosztó webhely API általános szerződési feltételeinek betartásával történt, a feltöltő/tulajdonos felhasználók felé történő általános engedélyét követve. A beágyazott videó ezen a linken található a feltöltő megnevezésével.

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Mozaik a Villa Hadrianából
2. rész: Cellini: Sótartó
3. rész: Caravaggio: Medúza-fő
4. rész: Leonardo da Vinci: Hölgy hermelinnel
5. rész: Pierre Puget: A krotóni Milón halála
6. rész: Henri Rousseau: Az álom
7. rész: Ihachi sárkánya
8. rész: Nagy Károly talizmánja
9. rész: A Teknősbékák kútja (Fontana delle Tartarughe)
10. rész: Pablo Picasso: Guernica
11. rész: Benczúr Gyula: Budavár visszavétele
12. rész: Piero della Francesca: Szent Antal szárnyasoltár
13. rész: Alfons Mucha: Gismonda
14. rész: Emile Gallé: Váza írisszel
15. rész: Tádzs Mahal
16. rész: Edgar Degas: Balett – A csillag
17. rész: Bernini: A folyók kútja
18. rész: Gemma Augustea
19. rész: Bernini: Apolló és Daphné
20. rész: A Belém-torony
21. rész: Bocca della Verità (Az igazság szája)
22. rész: A sienai dóm
23. rész: Az Alhambra
24. rész: A chambord-i kastély
25. rész: A prágai Károly híd
26. rész: A chartres-i székesegyház
27. rész: Arany körgallér a bronzkorból
28. rész: A Fabergé-tojások
29. rész: Lechner Ödön: A pozsonyi kék templom
30. rész: Gulácsy Lajos: Varázslat
31. rész: Csontváry Kosztka Tivadar: Mandulavirágzás Taorminában
32. rész: Hadrianus síremléke, az Angyalvár
33. rész: A Prima Porta-i Augustus szobor
34. rész: Raffaele Monti: A menyasszony
35. rész: Munkácsy Mihály: Krisztus-trilógia
36. rész: Tiziano Vecellio: Pesaro Madonna
37. rész: Róth Miksa: Napfelkelte
38. rész: Gustav Klimt: Pallasz Athéné
39. rész: A Neuschwanstein kastély
40. rész: A pisai ferde torony
41. rész: Frida Kahlo: Önarckép tövises nyaklánccal
42. rész: Ara pacis Augustae (Az augustusi béke oltára)
43. rész: A capitoliumi nőstény farkas
44. rész: A prágai Szent Vitus-székesegyház
45. rész: A négy tetrarcha portrészobra
46. rész: Johannes Aquila: Szent László – A veleméri templom freskórészlete
47. rész: A Colosseum
48. rész: A conwyi vár
49. rész: Antoni Gaudí: Park Güell
50. rész: A maharadzsapalota
51. rész: Niobé-kratér
52. rész: Ponte Vecchio
53. rész: Az Aranyhajó
54. rész: A Szent István-terem
55. rész: Humayun császár síremléke
56. rész: A Big Ben
57. rész: A rábaszentmiklósi Szent Miklós templom
58. rész: A Mátyás-templom
59. rész: A Sándor-erőd
60. rész: A Hohenzollern-kastély
61. rész: Gustav Klimt: A csók
62. rész: Míg a halál el nem választ... ‒ Sten Sture jegygyűrűje
63. rész: A Lánchíd
64. rész: A Szamothrakéi Niké
65. rész: A Bostoni Operaház
66. rész: Sandro Botticelli: Tavasz
67. rész: A Gyugyi-gyűjtemény
68. rész: Claude Monet: Nő napernyővel – Madame Monet és fia
69. rész: Az agyaghadsereg
70. rész: San Gimignano tornyai
71. rész: A Las Lajas bazilika
72. rész: M. S. mester: Kálvária
73. rész: Bomarzo – A rejtélyes szent erdő
74. rész: Eugène Delacroix: Villámlástól megriadt ló
75. rész: Hohensalzburg vára
76. rész: Élisabeth Vigée Le Brun: Önarckép portréfestés közben
77. rész: Knidoszi Déméter
78. rész: A winchesteri székesegyház
79. rész: A Festetics-kastély
80. rész: Raffaello: Sixtus Madonna
81. rész: Mont-Saint-Michel
82. rész: Jan Vermeer: Csipkeverőnő
83. rész: A millau-i völgyhíd
84. rész: Flora Farnese
85. rész: Thomas Pitts: Pagoda epergne
86. rész: A Kuangcsoui Operaház
87. rész: A brüsszeli csipke
88. rész: Mercurius di Giambologna
89. rész: A Laokoón-szoborcsoport