Az emlékévre összeállított Petőfi 200 tematikus kiajánlót a Filmintézet országszerte eljuttatta a mozikhoz és vetítőhelyekhez, továbbá mintegy 120 határon túli szervezethez is, számos mozgóképes műsor megvalósulását elősegítve. Az intézmény továbbra is várja a programszervezők, a vetítéseket szervező intézmények és iskolák jelentkezését – áll a közleményükben.

A Petőfi 200 válogatás az első magyar Jókai Mór-adaptációval indul: a Mire megvénülünk (1916) a némafilm korszak szuperprodukciója volt, hiányosan fennmaradt kópiája igazi filmtörténeti ritkaság. Gaál Béla művészi igényességgel forgatott kosztümös filmje, Az új földesúr (1933) szintén Jókai regényből készült, míg a két rendszerben is tiltólistára került János vitéz (1938) alapjául Kacsóh Pongrác daljátéka szolgált. A Falu végén kurta kocsma (1939) a korra jellemző kísérlet egy vers megfilmesítésére.

Az 1953-ban készült Föltámadott a tenger gigantikus történelmi tabló a magyar színjátszás legjobbjaival, a korabeli ideológiát tükröző értelmezésben. Várkonyi Zoltán történelmi kalandfilmje, a máig közönségkedvenc A kőszívű ember fiai (1965) a hatvanas évek legnagyobb magyar produkciója volt pazar színészi alakításokkal és látványos akciójelenetekkel. A modernizmus nemzetközileg elismert alapműve, a Szegénylegények (1965) is a forradalom utóéletét jeleníti meg. Jancsó Miklós írta a Lant és kard (1972) című kísérleti rövidfilm forgatókönyvét is. Keleti Márton a vígjátékok mellett a zenei témák mestere volt, 1970-ben Sinkovits Imre főszereplésével forgatott grandiózus életrajzi filmet Liszt Ferencről Szerelmi álmok címmel.

A kísérletező vonalat gazdagítja a Petőfi születésének 150. évfordulójára készült Petőfi ’73, amelyben diákok elevenítik fel a forradalom eseményeit, míg Lányi András Balázs Béla Stúdióban készült Segesvár (1974) című filmje egyszerre a forradalom történetét deheroizáló alkotás és a jelenhez szóló parabola. Petőfi fantáziája az animációs filmeseket is megihlette: A helység kalapácsa (1975) a vígeposz ötletes adaptációja népi motívumok és modern festészeti elemek felhasználásával. Az Arany Lacinak (1988) filmváltozatában népművészeti illusztrációk formálódnak rajzfilmfigurákká.

1973-ban, a költő születésének 150. évfordulójára készült az első magyar egész estés animációs film, a János vitéz. Jankovics Marcell a népművészetet és a szecessziót egyedi módon ötvöző, színpompás zenés rajzfilmjére bemutatásának évében több mint másfél millióan váltottak jegyet, azóta is a magyar nézők egyik kedvence. A hetvenes évek közepétől a rendezők új perspektívából nyúltak 1848-49 témájához. A deheroizáló, realista hangvételű vonulathoz tartozik Bódy Gábor Amerikai anzix (1975) című filmje, amely a forradalom utóéletének egy epizódját dolgozza fel. Bódy grandiózus Psyché-jének (1980) hátterében is felsejlik a reformkor és a forradalom.

1978-ban Sára Sándor 80 huszár című rendhagyó kosztümös kalandfilmjében állít emléket a Lenkei-század huszárjainak, akik egyszerre küzdenek a természeti elemekkel, a császári katonákkal és saját kétségeikkel, dilemmáikkal is. Elek Judit frissen restaurált filmje, a Mária nap (1983) a Szendrey család körébe vezet, és még úgy is Petőfi Sándorról szól, hogy a költő maga egyáltalán nem jelenik meg benne.

Lugossy László 1984-ben készült filmje, a Szirmok, virágok, koszorúk a levert forradalmak után felmerülő erkölcsi dilemmákat taglalja nagy drámai erővel. András Ferenc Vadon (1988) című kosztümös filmdrámája is a forradalom utóéletével foglalkozik, amikor a magyar emigráció az olasz-osztrák konfliktust kihasználva próbál népfelkelést indítani. A reformkor és Széchenyi István életének legfontosabb pillanatai elevenednek meg Bereményi Géza monumentális A Hídember-ében (2002). A címszerepet játszó Eperjes Károly mellett Darvas Ivántól Nagy Ervinig a magyar színjátszás számos jelentős alakját láthatjuk.

Fotók: nfi.hu
Forrás: MTI