A John Rylands Könyvtár
Gyönyörűek és különlegesek, egyetlen olvasni szerető embert sem hagynak hidegen, s bár napjainkban egyre több a digitális olvasnivaló, mindig szükség lesz rájuk, a könyvtárakra. Világszerte rengeteg van belőlük: lehetnek nagy múltú, patinás létesítmények, vagy a legmodernebb, már-már futurisztikus építmények – a könyveket szerető emberek otthon érezhetik magukat a falaik között. Sorozatunkban néhány valóban csodálatos, szemet gyönyörködtető bibliotékát mutatunk be – most a manchesteri John Rylands Kutatóintézet és Könyvtárat.
A John Rylands Research Institute and Library (röviden Rylands) a Manchesteri Egyetem része, melyet Enriqueta Augustina Rylands (1843-1908) brit filantróp alapított férje, John Rylands (1801-1888), a viktoriánus Anglia egyik legsikeresebb üzletembere, Manchester első multimilliomosa emlékére. 1900-ban nyitotta meg kapuit, és 1972-ben olvadt bele a felsőoktatási intézmény könyvtári rendszerébe. Jelenleg az Egyesült Királyság harmadik legnagyobb akadémiai könyvtára, és egyike a 152 nemzeti és nemzetközi jelentőségű múzeumi, könyvtári és archív gyűjteménynek Nagy-Britanniában.
A késő viktoriánus neogótikus épület, mely úgy néz ki, mint egy templom, I. fokozatú műemlék. Basil Champneys (1842-1935) angol építész tervei alapján készült. Többféle kőből épült acélvázas szerkezettel és téglaíves padlózattal. Egy szint a föld alatt helyezkedik el, kettő pedig fent, de mivel nem egyformák, háromnak látszik. A díszes homlokzaton áttört árkádsorral ellátott, szegélyezett mellvéd található, amely alatt egy impozáns, kolostorkapuházra emlékeztető, három öblös központi bejárat van. Kétközéppontos boltíves portálja trumeau-val (kaput felező faragott kőoszlop) elválasztott ajtónyílásokkal és kétoldalt magas ablakokkal rendelkezik. Az ajtók felett egy pár kis szögletes ablak található, s mindent finoman részletezett faragással díszítettek. A tornyokkal szegélyezett bejárat két oldalán kétszintes dupla szárnyak találhatók, sima falakkal és nagy nyolcszögletű lámpásokkal. A könyvtár előtt szecessziós bronz korlátok helyezkednek el. Az építkezés folyamán mindent megtettek, hogy az értékes dokumentumokat megvédjék minden lehetséges szennyezéstől.
A fő olvasóterem az első emeleten, 30 láb magasan kapott helyet. A hangulatos helyiséget ‒ melynek közepén vitrinek és asztalok találhatók ‒ a Charles Eamer Kempe (1837-1907) által tervezett két nagy ólomüveg ablak, a Robert Bridgeman és Sons (11912-2011) építészeti szobrászati cég alkotásai (pl. Francis Bacon, Johann Wolfgang von Goethe, Johannes Gutenberg, John Milton, Isaac Newton, William Shakespeare), valamint a Singer of Frome művészeti öntöde szecessziós stílusú bronz munkája díszítik. John és Enriqueta Rylands fehér márványból készült portrészobrait, valamint a Teológia, tudomány és művészet allegorikus csoportját ábrázoló alkotást John Cassidy (1860-1939) ír szobrász- és festőművész faragta. Az első emeleten biblia- és térképtermek, a földszinten konferencia- és előadótermek találhatók.
Mikor a gyűjtemény nagysága elérte a 80.000 kötetet, helyhiány miatt bővítésre volt szükség, ezért készült el a hátsó melléképület (1920) még Champneys közreműködésével. Később még több hely kellett, ezért jött létre a Lady Wolfson épület (1962), majd 1969-ben még egy bővítmény. 2003-ban elindították az Unlocking the Rylands projektet, melynek eredményeképpen 17 millió fontból 2007-re felújították és tovább bővítették a könyvtárat. A hatalmas munka főbb elemei: új bejárati épület kávézóval és üzlettel, új kiállítási terek, új tető a történelmi olvasóterem számára, állagmegóvás. A munkálatokkal a Ramboll Groupot (1945-) bízták meg.
Az állomány alapját a Mrs. Rylands által megvásárolt kollekciók képezték (kb. 40.000 kötet és 6000 kézirat), melyek elsősorban teológiai tárgyú műveket tartalmaztak. Az alapító hölgy halálakor már több mint 50.000 kivételes minőségű dokumentumot birtokolt az intézmény, és ez a különböző hagyatékoknak köszönhetően folyamatosan gyarapodott. 2012-ben már több mint 250.000 kötettel, illetve több mint egymillió kézirattal és archív dokumentummal rendelkezett.
A Rylands Library helyet ad az egyetemi könyvtár különleges gyűjteményeinek. Ezek tartalmazzák – többek között – a középkori kéziratokat, az ősnyomtatványokat (több mint 4000 db), beleértve a Gutenberg-bibliát (1452), William Caxton (1422-1491), az első angol nyomdász munkáinak gyűjteményét, az 1494-ben alapított velencei Aldine Press nyomda kiadásait, valamint Geoffrey Chaucer (1343-1400) Canterburyi mesék című művének 1476-os kiadását. De itt őrzik Elizabeth Gaskell (1810-1865) regényíró és John Dalton (1766-1844) tudós személyes iratait és leveleit is. A ritka kincsek közé tartozik a Septuaginta (héber Biblia eredeti görög fordítása) legkorábbi töredéke, Mária apokrif evangéliumának kéziratos töredéke, a Minuscule 702 (az Újszövetség görög kézirata pergamenen) is a 12. századból, valamint egy töredék a legkorábbi fennmaradt Újszövetségből, ami több mint 1800 éves.
A John Rylands Kutatóintézet (2013-) küldetése, hogy a könyvtár különleges gyűjteményeit megnyissa az innovatív és multidiszciplináris kutatás és a szélesebb közönség előtt. És van is mit, hiszen a Rylands-ben található a világ egyik legszebb ritka könyv-, kézirat- és archívumkollekciója, melyek öt évezredet ölelnek fel, és témák széles skáláját fedik le: művészet, régészet, gazdaság, társadalom, politika, vallás, hadtörténet, irodalom, dráma, zene, tudomány, orvostudomány, teológia, filozófia, utazás és felfedezés.
A nyilvános John Rylands Library Manchester gyöngyszeme, melyet a kutatók nélkülözhetetlennek tartanak, a látogatók számára pedig egy gyönyörűséges neogót látványosság, portál egy letűnt korba – egy élmény mindenkinek.
tmoni
Forrás: Wikipédia (angol, magyar), a könyvtár honlapja, Ramboll, Manchester University Press, Britain Visitor, Atlas Obscura, Helen on her Holidays, Writing Manchester, Unlock Manchester
A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép; 6. kép; 7. kép; 8. kép; 9. kép; 10. kép; 11. kép; 12. kép; 13. kép; 14. kép; 15. kép; 16. kép; 17. kép; 18. kép; 19. kép; 20. kép; 21. kép; 22. kép; 23. kép; 24. kép; 25. kép; 26. kép.
A YouTube-ra feltöltött videó beágyazása a nyilvános videómegosztó webhely API általános szerződési feltételeinek betartásával történt, a feltöltő/tulajdonos felhasználók felé történő általános engedélyét követve. A beágyazott videó ezen a linken található a feltöltő megnevezésével.
A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Biblioteca Palafoxiana
2. rész: A pármai Palatina Könyvtár
3. rész: Biblioteca Joanina
4. rész: Az admonti bencés apátság könyvtára
5. rész: Anna Amalia Hercegnő Könyvtár
6. rész: Az ottobeureni bencés apátság könyvtára
7. rész: Biblioteca Marucelliana
8. rész: Az oxfordi Codrington Library
9. rész: A nápolyi Girolamini Könyvtár
10. rész: A melki bencés apátság könyvtára
11. rész: A velencei Biblioteca Nazionale Marciana
12. rész: Az El Escorial kolostor királyi könyvtára
13. rész: A párizsi Sainte-Geneviève Könyvtár
14. rész: A prágai Strahov kolostor könyvtára
15. rész: A Mafra-palota könyvtára
16. rész: A wiblingeni kolostor könyvtára
17. rész: Az Osztrák Nemzeti Könyvtár
18. rész: A Sankt Gallen-i kolostor könyvtára
19. rész: Biblioteca Civica Romolo Spezioli
20. rész: A Klementinum könyvtára
21. rész: A Yale Egyetem Beinecke Könyvtára
22. rész: A Kínai Nemzeti Könyvtár
23. rész: A Trinity College könyvtára
24. rész: A Portugál Királyi Olvasóterem Rio de Janeiróban
25. rész: A baltimore-i George Peabody Könyvtár
26. rész: Beitou zöld könyvtára Taipeiben