A skóciai Aberdeen immár nemcsak gránit épületeiről híres, szépen lassan felzárkóznak hozzá látványos utcai művészeti alkotásai is, amelyek szembetűnően formálják városképét. A Nuart Aberdeen fesztiválnak köszönhetően – amely 2017-ben a norvégiai Stavangerből indulva utazott Északkelet-Skóciába – a világ legjobb utcai művészeinek falfestményei díszítik a várost a Harbourside-tól a Union Row-ig. A hatalmas méretű alkotások épületek oldalaira készülnek, elrejtve a sikátorokban vagy mellékutcákban, alagutakban, de még például tetőtereken vagy éppen templomkertben is találkozhatunk velük.

2022-ben egy újabb érdekes darabbal bővült ez a „kollekció”: a fő üzleteket és legjelentősebb középületeket felvonultató Union Streetről leágazó Union Row-i pláza nyugati oldalára a Slim Safont nevű spanyol művész – Egyesült Királyságban tett első látogatásán – egy egyenruhás, lófarkas iskolás lányt festett, aki (enyhe, nem éppen jókedvű homlokráncolással) egy tantermi tábla előtt egy széken áll, miközben krétával a következő sorokat írja egymás alá: „Megfizetem az adómat”. A tavalyi fesztivál „újrakapcsolódás” témáját körüljáró, Büntetés (Punishment) címet kapott alkotás egy világos „kinyilatkoztatás” arról, gyermekkorunktól kezdve hogyan indoktrinálnak bennünket a követendő társadalmi szabályrendszer(ek)be.

A „mintakislányt” egy igazi tanulóról eredeztette Slim Safont: egy családi barát lányáról készített egy képet, aki a spanyolországi Navàs egyik iskolájába járt, ahol az édesanyja tanárként dolgozik. „Ez a projekt gyermekkorunk iskolai büntetését használja fel, hogy ironikusan reprezentálja azokat az előnevelési mechanizmusokat, amelyeket fiatal korunktól kezdve kapunk, hogy kontroll alatt tartsanak bennünket, és előre meghatározott modellek felé irányítsák az életünket” ‒ közölte alkotásáról. ‒ „Ennek a büntetésnek az volt a fő célja, hogy arra kényszerítsen minket, emlékezzünk arra a hibára, amit elkövettünk, azzal, hogy 100-szor leírjuk, hogy nem ismételjük meg még egyszer. Megpróbáltam ezt a fiatalkori büntetést egy felnőttkori büntetéshez kapcsolni – az adófizetéshez.”

A művész elmondta, hogy általában körülbelül két hétig tart neki egy ekkora méretű falfestmény elkészítése. Így ahhoz, hogy a fesztivál hivatalos megnyitójára – 10 nappal azután, hogy megérkezett Aberdeenbe – biztosan elkészüljön, hosszabb napokat kellett dolgoznia. „Napi 11 órát dolgozom, és csak ezt a falat látom” ‒ mondta nevetve.

Slim Safont 1995-ben született Bergában (Barelona tartomány). 12 éves korában ösztönösen kezdett elmerülni a városi művészet és a festészet világában. A Barcelonai Egyetemen szerzett képzőművészeti diplomát; festő, aki többnyire az épületek falait használják vászonként. Munkái és képi kutatásai a körülötte jelentősnek tartott társadalmi szempontok személyes és reprezentatív szemléletének állandó keresését képviselik, figuratív, realista képi nyelven és neoimpresszionista jelleggel. Olyan témákat dolgoz fel, amelyek szorosan kapcsolódnak a mindennapi élethelyzetekhez, a festészet és a fotográfia segítségével végzett kutatásainak fő témái az oktatás, az indoktrináció és az emberi viselkedés, valamint a bennünket körülvevő hatalmi szereplőkkel való kapcsolat. 2017 óta vesz részt országos és nemzetközi szinten az ágazati fesztiválszcénában. Társalapítója és tagja a @malpais.malpais-nak, a művészeti produkciókra összpontosító OFF SPACE-nek, amely kiállítótérrel és éves programokkal működik Barcelonában.

Köszönöm a fotó felhasználását MG Hutcheonnak / Thank you MG Hutcheon for the use of this photo.

Szilvási Krisztián
Fotó: MG Hutcheon

Forrás: inspiringcity.com, 2022.nuartaberdeen.co.uk, streetartcities.com, pressandjournal.co.uk, aberdeenlive.news, slimsafont.com

A kép a flickr.com gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Dan Kitchener: A Rainy Night in Tokyo (Camden, London)
2. rész: Bordalo II: Lince Ibérico (Parque das Nações, Lisszabon)
3. rész: Hunto & Mister Thoms: Connectivity Matters (Shoreditch, London)
4. rész: Claes Oldenburg és Coosje van Bruggen: Houseball (Mitte, Berlin)
5. rész: Tadas Šimkus és Žygimantas Amelynas: The Master – Wise Old Man (Kaunas, Litvánia)
6. rész: Bjørn Okholm Skaarup: Hippo Ballerina (Manhattan, New York)
7. rész: Robert Hannaford és Cam Scale: Wheat Bags to Sand Bags (Owen, Ausztrália)
8. rész: John McEwen: Weaving Fence and Horn (Calgary, Kanada)
9. rész: Hugo Lomas (Sfhir): The Golden Legend (Guarda, Portugália)
10. rész: Gillie and Marc: Dogman and Rabbitwoman with Coffee (London, Anglia)
11. rész: Karabo Poppy Moletsane: Soweto Towers (Soweto, Dél-Afrika)
12. rész: Pacita Abad: Alkaff Bridge (Szingapúr)
13. rész: Odeith: Carlos Paredes és Amália Rodrigues (Amadora, Portugália)
14. rész: Barry Flanagan: Hare in O'Connell Street (Dublin, Írország)
15. rész: Okuda San Miguel: The New Mona Lisa (Párizs, Franciaország)
16. rész: Tommy Weisbecker Haus Murals (Berlin, Németország)
17. rész: Astro – BUMP Festival (Calgary, Kanada)
18. rész: Batist Vermeulen: Nello en Patrasche (Antwerpen, Belgium)