A világ legnagyobb könyvtára 2. ‒ A British Library
Amikor ezt a témát választottam a sorozatba, azt gondoltam, hogy egyetlen könyvgyűjteményről fogok írni, de ahogy beleástam magam a statisztikákba, kiderült, hogy két bibliotéka is pályázhat a világ legnagyobb könyvtára címre: a washingtoni Kongresszusi Könyvtár és a londoni British Library. Így hát mindkettőt bemutatom, döntsék el Önök, hogy melyik a legnagyobb!
A British Library (BL) az Egyesült Királyság nemzeti könyvtára (éppúgy, mint a Kongresszusi Könyvtár az USA-ban), mely mindenkinek hozzáférést biztosít a világ legátfogóbb kutatási gyűjteményéhez. Információs szolgáltatásokat nyújt tudományos, üzleti, kutatói és tanulási munkákhoz, közösségek számára is. Állománya több mint 170 millió (kb. 170-200 millió) tételt tartalmaz több mint 400 nyelven az írott civilizáció minden korszakából, 625 kilométernyi polcon. Megőrzik az ország nyomtatott és digitális kiadványait, évente mintegy hárommillió új elemmel (9,6 km polc) gyarapítva a kollekciót, mely könyvekből (15 millió), újságokból (280.000 cím 1846 óta), hangfelvételekből (6 millió), mozgóképekből (20 millió), szabadalmakból (60 millió 40 országból, 1855-től), mikrofilmekből (370.000 tekercs), nyomatokból, rajzokból, térképekből (4.347.505), bélyegekből (8.266.276), kottákból (1.607.885), forgatókönyvekből, adatbázisokból, jelentésekből (5 millió), disszertációkból (476.000), konferenciaanyagokból (433.000) és kéziratokból (351.116) áll. A könyvtár kötelespéldányokat kap, azaz minden olyan könyvhöz, amelyet az Egyesült Királyságban és Írországban adnak ki, ingyenesen hozzájut – megőrzési kötelezettséggel.
A világ egyik legnagyobb bibliotékája 1973-ban jött létre a British Library Act (törvény) eredményeként. A Parlament elképzelése az volt, hogy az Egyesült Királyság információs hálózatának középpontjában egyetlen intézmény álljon, amely segítené a tudományos és technológiai kutatást, az üzleti életet, a művészeteket és a humán tudományokat. Ennek érdekében több szervezetet egyesítettek egy nemzeti könyvtár létrehozására: az 1753-ban alapított British Museum Library-t (British Múzeum Könyvtára), az 1930-as születésű National Central Library-t (Nemzeti Központi Könyvtár) és az 1885-ben alakult Patent Office Library-t (Szabadalmi Hivatal Könyvtára). 1982-83-ban csatlakozott még a British Institute of Recorded Sound (más néven National Sound Archive, Nemzeti Hangarchívum), az India Office Library and Records (1600 és 1947 közötti hivatalos iratok gyűjteménye Indiából) és a HMSO Binderies (a hivatalos iratok nyomtatásáért felelős brit kormányhivatal archívuma).
Már csak egy helyet kellett találni a földkerekség legnagyobb bibliotékájának. A választás egy régi vasúti árugyárra esett St Pancrasban, és 1997-ben az elmúlt 100 év legnagyobb brit középülete (120.000 m2, 14 emelet, ebből 5 a föld alatt) meg is nyitotta kapuit. A modernista építmény Sir Colin St. John Wilson (1922-2007) építész és partnere, MJ Long (1939-2018) nevéhez fűződik, mely 2015-ben megkapta az 1. fokozatú műemléki státuszt, és egy hatalmas megújulás alatt álló terület, a Tudásnegyed közepén fekszik. A létesítmény közepén található egy hatszintes üvegtorony, amelyet a Beinecke Könyvtár hasonló szerkezete ihletett. Itt helyezték el a Királyi Könyvtárat (Old Royal Library), az angol királyok által IV . Edwardtól (1441-1483) II. Györgyig (1683-1760) gyűjtött könyveket (65.000 kötet), valamint III. György (1738-1820) gyűjteményét.
National Newspaper Building, Boston Spa, Yorkshire
1997-2009 között a könyvtár teljes gyűjteménye egy épületben volt, azonban 2009-ben a kevésbé használt tételeket (több mint 200 kilométernyi tartalmat) a Boston Spa-ban (Nyugat-Yorkshire) lévő, 7 millió tétel befogadására képes raktárba szállították, ahonnan a felhasználók kérésére naponta elhozzák a szükséges dokumentumokat. 2013-ban ugyanitt megépítették a Newspaper Storage Building épületet, ahová 3 évszázad több mint 60 millió újságját és folyóiratát szállították át. A 33 kilométernyi régi és törékeny periodikának otthont adó épületben állandó a hőmérséklet és a páratartalom, valamint sötét és légmentes, alacsony oxigéntartalmú a környezet a tűzveszély elkerülése érdekében.
Ma a British Library a világ egyik legnagyobb könyvtára, mely folyamatosan növekszik és modernizálódik. Mind a fizikai dokumentumok, mind a digitális gyűjtemények bővülnek. Ez utóbbi magába foglalja a digitalizált kéziratokat, az Egyesült Királyság webarchívumát és több mint 1 millió, a Flickr-en elérhető jogmentes képet. Online hozzáférhető sok-sok középkori könyv, hangfelvétel és 18-19. századi újság.
Magna Carta (1215)
A kézzel fogható dokumentumok között pedig olyan gyönyörűségek találhatók, mint a Diamond Sutra (az első nyomtatott könyv a Tang-dinasztia idejéből), a Codex Sinaiticus (a második legrégebbi kézzel írt Biblia), a Gutenberg Biblia (1452), a Magna Carta Libertatum (1215), a Beowulf költemény egyetlen épségben maradt kézirata (8-11. sz.), a Codex Arundel (Leonardo da Vinci egyik jegyzetfüzete), az Alice Csodaországban eredeti kézirata (1865), a De bellis Macedonicis (a macedón háborúkat korai unciális írásmóddal rögzítő latin kódex töredéke az 1-2. századból), a Bankes Homer (Homérosz Íliászának utolsó 2 könyve a 2. századból), a Spitzer-kézirat töredékei (a legrégebbi fennmaradt szanszkrit nyelvű kézirat, kb. 200-230), a Codex Alexandrinus (a görög Biblia korai kézirata, kb. 400-440), a Theatrum Orbis Terrarum (az első modern atlasz, 1570), a Jacob-kézirat (a második legrégebbi fennmaradt szír kézirat és a legrégebbi kódex, amely dátumot tartalmaz, 411), Geoffrey Chaucer Canterbury-meséinek egyik legkorábbi példánya, 1410), a leghíresebb zeneszerzők eredeti kotta-kéziratai (Bach, Brahms, Chopin, Beethoven, Debussy, Grieg, Händel, Mahler, Verdi, Sztravinszkij, Rossini, Schubert, Ravel stb.), vagy 450 kínai jóscsont a Shang-dinasztia korából (a BL legrégebbi műtárgyai, ie. 1300-1050).
Ezek közül néhány megtekinthető a John Ritblat Galériában, ahol 250 kiállított tárgy 3 évezredet ölel fel. Ez a hatalmas tudásanyag és információ – nem véletlenül nevezik a nemzet és a világ kollektív emlékezetének – évente 1,6 millió látogatót vonz. Vitathatatlanul a könyvtárak ura.
tmoni
Forrás: a könyvtár honlapja, Wikipédia (magyar, angol), Britannica, European Council, Guide London, New World Encyclopedia, Arup, Joy of Museums, Time Out, Park Grand Paddington Court London, ArchDaily
A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép; 6. kép; 7. kép; 8. kép; 9. kép; 10. kép; 11. kép; 12. kép; 13. kép; 14. kép; 15. kép; 16. kép; 17. kép; 18. kép; 19. kép; 20. kép; 21. kép; 22. kép; 23. kép; 24. kép; 25. kép; 26. kép; 27. kép; 28. kép; 29. kép; 30. kép.
A YouTube-ra feltöltött videók beágyazása a nyilvános videómegosztó webhely API általános szerződési feltételeinek betartásával történt, a feltöltők/tulajdonosok felhasználók felé történő általános engedélyét követve. A beágyazott videók a következő linkeken találhatók a feltöltők megnevezésével: 1. videó; 2. videó.
A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Akinek füstöl a keze alatt a billentyű
2. rész: Mini várak között
3. rész: Közép-Európa leghatalmasabb erődítménye
4. rész: Bolhányi művészet, mákszemnyi nagyságok
5. rész: A világ legnagyobb hangszere, a Nagy Stalacpipe orgona
6. rész: Óriásmozaik Rubik-kockából
7. rész: Salvator Mundi – Minden idők legdrágább festménye
8. rész: A pénz nem boldogít! Vagy mégis!?
9. rész: A világ legnagyobb világító betleheme Manarolában
10. rész: Minden idők legnagyobb koncertjei
11. rész: Kolodko miniszobrok
12. rész: Labirinto Della Masone – A világ legnagyobb szabadtéri labirintusa
13. rész: A világ leghangosabb zenekarai
14. rész: Binhai szeme - Egy modern és futurisztikus könyvtár
15. rész: Predjama: a világ legnagyobb barlangvára
16. rész: Gigantikus kódex
17. rész: A világ legnagyobb Krisztus-szobrai
18. rész: A világ legsikeresebb albumai
19. rész: Minden idők legsikeresebb zenei előadói
20. rész: Minden idők legtöbb Grammy-díjasai
21. rész: Európa legrégebbi fahídja: a Kappelbrücke
22. rész: Mural das Etnias ‒ A világ (egykori) legnagyobb utcai graffiti műalkotása
23. rész: Amikor a felsepretlen padló divat volt
24. rész: A világ legjobb könnyűzenei énekesei
25. rész: Burj Khalifa: A világ legmagasabb épülete
26. rész: Menjünk vendégségbe a Nádasdyakhoz!
27. rész: A könnyűzene történetének legjobb gitárosai
28. rész: A Föld legtisztább tava
29. rész: A könnyűzene történetének legjobb dobosai
30. rész: A világ leglátogatottabb temetője
31. rész: A világ legmagasabb hídja
32. rész: Vikingek öröksége: a heddali fakatedrális
33. rész: A világ (alighanem) legkeskenyebb ajtaja
34. rész: A világ legrégebbi színháza
35. rész: A világ legrégebbi hordozható órája
36. rész: A világ legrégebbi állatkertje
37. rész: A világ legnagyobb működő vízkereke
38. rész: A világ legkisebb Bibliája
39. rész: A világ legrégebbi társasjátéka
40. rész: Közép-Európa legszebb malma
41. rész: A világ legrégebbi épülete
42. rész: A világ legnagyobb madárszobra
43. rész: A világ legrégebb ideje működő filmszínháza
44. rész: Nouadhibou-öböl – A világ legnagyobb hajóroncs temetője
45. rész: A világ legrégebbi csillagtérképei
46. rész: Minden idők legrégebben játszó rockzenekarai
47. rész: A világ legrégebbi egyetemei
48. rész: Tomorrowland – A világ legnagyobb elektronikus zenei fesztiválja
49. rész: A világ legelső nemzetközi filmfesztiválja
50. rész: Vidám temető Szaploncán
51. rész: A világ leghidegebb települése
52. rész: Ain Dubai – A világ legnagyobb óriáskereke
53. rész: LUMA Arles
54. rész: Cannes víz alatti ökomúzeuma
55. rész: A világ legnagyobb könyvtára 1. ‒ A Kongresszusi Könyvtár
56. rész: Ada Lovelace és a világ első számítógépes programja