Laokoón Trójában egyes források szerint Poszeidón, más források szerint Apollón isten főpapja volt, ő figyelmeztette a város lakóit, hogy ne vontassák be a városfalon belülre a görögök által ott hagyott falovat. Vergilius így írta meg ezt a jelenetet Aeneis című eposzában:

„Láokoón és így ordít, tombolva a dühtől:
Hé, ti bolond népség, hát meg vagytok zavarodva?!
Azt hiszitek, hogy az ellenség elment? danaóknak
Megszédít csele? hát így ismeritek ti Ulixést?
Ebben a szörnyben achív csapatok bújnak meg, esetleg –
Várfalaink veszedelméül – hadigép ez, amellyel
Majd fentről kémlelnek ki s támadnak a várra.
Vagy más csel lappan itt: teucrus, a lóba ne bízzál.
Bármi is ez, danaóknak ajándékát se kivánom!”

(Lakatos István fordítása)

A trójai háborúban a görögöket támogató istenségek azonban nem hagyhatták, hogy a trójaiak Laokoónt kövessék, és ezáltal megakadályozza a város elestét, ezért két kígyót küldtek a főpapra, akit végül két fiával együtt megöltek. A szoborcsoport azt a drámai pillanatot örökíti meg, amelyet Vergilius az Aeneisben így írt le:

„… Eközben a hüllők
Láokoónra, azaz kicsi kicsi két gyerekére vetődnek,
Nyílegyenest, és átfonván testük gyürüikkel,
Szánandó, csöpp tagjaikat tépdesve lemarják;
Majd az atyát, ki rohan fegyverrel védeni őket
Fojtják rémséges hurkokba: a pikkelyes izmok
Törzse körül kétszer, kétszer tekerednek a tarkón,
Ámde nyakuk s a fejük fent még így is kimagaslik.
Gennytől és mocskos méregtől szennyes a papnak
Szentelt szallaga, marka pedig tépné a csomókat,
Ám rémült ordítással csak bőg az egekre;
Mint sebesült bika bőg, mely rosszul kapta a taglót
S oltárától elszabadulva kirázza nyakából.”

(Lakatos István fordítása)

A tengeri kígyók szorításában haláltusájukat vívó Laokoónt és fiait ábrázoló szobor bronz eredetijét a hellenizmus idején a Kr. e. 2. évszázadban készítették. Ebben az időszakban a szobrászatban jelentős formaváltozás zajlott le, „a körplasztikai műveket egyetlen főnézetre szerkesztették”. A mindhárom dimenzió kitöltése helyett az ábrázolás „síkba térítetté” vált, „feladták a testiséget a pusztán optikai látványként érvényesülő síkba térítés kedvéért”. Az ilyen típusú műveket azonban sokszor vagy épületek falai elé, vagy különböző oszlopok közé, vagy fülkékbe állították, emiatt nem volt szükség a háromdimenziós megformálásra, „sőt a funkciót épp az erősítette, hogy a kompozíció kétdimenziós”. Ezek a művek így váltak az épületek díszítőelemeivé. Az ilyen típusú alkotások közül ez a szoborcsoport tekinthető az első számú példának, valamint az egyik leghíresebbnek. A kompozíció három haldokló alakját a gyilkos kígyók „tekervényei kapcsolják össze”, „a hellénizmus pátoszát, erőteljes plasztikai nyelvezetét és bonyolult csoportszerkesztését idézik”.

A márvány változat három rhodoszi szobrász, Athanadórosz, Agészandrosz és Polüdórosz nevéhez fűződik, és valószínűleg Kr. e. 40-30. körül készült. Az ókori Rómában a Kr. e. 1. század vége felé vált szokássá, hogy római megrendelők számára a hellenisztikus bronz szobrok nyomán másolatokat, vagy az igényeknek megfelelő adaptációkat készítsenek. A feltételezések szerint a Laokoón-szoborcsoport „egy háromdimenzionális bronzkompozíció síkba széthúzott márvány utánzata. Eredetije az érett hellenizmus, másolata a késő hellenikus szoborkomponálás példája”.

A szoborcsoportot 1506-ban találták meg Róma hét dombja közül az Esquilinuson, Nero császár Domus aurea nevet viselő palotájának romjai között. Az alkotást II. Gyula pápa vásárolta meg, nem sokkal ezt követően a Vatikánban, a Cortile delle statue (a szobrok udvarán) állították ki.

oszem

Felhasznált irodalom: Michael Siebler: Görög művészet; Castiglione László: Hellenisztikus művészet; Brigitte Hintzen-Bohlen: Róma és a Vatikán : művészeti kalauz; Antik lexikon; A klasszikus ókor; wikipedia; museivaticani.va

A kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Mozaik a Villa Hadrianából
2. rész: Cellini: Sótartó
3. rész: Caravaggio: Medúza-fő
4. rész: Leonardo da Vinci: Hölgy hermelinnel
5. rész: Pierre Puget: A krotóni Milón halála
6. rész: Henri Rousseau: Az álom
7. rész: Ihachi sárkánya
8. rész: Nagy Károly talizmánja
9. rész: A Teknősbékák kútja (Fontana delle Tartarughe)
10. rész: Pablo Picasso: Guernica
11. rész: Benczúr Gyula: Budavár visszavétele
12. rész: Piero della Francesca: Szent Antal szárnyasoltár
13. rész: Alfons Mucha: Gismonda
14. rész: Emile Gallé: Váza írisszel
15. rész: Tádzs Mahal
16. rész: Edgar Degas: Balett – A csillag
17. rész: Bernini: A folyók kútja
18. rész: Gemma Augustea
19. rész: Bernini: Apolló és Daphné
20. rész: A Belém-torony
21. rész: Bocca della Verità (Az igazság szája)
22. rész: A sienai dóm
23. rész: Az Alhambra
24. rész: A chambord-i kastély
25. rész: A prágai Károly híd
26. rész: A chartres-i székesegyház
27. rész: Arany körgallér a bronzkorból
28. rész: A Fabergé-tojások
29. rész: Lechner Ödön: A pozsonyi kék templom
30. rész: Gulácsy Lajos: Varázslat
31. rész: Csontváry Kosztka Tivadar: Mandulavirágzás Taorminában
32. rész: Hadrianus síremléke, az Angyalvár
33. rész: A Prima Porta-i Augustus szobor
34. rész: Raffaele Monti: A menyasszony
35. rész: Munkácsy Mihály: Krisztus-trilógia
36. rész: Tiziano Vecellio: Pesaro Madonna
37. rész: Róth Miksa: Napfelkelte
38. rész: Gustav Klimt: Pallasz Athéné
39. rész: A Neuschwanstein kastély
40. rész: A pisai ferde torony
41. rész: Frida Kahlo: Önarckép tövises nyaklánccal
42. rész: Ara pacis Augustae (Az augustusi béke oltára)
43. rész: A capitoliumi nőstény farkas
44. rész: A prágai Szent Vitus-székesegyház
45. rész: A négy tetrarcha portrészobra
46. rész: Johannes Aquila: Szent László – A veleméri templom freskórészlete
47. rész: A Colosseum
48. rész: A conwyi vár
49. rész: Antoni Gaudí: Park Güell
50. rész: A maharadzsapalota
51. rész: Niobé-kratér
52. rész: Ponte Vecchio
53. rész: Az Aranyhajó
54. rész: A Szent István-terem
55. rész: Humayun császár síremléke
56. rész: A Big Ben
57. rész: A rábaszentmiklósi Szent Miklós templom
58. rész: A Mátyás-templom
59. rész: A Sándor-erőd
60. rész: A Hohenzollern-kastély
61. rész: Gustav Klimt: A csók
62. rész: Míg a halál el nem választ... ‒ Sten Sture jegygyűrűje
63. rész: A Lánchíd
64. rész: A Szamothrakéi Niké
65. rész: A Bostoni Operaház
66. rész: Sandro Botticelli: Tavasz
67. rész: A Gyugyi-gyűjtemény
68. rész: Claude Monet: Nő napernyővel – Madame Monet és fia
69. rész: Az agyaghadsereg
70. rész: San Gimignano tornyai
71. rész: A Las Lajas bazilika
72. rész: M. S. mester: Kálvária
73. rész: Bomarzo – A rejtélyes szent erdő
74. rész: Eugène Delacroix: Villámlástól megriadt ló
75. rész: Hohensalzburg vára
76. rész: Élisabeth Vigée Le Brun: Önarckép portréfestés közben
77. rész: Knidoszi Déméter
78. rész: A winchesteri székesegyház
79. rész: A Festetics-kastély
80. rész: Raffaello: Sixtus Madonna
81. rész: Mont-Saint-Michel
82. rész: Jan Vermeer: Csipkeverőnő
83. rész: A millau-i völgyhíd
84. rész: Flora Farnese
85. rész: Thomas Pitts: Pagoda epergne
86. rész: A Kuangcsoui Operaház
87. rész: A brüsszeli csipke
88. rész: Mercurius di Giambologna