A török időket idéző sikerdarabot 1967. december 21-től a moziban már vetítették, ugyanis a film producere a MOKÉP és az MTV kettőse volt. De hogyan is született meg ez a nagyszabású alkotás? A film Fekete István azonos című regényének adaptációja. A könyv jóval korábban íródott, a szerző legelső kötete. Fekete István 1934 körül kezdett szépirodalmi publikációkat közzétenni. 1936-ban gazdatisztként dolgozott Ajkán, amikor az Országos Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság történelmi regénypályázatára megírta A koppányi aga testamentumát, amellyel első díjat nyert. A társaság sokat tett azért, hogy az „egri remete” hagyományát ápolja, éppen ezért nem véletlen, hogy Fekete művét találták a legjobbnak.

Közbevetőleg el kell mondanunk, hogy a magyar próza XIX. századi megújulásakor a történeti múlttal való foglalkozás formái is kialakultak, és nemzetünk megszületése idején különös nyomatékot és figyelmet kaptak. Ezek a sémák később elvesztették analitikus, feltáró jellegüket, az írói módszerek megváltoztak. Jókai regényeit például a „meseszövés kelméssége” jellemezte egyes kritikusai szerint, Gárdonyiét pedig a „kiszínezett leckefelmondás”. Ugyanakkor ezek az olvasmányos, fordulatos regények tetszést arattak a nagyközönség körében. A szerzők pedig választhattak: maradnak a régi módszerek mellett, vagy „gárdonyiznak”. A koppányi aga testamentuma bizony magán viseli Gárdonyi hatását. A huszadik század olvasója azonban már más, ezért a regény fő közönségét az ifjúság tette, teszi ki.

A regény cselekménye 1585-ben, a drinápolyi béke után, de még a 15 éves háború előtt, Somogyban, a balatoni végeken játszódik. Ebben az időszakban nincsenek nagy összecsapások. A császár a békére hivatkozva betiltotta nemcsak a háborúskodást, de még a bajvívásokat is. A császári parancs ellenére a regény elején Babocsai László mégis párbajra hívja az apját megölő Oglut, a koppányi agát, hogy így bosszulja meg halálát. A párbajból Babocsai győztesen távozik, és becsülettel megtartja Oglu végrendeletét: az anyjához viszi az aga árván maradt leányát, hogy ő nevelje fel. Továbbá ígéretet tesz a haldoklónak, hogy a lánnyal küldött örökségét megőrzi hozományának. Oglu kincsének híre viszont eljut a balatonszemesi Bolondvár parancsnoka, a gonosz vallon zsoldos, Kales Rudolf fülébe is, ami aztán kalandfilmbe illő bonyodalmakhoz vezet… A regény annyira sikeres lett, hogy az első kiadás két nap alatt elfogyott.

A magyar televíziózás a hatvanas évek második felére túljutott hőskorán. Módszerei, eszközei, eljárásai fejlődtek. Nőtt az adásnapok száma, változatos műsorstruktúra kezdett kialakulni, a magyar könnyűipar pedig televíziókészülékek tömegét állította elő. Egyre többen tudtak otthon is tévézni, éppen ezért szükség volt a műsorok sokaságának előállítására.

A magyar televíziózás kezdeteinek meghatározó alakja volt Zsurzs Éva – a későbbiekben Kossuth-díjas – tévéjáték-rendező. Zsurzs érdeklődése szerteágazó volt, de életművét végigtekintve négy dolog különösen foglalkoztatta: a klasszikus magyar irodalom, a történelem, a kortárs magyar irodalom és a világirodalom. A koppányi aga testamentuma – mint klasszikus jegyeket magán viselő kortárs történelmi regény – tökéletes választásnak tűnt számára egy tévés feldolgozáshoz.

Fekete István azonban prózát írt, s ezt a szöveget át kellett dolgozni, adaptálni a filmhez. A forgatókönyvet Zsurzs Éva és Bencsik Imre írta. Nem volt könnyű dolguk, hiszen egyszerre kellett megoldaniuk, hogy a mozivásznon és a tévé képernyőjén is működjék a film. Ekkorra már világossá vált, hogy más színészi eszközökre, beállításokra és látványelemekre van szükség e kettő esetében. Ráadásul a dramaturgiai szempontok figyelembe vétele mellett törekedtek arra is, hogy ne térjenek el túlságosan a regénytől – ennek ellenére egyesek szerint a film és a könyv között túl nagy a távolság.

Zsurzs Éva nagyon tudatos alkotó volt. Művészi allűrök nélkül akart közérthető, élvezhető és – ha úgy tetszik – tanulságos filmeket készíteni a nagyközönség számára. Alapvető fontosságú volt számára a színészek kiválasztása. Ehhez a filmhez színészóriásokat kért fel: Tolnay Klárit (Babocsai Gáspárné szerepére), Bessenyei Ferencet (Csomai Ferenc kapitány alakítására), Bodrogi Gyulát (Jóska szerepére), Mádi Szabó Gábort (Kales Rudolf szerepére), Inke Lászlót (Borgó szerepére) – és ők jöttek, mert szerettek vele dolgozni. Jó érzékkel fedezte fel a fiatal tehetségeket is, például az Aisát alakító Szirtes Ágit és a Babocsai László alakját megformáló, első filmes Benkő Pétert.

Egy történelmi film esetében nagyon fontos a hiteles külső és belső környezet megteremtése. Magyarország nem túl gazdag épen maradt középkori várakban, de a stábnak nem kevés találékonysággal sikerült megfelelő helyszíneket találnia – vagy kialakítania. A jelenetek nagy részét a sümegi várban forgatták, kihasználva annak minden zegét-zugát. Bejáratait eltérő helyszínekként nevezték meg, egyik kapuja például a Bolondvár kapujaként szolgált az egyik jelenetben. A stáb forgatott Nagyvázsonyban is, a Kinizsi-várat ugyanis a hatvanas évekre már felújították. Játszódott ott beltéri jelenet, folyt vívóedzés, hadakoztak a várárokban, a törökök pedig itt ütköztek meg Csomai Ferenc kapitány csapataival. A nemesvámosi betyárcsárda adott helyet a Babocsai család otthonának; a pulai kőhídnál mentette meg Babocsai László az aga lányát, és a háttérben olykor feltűnt a Balaton is.

A jelmezeket Schäffer Judit tervezte, a díszlettervező Mátay Lívia volt. Úgy tartja a fáma, hogy a hitelesség kedvéért sok esetben múzeumoktól kölcsönkapott, évszázados tárgyak szolgáltak díszletek gyanánt.

A film zenéjét a Kossuth-díjat frissen elnyert Petrovics Emil szerezte. A mai fülnek kissé furcsa dallamokat a korabeli nézők tetszéssel fogadták. Bizonyára sokan dúdolgatták a Végvári vitézek dalát is:

„Gyöngyöm, ékem nincs már nékem,
Semmi kincsem földön, égen.
Életem kezemben tartom,
Mint a kardom, mint a kardom.

Ha elmúlok, hát elmúlok.
Ezen én már nem búsulok.
Böcsületem tisztán tartom,
Mint a kardom, mint a kardom…”

Bevallottan a regény és a belőle készült film ihlette napjainkban Eredics Benjamin Végvárak, vitézek című mozgalmas, fordulatos tánczenéjét. A darabban hatásosan keveredik a 16. század végének zenei miliője a népzenével, a modern hangszeres effektusok a tánczene temperamentumával. A zenemű ősbemutatójára 2023. április 4-én, a Zeneakadémián került sor. A film rajongóinak mindenképpen érdemes lenne meghallgatniuk a darabot, és majd megnézniük a belőle készült táncjátékot.

A koppányi aga testamentuma a mai napig hat. Sok platformon megnézhető, külföldön több országban is vetítették. Vajon mi a film sikerének titka? Ami biztos: Zsurzs Éva értékes szépirodalmi művet vitt közel a nézőkhöz ez alkalommal is, nagyszerű szereplőgárdával, kellő alkotói szabadságot hagyva színészeinek. Nem feledkezhetünk meg azonban Zsurzs Éva kivételes adottságáról sem, amit egy helyütt Nagy Gábor fogalmazott meg: „A színházban érzi az ember, hogy vele van-e a közönség. A film azért nehezebb ügy… Éva ezt tudta; megérezte, hogy mitől fogja a jelenetet, a filmet, a figurákat, a színészeket szeretni a közönség, a televíziónéző, és ettől lettek szerethetők, sikeresek a filmjei.”

Berente Erika

Felhasznált irodalom:
Babiczky László – Zsurzs Katalin: Zsurzs : A tévéjáték-rendező. Budapest : Gondolat Kiadó – MTVA, 2016
Eredics Benjamin: Végvárak, vitézek – bemutató
Wikipédia – Fekete István
Wikipédia – A koppányi aga testamentuma (film)
Wikipédia – A koppányi aga testamentuma (regény)
A koppányi aga testamentuma Végvári vitézek dala
A koppányi aga testamentuma regény helyszínei
A magyar televíziózás alapjainak megteremtője – Zsurzs Évára emlékezünk
Modor Bálint: Kalandregény a balatoni végeken – A koppányi aga testamentumáról
Nagyvázsony kultúrtörténete 1
Rapiné Nagy Andrea: Fekete István: A koppányi aga testamentuma
Százhuszonkét éve született Fekete István, számos regény, ifjúsági könyv és állattörténet írója