Első alkalommal az iskolában és a kibertérben zajló, a tanulók körében elkövetett sérelmek kerültek terítékre. A nagy érdeklődésre való tekintettel a konferencia résztvevői a jogtudatosan@sze.hu e-mail-címre újabb témákat javasolhattak, így született a mostani esemény. A kezdeményezés kiemelt célja, hogy az oktatás felnőtt szereplői – pedagógusok, pedagógiai szakpszichológusok, gyermekvédelmi szakemberek, pedagógus hallgatók – helyzetjelentést kapjanak az iskolai agresszió megközelítéséről, a pszichológia, a jog, a büntetőeljárás, valamint a vele kapcsolatos panaszok kezelésének tükrében. Az előadások nemcsak azt bizonyították, hogy szükséges és sürgető a problémafelvetés, hanem azt is, hogy van segítség az iskolai agresszió-helyzetek sajátosságainak felismerésében és a kezelési módok kidolgozásában. Lehetőséget biztosítottak a hallgatóság részéről közvetlen az előadókhoz szóló kérdésfeltevésre.

A társszervező egyetem nevében dr. Erdős Csaba egyetemi docens, a jogi kar dékánhelyettese köszöntötte a résztvevőket. Rávilágított a kar szerepére, és hangsúlyozta, hogy a tudományos rendszerezésen túl törekednek az eredmények széles körű megosztására. Nem csak egy fókuszból keresik a válaszokat, hanem más karokkal karöltve igyekeznek komplex képet mutatni. A létrejött fórum a társadalmi felelősségvállalás elveinek érvényesítését is segíti.

A vármegyei rendőrfőkapitányság részéről Nagy Ágnes rendőr ezredes, bűnügyi rendőrfőkapitány-helyettes üdvözölte a jelenlévőket. Ranschburg Jenő neves magyar pszichológust idézte: „Az agresszió olyan, mint a fregolikabát, ha kifelé fordítom, erőszak, ha befelé: szorongás.” A konferencia, amit nevezhetünk beszélgetéssorozatnak is (még két alkalom várható az idén), fontos lehetőség. Az ezredes asszony arra biztatta a résztvevőket, hogy igyekezzenek minél több kérdésre választ, életképes megoldási javaslatot kapni, éljenek a párbeszéd lehetőségével.

A hallgatóságot nem kellett meggyőzni arról, hogy valóságos, társadalmi szinten kezelendő problémáról van szó. Az iskolai zaklatás nemcsak a diákokat érinti, hanem a tanárokat is. De vajon mit tehetünk?

Dr. Göndör Éva (adjunktus, Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar, Kereskedelmi, Agrár- és Munkajogi Tanszék) missziójának tekinti, hogy az iskolai zaklatás témájának jogi alapjait minden szempontból körüljárja. Az iskolai zaklatás elleni küzdelem jogi eszközei című előadását érdemes egy kicsit részletesebben is megismerni. Egy kisfilm és egy jogeset ismertetése jól megérthető közelségbe hozta a témát. Többször elhangzott egy kulcskifejezés, a jogtudatos magatartás, ami leginkább azt jelenti, hogy mindenkinek tisztában kell lennie a jogaival, azzal, hogy milyen jogokat sért a viselkedése, mi mindenért vonható felelősségre, vagy éppen milyen esetekben és kitől kérhet segítséget. Sajnos gyakori tendencia, hogy az áldozat inkább „elmenekül”, és a zaklatót nem vonják felelősségre. Ezt kellene megfordítani, de ez csak együtt és jogtudatosan valósítható meg.

Tudatosítani kell mindenkiben, hogy tisztelni kell a határokat. De hol a határ? Ebben az Alaptörvény és a Polgári Törvénykönyv is kiindulópont, rögzíti az emberi méltósághoz való alapjogot, amelyből az egyéb személyiségi jogok fakadnak. Megsértése jogkövetkezménnyel jár, de csak akkor, ha a sértett jogorvoslatot kér (sérelemdíj). A zaklatás fogalmát az egyenlő bánásmódról szóló törvény tisztázza, tehát nem csak büntetőjogi értelemben közelíthetjük meg. További speciális védelmet a gyermeki jogok mondanak ki, amelyek zéró toleranciát hirdetnek a gyermekekkel szembeni mindenfajta erőszakra. Természetesen a legjobb megelőzni a problémákat, ezért fontos az iskolában a diákokkal is tudatosítani, mi az ő felelősségük, milyen jogaik és kötelességeik vannak, ezt a köznevelési törvény szabályozza. Az előadó arra a kérdésre is igyekezett megfelelni, hogy zaklatás esetén hova fordulhat a sértett? Mi történik a diszkriminációs hatósági eljárás során? Mit vizsgál? Mi az iskola felelőssége? Hangsúlyozta, hogy a zaklatóval szembeni szankcionálás is fontos, de sokkal inkább a társadalmi szemléletformálásra, a felelősség tudatosítására kell törekedni (hiszen az elkövető sok esetben nincs tisztában azzal, hogy diszkriminatív). Mindenkinek joga van a védelemhez, szerencsére vannak fórumok, amelyek segíthetnek (Hintalovon Alapítvány – Nemecsek program, Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány, oktatási jogok biztosa, alapvető jogok biztosa). A jogtudatosság növelése pedig mindannyiunk felelőssége!

Csörgits Krisztián, a Győri Szakképzési Centrum főigazgató-helyettese Kompetenciafejlesztés mint a megelőzés eszköze című előadásában abból az aspektusból indult ki, hogy a probléma milyen terheket ró a szakképzés vezetőire, hogyan próbálnak megfelelni a kihívásokra. Helyzetjelentésében a megoldási útvonalak széles körű tárházát vonultatta fel a hallgatóságnak. Jó gyakorlatok, Iskolaőr program, továbbképzések, Safer Institut Day, ENABLE program, Kortárssegítő Műhelymunka, Diákrelax, Áldozatsegítő Szolgálat stb. Módszereik a mediációtól az asszertív kommunikáción át az autogén tréningig meglehetősen sokfélék. Kiemelt feladat az oktatók kompetenciájának fejlesztése, a hangsúly pedig a megelőzésen van. Eddigi tanulság, hogy csak szakemberek bevonásával, összefogással lehet igazán eredményt elérni. Számtalan kapcsolatot ápolnak a családssegítőtől az ifjúsági szervezeteken, az egyházon át a rendőrségig, sőt a duális képzések miatt az Iparkamarával is.

Jenei Péter pszichológus (Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság) Az iskoláskori agresszivitás legfontosabb formáinak – a rangsorképzésnek, az antiszociális, valamint a kötekedő agressziónak – pszichológiai motívumai című előadását az elmúlt ötven év társadalmi változásainak vázolásából indította. Ezek között például nagyon erős befolyásoló tényező a tanár presztízsének leromlása vagy az egyszülős családok sokasodása. A zaklató személyiségrajzában érdekes tény, hogy a szociális háttérnél a nevelési sajátosságok hangsúlyosabbak (nemtörődömség, következetlenség, családon belüli erőszak). Az áldozatról szólva kiemelte, hogy nem szabad ebbe a szerepbe beletörődni, hiszen bántani csak azt lehet, aki hagyja magát, aki nem tud reagálni a bántásokra. Ez megtanulható, fejleszthető. Jogosan vetődik fel a közösség felelőssége. Az előadás a Mit tehetünk? kérdésre adott válaszokkal zárult.

Dr. Háromszéki Bence egyetemi tanársegéd (Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar) egy 2017-es felmérésre hivatkozott, amely a gyermek és fiatalkorúak jogi felvilágosultságára volt kíváncsi. Az eredmény elszomorító! A jogtudatosság bővítését pedig harmadikként a rangsorban az iskolától várják. A fiatal előadó közérthető módon vezette be a hallgatóságát „Az iskolában leggyakrabban előforduló bűncselekmények törvényi tényállásaiba”. Fontosnak tartotta az alapfogalmak és a határvonalak tisztázását. Ezek közül az egyik legérdekesebb, hogy a törvény a pedagógust közfeladatot ellátó személyként kitüntetett figyelemben részesíti (tehát sérelme esetén a büntetés is súlyosabb). A tanár mint sértett oldaláról vázolta a jogokat, és hangsúlyozta, hogy a védelem érdekében legtöbbször a sértettnek kell megtennie a feljelentést az eljárás megindításához.

Dr. Kiss Tibor rendőr őrnagy, adjunktus (Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Kriminológia Tanszék) Az iskolai bántalmazás az „agresszió láncreakciója” címmel tartotta meg előadását. A kriminológiai szakember számos érdekes újabb aspektussal bővítette nézőpontunkat.

Számtalan felmerülő kérdés, több oldalról történő közérthető megközelítés, konkrét vizsgálatokkal, esetleírásokkal alátámasztott magas szakmai színvonalú előadások, élénk érdeklődés és párbeszéd jellemezte a konferenciát, ami a folytatás ígéretével zárult.

SzaSzi