Elfeledett és elhanyagolt állapotú volt a Sándor–Metternich-kastély Bajnán, alig 50 km-re a fővárostól.

Miért nem hallottunk róla korábban?

Magyarország egyik legszebb klasszicista kastélyegyüttese, az „Ördöglovas kastélya” évtizedekig Csipkerózsika-álmát aludta valahol Komárom-Esztergom megye mélyén, a Gerecse festői dombjainak ölelésében, Bajna településen. A II. világháborúban a nemesi kúriában tábori kórház, majd szükséglakások kaptak helyet, a szocializmus idején pedig a helyi termelőszövetkezet irodája székelt itt, később gépállomás lett. A hosszú ideig tartó elhanyagoltság alaposan nyomot hagyott az épületen. Bár 1980-tól műemléki felügyelet alá tartozott, 2016-ra mégis omladozó, életveszélyes állapotú „kísértetté” vált. Lepusztulva várta az újjászületést, amely a Nemzeti Kastélyprogramnak köszönhetően rendkívüli átváltozást hozott (2018-2021), és így újra felkerülhetett hazánk turisztikai- és kultúrtörténeti térképére.

A főépület klasszicista homlokzata

A földszinten megismerkedhetünk a kastély történetének legérdekesebb tényeivel, követhetjük szórakoztató animációs filmen, festményeken, interjúkban vagy archív fényképeken. Filmrészletekből, tárgyi leletekből fény derül a majd harminc éve zajló régészeti és művészettörténeti kutatásokra és eredményeire. A legfontosabb látványosságnak a feltárt barokk falfestményeket, a kastélykápolnának és a bajnai plébániának Mária Terézia királynő lánya, valamint a kastély úrnői által adományozott – iparművészeti jelentőségű – miseruhákat tartják.

Restaurátori bravúr

Külön meg kell emlékezni a restaurátorok fantasztikus munkájáról, akik szó szerint a romokból élesztették fel az egykor pompás épületet. A helyreállítás egyik legérdekesebb eleme a Raffaello-terem páratlan szépségű mennyezeti falképegyüttesének visszahelyezése. A hazánkban és Európában is különleges barokk-klasszicista freskó egy kirakó darabjainak mintájára került újra eredeti helyére. Az 1970-es években a beázott födémről leválasztott és így a pusztulástól megmenekített mennyezetképet több mint 40 évig gondosan őrizték.

A Raffaello-terem mennyezeti freskója

Ki volt az „ördöglovas”?

A kastély leghíresebb tulajdonosa Sándor Móric gróf, azaz a híres „ördöglovas” volt. A világlátott nagyvilági személyiség becenevét Angliában kapta. A történet szerint az ifjú gróf fogadást kötött egy helyi kereskedővel, hogyha megüli a lovát, ami még senkinek sem sikerült, 100 fontért övé lesz az állat. A gróf néhány perc alatt betörte a lovat, a kereskedő döbbenten csak annyit mondott: „Ez nem is ember, ez maga az ördög!” A reformkor fenegyerekét nem ok nélkül tartották pokolfajzatnak, Bécs és Budapest is hangos volt hajmeresztő lovasbravúrjaitól, melyekből több mint háromszázat jegyeztek fel. Például amikor négyfogatos kocsijával lehajtott egy meredek lépcsőn a budai várból, vagy amikor kastélyának erkélyéről leugratott a lovával. Rossz nyelvek szerint saját palotájában is lóháton közlekedett, az újságok társasági rovatába pedig azzal került be, hogy egyszer lóháton ügetett be egy bálterembe. Vakmerősége és gyorsasága nyomán született meg az ördöglovas legendája. Mutatványai cseppet sem voltak veszélytelenek, sok balesetet is elszenvedett. De kedvelt csínye – embereken, kocsikon átugratni – jót is hozott életébe, hiszen így ismerkedett meg a bécsi Práterben kocsikázó Metternich Leontine-nal, aki később a felesége lett.

Az „ördöglovas” legendás és hajmeresztő csínyei korabeli ábrázolásokon

A legendán túl

Az első emeleti állandó kiállításon megismerhetjük Sándor Móric gróf igazi személyiségét. Egy művelt, jó kedélyű, bátor, egyenes jellemű, igazságszerető, a közügyeket támogató, valódi sportember, mindenütt népszerű férfi alakja elevenedik meg, aki művészi hajlamát a zenében bontakoztatta ki. Nemcsak zenélt, hanem zenét is szerzett, kedvenc hangszerét, egy remekművű citerát is láthatjuk. Az építészetért szintén rajongott, európai útja során felkereste az építészeti újdonságokat, ezekről jegyzeteket is készített. Igazi egyéniség volt, aki nem az elismerésre hajtott, sokkal inkább a tettek, a teljesítmény érdekelte. Nagyvonalúan jelentősebb összeget hagyott a Magyar Tudományos Akadémia alapjára, a Nemzeti Múzeumra, az Országos Gazdasági Egyesület céljainak előmozdítására, a budai szegényápoldának, valamint a pesti gyermekkórháznak.

A gróf egy másik „arca”

Az utókor mégis szívesebben őrzi „ördögi” alakját, amely irodalmi és zenei művek ihletőjévé vált. 1944-ben egy magyar kalandfilmet forgattak róla, a leghíresebb mégis Kálmán Imre Ördöglovas című operettje lett. A cseppet sem veszélytelen lovas ugratást a tisztelt látogató szimulációs eszközök segítségével „ki is próbálhatja”.

Az alma nem esik messze a fájától

A kastély későbbi örököse, a gróf leánya, Metternich-Sándor Paulina ugyancsak megérdemli a reflektorfényt. A neki szentelt emeleti kiállítás segít megismerni a XIX. századi közép-európai kultúrtörténet egyik legizgalmasabb női személyiségét, aki diplomatafeleségként bejárta Európát, Franciaországban a császárnéval együtt diktálta az öltözködési trendet, formálta a hölgyek ízlését Bécsben is, ahol divatklubot alakított. Művészeket ihletett meg: Wagner neki ajánlotta egyik zongoradarabját, Edgar Degas pedig megfestette őt egy fénykép alapján. Hiteles, alapos korrajzot is kapunk, beleshetünk mindennapjaiba, ruhatárába, talán ez az egyik legizgalmasabb szeglete a kastélynak. Egy hozzá fűződő legendás női párbaj történetét is feleleveníti a tárlat.

A kastély eredeti berendezéséből és műtárgyaiból a II. világháború után nem sok maradt, ezért a két egykori tulajdonost egyrészt korabeli fotók, tárgyi emlékek, visszaemlékezések, másrészt interaktív eszközök segítségével idézik meg.

Középen a Paulina által tervezett ruhák rekonstrukciója, széleken a „divatdiktátor” Paulina (Bal és jobb oldali képek forrása: Wikimedia Commons)

Reneszánsz udvarházból modern és divatos palota

Ugorjunk vissza az időben oda, amikor a hírhedt kancellár lányát Sándor Móric gróf feleségül kéri. Az ifjú hölgyet egy csodálatos palotával akarta elkápráztatni, így kezdődtek meg az 1830-as években a bajnai kastély átépítési munkálatai. A reneszánsz idejéből származó barokk kastély modernizálását, építészeti egységének kialakítását Hild Józsefre, korának legfoglalkoztatottabb építészére bízta (csak Pesten közel 900 tervre kapott engedélyt, tekintélyes része meg is valósult). Hild a korábbi kastélyt egybekapcsolta a melléképületekkel, és egységes, immár a kor építészeti stílusának megfelelően klasszicista épületegyüttest hozott létre, főszárnyán emeletes, mellékszárnyain földszintes, leglátványosabb eleme, a főhomlokzat dísze a négy tagú korinthoszi oszlopsor. A kovácsoltvas elemeket bécsi mesterek készítették. A kastély földszintjén ebédlőterem, biliárdterem, dohányzó, kártyaszoba, télikert és házikápolna volt, az emeleten pedig a grófi és grófnői lakosztályok sorakoztak, illetve a gróf fegyver- és képgyűjteménye, a könyvtár és a vadásztrófeák. A külsőt tekintve az egykori vadászparkból angolpark lett, benne kazánfűtéses, egzotikus növényekkel teleültetett pálmaházzal. A gróf világhírű lovai fűthető uradalmi istállóban kaptak szállást.

Ilyen volt a kastély a fénykorában korabeli festmények alapján

A belső terek új díszítőfestésére Alessandro Sanquirico-t kérte fel, akit Európai utazásai során ismert meg. Az észak-itáliai mester többek közt Bellini, Donizetti és Rossini művek, emblematikus bel canto operáinak díszleteit tervezte a Milanói Scalában. Keze nyomát a bajnai kastélyban elsősorban a két emeleti nagyterem dekorációjában lehet megcsodálni. Az említett Raffaello-terem mennyezeti képeihez Raffaello vatikáni loggiájának groteszkjei, illetve a római Titus-fürdők festészete szolgáltak ihletőül. A másik az etruszk terem, amelynek különleges díszítéséhez etruszk vázák mintáit vette alapul. A terem mennyezetének stukkódíszét Mario Piazza stukkátor készítette. A bútorok színezése, stílusa és mérete is alkalmazkodott a díszítőfestéshez, ami nem csoda, hiszen Sanquirico gyakorlatilag egy látványtervező volt. A palota tehát korszerűen felszerelt és rendkívül divatos is volt a maga korában.

Mindenképpen különleges és szórakoztató élmény végigjárni az „ördöglovas” egykori lakhelyét!

Végül hadd meséljek el még egy anekdotát arról, hogyan is lett a gróf lovának a világon egyedül doktori diplomája. Közismert volt, hogy Sándor Móric rajongott a lovakért, különösen Tatár nevű telivéréért. Tudomására jutott, hogy egy német egyetem anyagi gondokkal küzd, ezért bizonyos összeg befizetése fejében olyanoknak is kiállít diplomát, akik nem látogatták az egyetem előadásait és képzéseit. Hirtelen ötlettől vezérelve a gróf befizette az összeget, és Tatár nevére, pontosabban Herr Tatár névre hamarosan meg is érkezett a díszes oklevél. Hát nem elképesztő?

Fotó és írás: SzaSzi

Fotógaléria: A Sándor-Metternich kastély Bajnán

Szaszi fotói

43 kép

 

Forrás: bajnaikastely.hu, facebook.com/Bajna.Sandor.Metternich.kastely, magyarepitok.hu, epiteszforum.hu, memmdk.hu, cultura.hu